Kereső toggle

Mi lesz veled, Britannia?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Theresa May brit kormányfő még a lemondását is belengette a javaslata elfogadtatása érdekében.

Az elmúlt hetek szavazás-sorozata azt mutatta, hogy a képviselők úgy akarják a brexitet, ahogyan azt nem lehet. hogy mi lesz most, azt sem Londonban, sem Brüsszel-ben nem tudják. Egy viszont biztos: minél tovább csúszik a kilépés, annál valószínűbb annak elmaradása.

Az eredeti határidő szerint március 29-én pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor lépett volna ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Így tehát ma már nem is lennének tagok. Mégsem így történt. Ehhez ugyanis arra lett volna szükség, hogy a parlament elfogadja a Brexit-megállapodást. Az alsóházban háromszor is szavaztak róla, mindhárom alkalommal elutasították. Ennek oka, hogy a képviselők rossz megállapodásnak tartják az országuk szempontjából. Több EU-s vezető azonban egyértelmű jelzést adott: jelen helyzetben új megállapodásról nem lehetséges tárgyalni, vagy ez, vagy semmi. 

Úttalan utakon

Annak ellenére, hogy más lehetséges megoldások nem kerültek komolyan szóba, a brit parlament alsóháza a múlt héten nyolc alternatív javaslatról is szavazott. Ezek a javaslatok egyelőre divatos angol kifejezéssel élve a „wishful thinking”, vagyis a vágyvezérelt gondolkodás kategóriájába tartoznak. Ugyanis ezek egyikét sem igazán támogatná az EU. Ami még érdekesebb, hogy a brit képviselők sem, ugyanis mind a nyolc lehetőséget le is szavazták. E hét elején ismét szavaztak, ezúttal arról a négy lehetőségről, amelyet a legkisebb többséggel utasítottak el az első körben. De a második szavazáson sem volt olyan megoldás, amit a képviselők többsége támogatott volna. Jelenleg tehát nincs olyan Brexit-forgatókönyv, amelyet elfogadhatónak találna a parlament alsóháza.

Azonban az idő (is) a britek ellen dolgozik. Londonnak ugyanis április 12-éig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit. Ha a kilépési határidő meghosszabbítását kéri, akkor arról is dönteni kell, hogy részt kívánnak-e venni a május végi európai parlamenti választásokon. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kilépési határidő meghosszabbításához szükséges az EU-ban maradó huszonhét tagország egyhangú jóváhagyása is.

A brit EU-tagság április 12-én megállapodás nélkül meg is szűnhet, ha addig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, illetve, ha az EU ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, de ezt a brit kormány – a jelenlegi álláspontjának megfelelően – elutasítja.

Két szélsőség valószínűsége erősödött meg

Az elhúzódó tárgyalások embertömegeket vittek az utcára.

Érdekes módon a két szélsőséges lehetőség valószínűsége növekedett csak az elmúlt napokban: a megállapodás nélküli brexité, és a Brexit elmaradásáé. Az előbbihez, vagyis a megállapodás nélküli brexithez nem is kell igazán semmit tenni, ugyanis, ha nem születik valamilyen megoldás, amit mind a britek, mind a 27 tagállam elfogadhatónak tart, akkor az április 12-én automatikusan is bekövetkezik: a britek „kizuhannak” az EU-ból.

A másik szélsőség, vagyis a Brexit időpontjának jelentős kitolódása, illetve elmaradása is nagymértékben erősödött. Ha nem sikerül megfelelő megállapodásra jutni, s a megállapodás nélküli Brexitet el akarják kerülni, akkor logikus lépés a britek tagságának meghosszabbítása. Mindeközben érdemes arra is figyelni, hogy a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a britek vélekedése a brexitről megváltozott, ha ma lenne a népszavazás, akkor minden bizonnyal a maradás-pártiak lennének többségben. Éppen ezért egyre többen követelik egy új népszavazás kiírását. A közelmúltban egy online petíció is indult, amelyben a Brexit leállítását követelik: két hét alatt több mint 6 millióan írták alá. Természetesen ez még meg sem közelíti azt a 17,5 milliót, akik a Brexit mellett szavaztak 2016-ban, mégis jól mutatja a közvélemény alakulását.

De játsszunk el a gondolattal, hogy mi is történne akkor, ha egy újabb népszavazást rendeznének a kérdésben! Egyre több jel utal arra, hogy a brit közvélemény belefáradt a Brexit körüli állandó vitákba, és már kevésbé érdekli a téma. Így könnyen elképzelhető, hogy egy új népszavazáson kevesebben vennének részt. Bár valószínűleg már többségben lennének a maradáspártiak, a tagság fenntartására leadott szavazatok száma nem biztos, hogy elérné azt a 17,5 milliót, akik anno a kilépés mellett voksoltak. Egy ilyen esetben pedig ki döntené el, hogy mit is akarnak a választók?

Zűrzavaros helyzet. De mi lesz most?

A kérdést, hogy most mi lesz, továbbra sem tudják megválaszolni sem Londonban, sem Brüsszelben. A Brexit kimenetelénél még mindig rendkívül szerteágazó lehetőségekről beszélhetünk. Ami egészen biztos: április 10-e döntő jelentőségű lesz. Erre a napra ugyanis rendkívüli európai uniós csúcsot hívtak össze Brüsszelbe. Eddig a napig a briteknek is valamit mondaniuk kell, valamilyen tervet fel kell vázolniuk. Ha Londonban nem sikerül addig egységre jutni, akkor a legvalószínűbb és legkényelmesebb forgatókönyv a kilépés határidejének, s ezáltal az egész vitának az időbeli kitolása. Ezt nehezíti ugyanakkor, hogy az egész közösség úgy készült: a britek nem vesznek már részt a májusi EP-választáson. Azonban könnyen lehet, hogy mégsem így lesz, és az Egyesült Királyság egyelőre bent marad az EU-ban. Fontos ugyanakkor látni, hogy minél tovább csúszik a kilépés, annál valószínűbb annak elmaradása. Ugyanis annál valószínűbb egy új népszavazás kiírása, s minél tovább folytatódik ez a káosz, a brit szavazók közül annál többen gondolják meg magukat. A májusi EP-választás kapcsán már minden vita az Unió jövőjéről szól. Könnyen előfordulhat azonban, hogy az alaphelyzet, amiből most minden álláspont kiindul – vagyis, hogy a britek kiszállnak – megváltozik, s ez csak még jobban megrendítené a már egyébként is szokatlanul erős mozgásban lévő európai politikát. Sorsdöntő napok következnek a britek és Európa számára egyaránt.

Olvasson tovább: