Kereső toggle

Újabb kétharmad, újabb reform?

Kellenek-e önkormányzatok a 2000 fő alatti településeken?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Régóta tartja magát a hír, hogy egy esetleges 2018-as kétharmados győzelem esetén hozzányúlna az önkormányzati rendszerhez, főként a 2000 fő alatti települések önállóságához a Fidesz-kormány. Évek óta szó van a hivatalok centralizációjáról, de a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint olyan elképzelés is létezik, amely szerint polgármesterre és képvi-selőtestületre sem lenne már szüksége a kistelepüléseknek.

„Hatékony helyi közigazgatás” – ezt a címet viselte az a 2015-ben kelt, nem publikus kormányzati elemzés, amely 2016-ban szivárgott ki, és jókora felháborodást váltott ki az önkormányzati vezetők körében. Jóllehet ebben még nem volt szó arról, hogy 2019-ben a 2000 fő alatti településeken már nem lennének helyi választások, mindenesetre az önkormányzati rendszer erős központosítása határozottan kiolvasható volt belőle.

Mi a baj az önkormányzati rendszerrel?

„A rendszerváltást követően az önkormányzati önrendelkezés következtében a települési hivatalok sokféle megoldást alakítottak ki, melyeket nagyon nehéz egységesen vezérelni, hatékonyan működtetni. Ennek eredménye óriási eladósodottság, korrupció, átláthatatlan, nem hatékony működés lett”– tartalmazta a munkaanyag, amelynek létezését minden illetékes kormányzati szereplő tagadta.

A szerzők szerint a megoldás a kontroll és a központosítás, amelynek egyik fő eleme az úgynevezett ASP, egy olyan elektronikus ügyintézési rendszer, amely az önkormányzatok bizonyos adminisztrációs és pénzügyi feladatait az Államkincstárnál összpontosítja (és már számos helyen működik). 2020-tól pedig „a létrehozott központi ügyintézési szolgálat (KÜSZ) átveszi a helyi hivatalok feladatait”.  Mindezzel egyrészt szűkül a korrupció lehetősége, másrészt „öt-tízezer alkalmazott (jegyző, középvezető, ügyintéző stb.) munkabére és közterhei megtakaríthatók”. 

Ez az anyag ugyanakkor hangsúlyozta: „Nem az önkormányzat mint politikai rendszer megszűnéséről van szó. A polgármester, a képviselő-testület változatlanul megmarad, csak a hozzá kapcsolódó jelenlegi helyi hivatali tevékenység centralizálásáról (kis és közepes hivatal esetén a megszűnéséről) van szó.”

Ehhez képest több jobboldali önkormányzati forrásból is úgy hallottuk, hogy azzal kalkulálnak: amennyiben jövőre kétharmaddal nyer a Fidesz, előfordulhat, hogy a 2019-es önkormányzati választási rendszert úgy alakítják át, hogy a 2000 fő alatti településeken már nem választanak polgármestert, illetve képviselőket.

Az elképzelés még annyira sem öltött formát, mint a 2015-ös, már idézett munkaanyag; vagyis még nem hivatalos elképzelésként sem rögzítették írásban. Min-denesetre a takarékosság mellett egyes vélemények szerint politikai hozadéka is lenne a Fidesz számára.

A kistelepüléseken ugyanis jellemzően független jelöltek indulnak, itt a siker garanciája a személyes ismertség, nem pedig a pártszimpátia. Ha viszont például városi jelöltekre kellene szavazni a kistelepülésen élőknek, akkor jobban érvényesül a pártlogika – ami viszont a jelenlegi erőviszonyok mellett a Fideszt erősítené. 

Messzemenőkig elutasítja az önkormányzatok „gyámság alá helyezését” a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. Gémesi György, a szervezet elnö-ke, egyben Gödöllő polgármestere a Heteknek úgy vélekedett, ez a folyamat már évek óta tart, nem véletlen, hogy a Fidesz-kormány a polgármesteri és a országgyűlési képviselői tisztséget összeférhetetlenné tette – így a településvezetők lobbiereje erősen lecsökkent. Szerinte ugyanezt a célt szolgálja az önkormányzatok összevonásának egyértelműen érzékelhető terve: sokkal könnyebb 600-800 polgármestert „kezelni”, mint 3200-at.

Gémesi szerint ugyanakkor, ha a kistelepülési önkormányzatokat beolvasztják a nagyobbakba, az a magyar falu mint kulturális örökség felszámolását jelentené. Ehhez nem mérhető a néhány milliárdos remélt megtakarítás. Ráadásul az ország területének 48 százaléka a 2000 fő alatti települések közigazgatásához tartozik. „Még egy néhányszáz fős település esetében is szükség van egy menedzserre, egy gazdára, aki képviseli az ott élők érdekeit, és garantálja a biztonságérzetüket” – fogalmazott Gémesi György. 

Hozzátette: az önkormányzati rendszer átpolitizálása, központosítása a nagyobb településeket is érzékenyen érinti. Az ASP-rendszeren keresztül a Belügyminisztérium akár a takarítónők szabadságát is kontrollálni tudja, vagyis teljes mértékben megvalósítható a kézivezérlés, ami az önkormányzatiság megszüntetését jelentené.

„Az Európai Uniós támogatások vagy akár a működési kiegészítő támogatások odaítélése is átpolitizált. Attól függ a települések sikere, hogy milyen viszonyban vannak a mai »párttitkárokkal«, vagyis a körzeti országgyűlési képviselőkkel. Például a tavalyi népszavazási kampányban jól teljesítő önkormányzatok »jutalomban« részesültek, akik pedig nem hozták a kellő eredményt, azok »büntetésben«. Eközben a megyei önkormányzatokat szakmai szempontból felszámolták, lényegében kifizetőhelyekké váltak” – sorolta Gémesi György, aki szerint a Fidesz esetleges kétharmados többsége csak meggyorsítaná az önkormányzatiság jelenleg is zajló felszámolását.

Az érem másik oldala, hogy a rendszerváltást követő évtizedekben – ez igaz volt a Fidesz- és az MSZP-kormányok időszakára is – az Országgyűlés egyik legbefolyásosabb lobbicsoportja volt a polgármestereké, akik közül előfordult, hogy 80-an is az akkor 386 fős parlament tagjai voltak. Ez – mind az 1998–2002-es ciklusban, mind 2002 és 2010 között – azzal járt, hogy a képviselőként is dolgozó polgármesterek számos alkalommal sikeresen érvényesítettek partikuláris érdekeket akár saját kormányukkal szemben is. Az önkormányzati lobbit végül a 2010–2014-es kétharmados Fidesz-többségnek sikerült megtörnie azzal, hogy összeférhetetlenné tették a polgármesteri és a képviselői tisztséget.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint ezzel a lépéssel gyengült meg visszavonhatatlanul a magyar önkormányzati rendszer. A polgármestereknek addig kellett volna tenniük valamit a folyamatok ellen, amíg 80-an bent ültek a parlamentben – mondta korábban Gémesi György a Vasárnapi Híreknek arra reagálva, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati döntéseket a 2016-os tusványosi szabadegyetemen fideszes polgármesterek is kifogásolták. A lap annak idején beszámolt róla, hogy a XVI. kerület fideszes polgármestere, Kovács Péter Tusványoson arról beszélt: a kormány nem az önkormányzatok fejlesztésén, hanem a leépítésén munkálkodik, és a beszámolók szerint egyetértett vele Karsay Ferenc budafoki városvezető is. „Annak vagyunk tanúi, hogy a kormány felszámolja az önkormányzatiságot. Üdítő, hogy vannak fideszes polgármesterek, akik végre megszólalnak, de nélkülük az előző ciklusban nem lehetett volna meghozni azokat a törvényeket, amelyek előkészítették, elindították ezt a folyamatot.”

Olvasson tovább: