Kereső toggle

Ez a harc lesz a végső?

Konfliktusokkal vezetné ki Botka az MSZP-t a karanténból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy valószínűséggel e hónap végére Botka László gyakorlatilag teljhatalomhoz jut az MSZP-ben. A szegedi polgármester jelenleg többfrontos háborút vív: Gyurcsány Ferenccel és a kormánypárti sajtóval is hadban áll, miközben azon szocialistákat is háttérbe szorítaná, akiket a 2010-es kudarc főszereplőinek tart.

Az MSZP honlapján nyilvánosságra hozta Botka László a miniszterelnök-jelölti programját – a párt kongresszusa hivatalosan május utolsó napjaiban ül össze, hogy hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté emelje Botkát, így ő lesz az MSZP május 28-ától működő Országos Választási Bizottságának vezetője. A kampányidőszakban minden döntést ez a grémium hoz meg, és nem mellesleg a kampányfőnököt is megnevezik. A kampányfőnök pedig kulcsszerepet játszik a választási hadjárat pénzügyi forrásainak elosztásában. Botka korábban már együttdöntési, azaz vétójogot kért a 106 egyéni jelölt kiválasztásánál és az országos lista felállításánál.

Botka folyamatosan bírálja pártja azon időszakát, amikor a szocialisták Gyurcsány Ferenc vezetésével az úgynevezett „harmadik utas” szociáldemokráciát igyekeztek képviselni. „Az a harmadik utas szociáldemokrácia, amelynek Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt a zászlóvivője – túlságosan sokat várt az esélyegyenlőség eszméjétől. A Tony Blair és Gordon Brown brit miniszterelnökök nevével fémjelzett harmadik utas Új Munkáspárt és követői feladták a vagyoni egyenlőséget, és az esélyegyenlőséget tették meg kizárólagos alapelvvé. Mára a harmadik út súlytalanná vált. Kiderült, naivitás azt hinni, hogy az esélyegyenlőség elegendő” – fogalmazott programjában Botka.  

Szocialista forrásaink két indokkal magyarázzák Botka László a megszokottnál erősebb Gyurcsány-ellenességét. Egyrészt azzal, hogy évek óta népszerűségi karanténban „vesztegel” az MSZP, körülbelül 800 ezer és 1 millió közötti szavazója van. A párt által megrendelt belső mérések szerint vannak olyan politikusaik, akik a szocialista táboron kívül is rendelkeznek szimpatizáns körrel (ilyen Botka, Gőgös Zoltán, Kunhalmi Ágnes), de az MSZP támogatottságán nem tudnak javítani. A Fidesz legyőzéséhez további legalább egymillió szavazóra lenne szüksége az MSZP-nek, de még nem látszik, hogy a Fideszből kiábrándult, vagy eddig apolitikus „tömegek” elindultak volna a szocialisták felé.

A 2010-es vereség (noha egy sor megszorító intézkedést Bajnai Gordon kormánya hozott meg) a jelenlegi szocialista vezetés szerint a Gyurcsány vezette MSZP-re égett rá, ezért ennek a korszaknak a hangulatát akarja Botka „lerúgni” a pártról azzal, hogy nyilvánosan konfrontál Gyurcsány Ferenccel (többször felszólította a visszavonulásra. Botka a miniszterelnök-jelölti pályázatában azt is hangsúlyozza, hogy a 2010-es kudarc főszereplőinek, a Fideszt kétharmados győzelemhez juttató politika megtestesítőinek háttérbe kell vonulniuk. Ezek a politikusok nem szerepelhetnek az MSZP 2018-as országos választási listáján.

A szegedi polgármester által szerdán bejelentett választási ígéret, a 13. havi nyugdíj visszaadásának a terve is – a legaktívabb szavazóknak, a 2,7 millió nyugdíjasnak való hízelgés mellett – a Gyurcsány-érával való szakítást hivatott képviselni. Jóllehet a 13. havi nyugdíj folyósítását a Bajnai-kormány függesztette fel, de a szocialisták kutatásai szerint az átlagember ezt a döntést Gyurcsány Ferenccel azonosítja, hisz éppen ő javasolta utódjául Bajnait. (Gyurcsány éppen azért mondott le, mert nem akarta, hogy az ország külföldi hitelezői által követelt nyugdíjcsökkentés az ő nevéhez kötődjék.)

Egyébként a Gyurcsány-ellenesség ügyében vannak belső kritikusai Botkának. Beszéltünk olyan szocialista vezető politikussal, aki szerint, ha túlságosan erről szól az MSZP üzenete, akkor nem Orbán Viktor esélyes kihívójának fogják tartani az emberek a szegedi polgármestert, hanem egy, a Gyurcsány Ferenccel a baloldal maradékán veszekedő középszerű vezetőnek. Másrészt, a 2018-as választás szempontjából előrébb lennének, ha a DK-val összefognának. Ma ez az egyik legélesebb törésvonal az MSZP-ben, a politikusok egy része szerint semmiképp sem szabad összefogni a DK-val, míg mások szerint ez a szavazatmaximálás miatt kikerülhetetlen, hiszen a DK külön indulásával és a nála kisebb baloldali pártok Országgyűlésből történő kiesésével több mint 10 százaléknyi baloldali szavazat veszne el.

Azt Botka is elismeri, hogy a jelenlegi, egyfordulós választási rendszerben a széttöredezett ellenzék vereségre van ítélve, de mivel 2010-ben és 2014-ben kiderült, hogy önmagában az összefogás nem elégséges feltétel a győzelemhez, újfajta szövetségi politikát lát szükségesnek, de azt a pályázatában nem részletezte, hogy milyet (azt leszámítva, hogy hiteltelen személyeket nem akar látni a listán, sem a Jobbikkal, sem a „Fidesz-kollaboránsokkal” nem fog össze).   

A baloldali kispártokban nem nagyon értik, hogy miközben Botka valamiféle új összefogást akar összehozni, nem tárgyalt még a kispártok vezetőivel. Ennek oka a Botkát közelről ismerő szocialisták szerint, hogy a politikus a kissé autoriter vezetési stílusban hisz.

Úgy tudjuk, hogy a kormánypárti sajtó egy részének a bojkottját is Botka kérte („visszautasíthatatlan módon”) az MSZP vezetésétől. Így múlt hét óta az Echo Tv-t, az M1-et, a Tv2-t, az Origót, a Pestisrácok.hu-t, a 888.hu-t, a Magyar Időket, a Lokált, a Ripostot és a Magyar Hírlapot Fidesz-pártsajtónak tartják, és nem nyilatkoznak számukra. A bojkottot annak első napján megszegte Kovács László egykori MSZP-elnök, de Molnár Gyula jelenlegi pártelnök is nyilatkozott már az állami médiának, finoman elhatárolódva Botka bojkott-ötletétől.

 

Rangos díjat kapott a hetek állandó szerzője

Jászberényi  Sándor író, haditudósító, a Hetek állandó szerzője kapta az idei Libri irodalmi díjat. A díjat tavaly alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéért kapta a szakmai zsűri által odaítélt díjat, míg a Libri irodalmi közönségdíjat Kepes András Világkép című könyve kapta. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amit bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak. A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet több mint 80 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2016-ban megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. A Hetek szerkesztősége gratulál kollégánknak a díjhoz.

Olvasson tovább: