Kereső toggle

XXI. századi etika

Scott B. Rae: Erkölcsi döntések – Bevezetés az etikába

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Napjaink számos égető kérdésével, többek között az abortusszal, az eutanáziával, a homoszexualitással, a háborúkkal, a halálbüntetéssel, a reprodukciós technológiákkal vagy a 2008-as pénzügyi válság nyomán a gazdasági morállal is foglalkozik Scott B. Rae etikatudós könyve, amelyet nemrégiben adott ki a Harmat Kiadó. A keresztény szerző célja, hogy segítsen eligazodni számos olyan kérdés megítélésében, amelyekre a Biblia nem tér ki, illetve amelyek a bibliai időkben föl se merültek.

„Pár évvel ezelőtt, amikor lehetőség adatott etikakönyvek megírására, a Harmat Kiadó is kiadott egy első osztályosoknak szóló tankönyvet, egy leendő sorozat részeként” – mondta el Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója Scott B. Rae Erkölcsi döntések – Bevezetés az etikába című könyvének bemutatóján. „Akkor kezdtük el lefordítani ezt az egyetemi tankönyvet is, és ebbe a sorba szeretnénk beilleszteni az összes többi korosztálynak szóló tematikus kiadványt. Véleményünk szerint ez egy nagyon fontos téma, különösen a mai posztkeresztény európai környezetben” – tette hozzá a kiadó.
Méltatói szerint Scott B. Rae Észak-Amerika egyik vezető evangéliumi keresztény etikatudósa, akinek könyve nem csupán a felsőoktatásban, illetve a lelkészképzésben részt vevő hallgatók számára, hanem minden, az etika tudománya iránt érdeklődő olvasónak is inspiráló olvasmány lehet. „Konzervatív és evangéliumi keresztény mű, amely ugyanakkor békés dialógusra törekszik.” „Előfordulhat, hogy az olvasó nem ért egyet a szerző álláspontjával – ezzel néhány kérdésben én is így vagyok –, a könyv elolvasásával azonban tájékozottabbá válik, ami gondolkodásra készteti, és számos kérdést pontosabb megvilágításban fog látni” – olvasható az etika-, valamint filozófiaprofesszorok ajánlásaiban.
Scott B. Rae, akinek nem titkolt meggyőződése, hogy „az erkölcs végső soron Isten jelleméből fakad”, könyvében részletesen tisztázza az etikai rendszerek, ezen belül különösen a keresztény etika fogalmát és az erkölcsi érvelés módjait. Bibliai nézőpontból tárgyalja végig korunk vitatott jelenségeit, illetve az ezekkel kapcsolatos, nem keresztény álláspontokat is: kitér az abortusz, az embrionális őssejtkutatás, a reprodukciós technikák, a genetika, az emberi klónozás, az eutanázia, a halálbüntetés, a szexualitás,
a háború, a gazdaság etikai vonatkozásaira. Ha úgy tetszik, érvelni tanít, megfelelő támpontokat is adva hozzá, de mindenekelőtt segíteni kíván abban, hogy az olvasók könnyebben tudjanak a legkülönbözőbb témákról és az azokkal kapcsolatos álláspontokról morális véleményt alkotni.
„Manapság egyre gyakrabban találkozunk olyan társadalmi jelenségekkel, amelyek etikai dilemma elé állítanak bennünket. Illetve erkölcsileg megterhelő kérdésekkel kerülünk szembe, például itt volt november 13-án a párizsi terrortámadás, amit Európa szeptember tizenegyedikéjeként is emlegetnek. Nagyon fontos, hogy miként beszélünk minderről, milyen értékrendre hivatkozunk” – fejtette ki a könyv kapcsán Ferenczi Andrea, a könyv felelős szerkesztője.
A kérdések, amelyeket a bemutatón boncolgattak: erőszakos cselekedetekre reagálhatunk-e erőszakosan? Vagy például mit tegyen az a család, ahol eddig kizárólag fiúgyermekek születtek, de szeretnének lányt is? Vajon a humán reprodukció milyen módszerét válasszák ehhez, és megválasztható-e egyáltalán a gyerek neme? Vagy ha adott egy genetikai problémával terhelt szülőpár, ők milyen reprodukciós technológiákat vehetnek igénybe? Ferenczi Andrea utalt rá, hogy komoly vita övezi a passzív eutanáziát is vagy a gazdasági és üzleti élet etikai kérdéseit: különösen fölerősödtek a kapitalizmus-kritikák a 2008-as pénzügyi válság során, nem beszélve a modernkori gyerek- vagy rabszolgamunkáról, a szegényebb országok munkaerejének kizsákmányolásáról, a környezetszennyezésről vagy a túlzott profitközpontúságról. „A modern kor pillanatonként számos olyan kérdést vet fel, amelyekre a teológusoknak is választ kell adniuk” – hangzott el a könyvbemutatón.
Nem mellékes kérdés, hogy egy etikatankönyv mennyire tud személyiségfejlesztő hatású lenni, Scott B. Rae mindenesetre a könyve elején leszögezi: „Ha bárki úgy véli, hogy nem igazán fontos erkölcsösnek lenni, feltehetően nem fogja sokat forgatni ezt vagy bármely más, az etikáról szóló könyvet. Ha azonban fontosnak tartjuk az erkölcsös viselkedést, e könyv tartalma segítséget jelent az erkölccsel kapcsolatos gondolkodás formálásában.” Magának a szerzőnek a téma iránti fogékonyságáról sokat elárul, hogy a kötetet néhai apjának, Walter B. Rae-nek ajánlja, aki – mint írja – példamutató életével tanította meg számára az erkölcs lényegét.
„Miért tanuljunk etikát, miért jó ez nekünk?” – vetette fel a kérdést Ferenczi Andrea is a könyvbemutatón. Vassányi Miklós filozófus, a KRE BTK tanszékvezető egyetemi docense szerint arra, hogy miért érdemes etikát tanulni, többféle megközelítésből adható csak teljes válasz. Ennek kapcsán utalt azokra a tapasztalataira, amelyeket olyan hallgatók körében szerzett, akik nem kevés energiát áldoznak arra, hogy etika- és erkölcstan-oktatói képesítést szerezzenek. „Egyrészt úgy tűnik, hogy van egy belső, eredendő igénye az embernek arra, hogy tanuljon az etikáról – azaz, hogy ne csak etikus legyen, hanem értse is meg az etika alapelveit, gondolja végig ezeket a problémákat, ismerje meg az etika történeti hagyományát. Tehát, az emberben belülről fakad egy igény a reflexióra, a megértésre – hogy helyesen tette-e, amit éppen tett –, e nélkül az ember nem tud élni” – fogalmazott Vassányi.
„Másodsorban ezt az érdeklődést úgy is értelmezhetjük, hogy ez a lelkiismeret tágan értelmezett terepe és problematikája, amiből fakad az etikum iránti igény. Az embernek van lelkiismerete, és ennek a törekvéseit igyekszünk kielégíteni, ennek megfelelni, amikor etikusan akarunk élni” – tette hozzá a filozófus.
Harmadsorban tisztázni kell, hogy honnan eredeztetjük az etikai elveket. Vassányi emlékeztetett arra, hogy a keresztény etika szerint Isten lényegéből, végső soron magából Istenből vezethető le az isteni törvény, az isteni törvényből pedig az úgynevezett természeti törvény, a természeti törvényből pedig a pozitív emberi törvények. „Tehát, a törvények Isten lényegéből fakadnak, és ez vezet minket a negyedik megfontoláshoz, hogy végül is az élet értelme az, hogy etikus ember legyek. Nincsen más értelme, mert a látszat ellenére egyedül a cselekedeteim azok, amik megmaradnak. Azokat felírják valahol, s azoknak valódi hatásuk van erre a világra” – hangsúlyozta a filozófus.
Arra a kérdésre, hogy megéri-e jónak lenni, Tomka János a KRE Közgazdasági Tanszékének oktatója röviden úgy válaszolt, hogy etikusnak lenni hasznos dolog – hosszú távon biztosan –, de azért etikusnak lenni, mert az hasznos, nem etikus. Scott B. Rae könyvében a szabadversenyes kapitalizmus erkölcsösségéről szóló vita kapcsán Adam Smith gondolatait idézi, akinek az előrejelzése szerint a kapitalizmus azokban a kultúrákban fog jól működni, amelyek szereplői rendelkeznek az önérdekeik féken tartására alkalmas erkölcsi erőforrásokkal. Smith számára a zsidó-keresztény erkölcs szolgált az ilyen értékek alapjául.
„Mindannyiunknak lehetnek világos fogalmaink jóról és rosszról, de kevesen gondoljuk végig, hogy miként indokoljuk a jóról és a rosszról való meggyőződésünket. Rae etikakönyve ebben szeretné orientálni az olvasóit, illetve egy olyan gyakorlati etikai modellt kínál, amelynek segítségével eligazodhatunk a hétköznapok során felmerülő kérdésekben” – ezekkel a szavakkal indokolta a kötet hiánypótló jellegét a felelős szerkesztő.

Olvasson tovább: