Kereső toggle

Svédasztal a Dunában

Élelmiszer-pazarlás magyar módra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évi 1,8 millió tonna fogyasztható élelmiszer kerül szemétbe Magyarországon, miközben a lakosság 30 százaléka nélkülöző életmódot folytat. A fejlett világra általánosan jellemző élelmiszer-pazarlásnak egészen extrém hazai példái is léteznek, bár a hivatalos szervek nem sok visszaélésről tudnak beszámolni.

Lapunk tudomása szerint egyes rendezvényhajókon bevett gyakorlat, hogy a különféle eseményeket követően a megmaradt ételeket naponta több turnusban a Dunába öntik. Ennek során komplett svédasztalok, érintetlen hidegtálak, desszertek, meleg fogások – lazac, vadpörkölt – kötnek ki a folyóban. Szakácsok nagy műgonddal elkészítik a megrendelt ételeket, melyeket céges, üzleti és egyéb rendezvényeken feltálalnak, aztán nagyüzemben kiöntenek, majd jöhet a következő esemény – főidényben egy átlagos hajón naponta legalább 2-3 turnust lebonyolítanak a délutáni és esti műszak során.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a hivatalos szervek megítélése szerint ez a gyakorlat mennyire lehet elterjedt, egyáltalán jogsértő-e, s ha igen, milyen értelemben, és milyen szankciókat vonhat maga után. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalnál (NÉBIH) azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megfelelő konyhával felszerelt hajók hatósági engedéllyel rendelkező, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-kezelési szempontból „rendszeresen” ellenőrzött vendéglátóhelyek. Élelmiszerhulladék-kezeléssel kapcsolatban eddig feltárt visszaélésekről a NÉBIH nem tudott beszámolni, ellenben megtudtuk azt, hogy „az elmúlt években a tárgyi, technológiai feltételek javítása érdekében történt néhány esetben intézkedés”.

Az ételek előállítása során keletkező, valamint az elfogyasztásuk után megmaradó élelmiszer-hulladé-kot a vonatkozó, élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004EK rendelet értelmében a lehető leggyorsabban el kell távolítani az élelmiszerek közeléből, majd higiénikus és környezetbarát módon meg kell semmisíteni. „A hajók üzemelési, működési rendjük szerint bázishelyükre viszik vissza a rendezvényeken megmaradt, élelmiszer-hulladéknak tekintendő ételmaradékot, ahonnan azt – szerződés szerint – engedéllyel rendelkező vállalkozás szállítja el megsemmisítésre” – tájékoztatott a NÉBIH.

A felvezetésként említett eset, amennyiben bebizonyosodik, élelmiszer-biztonsági szabálysértésnek minősülhet, amiért élelmiszerlánc felügyeleti bírság szabható ki. A kiszabható bírság értéke a NÉBIH szerint akár több százezer forint is lehet. A probléma csak az, ha a bírsággal együtt is jobban megéri az illegális hulladékkezelés, mint az elszállíttatás és megsemmisítés és a jelek szerint jobban megéri.

2002-ben az élelmiszer- és ételhulladékokra vonatkozó új jogszabályok betiltották az ételhulladékok takarmánycélú felhasználását az élelmiszer-termelő haszonállatoknál. A rendeletek értelmében az érintett közkonyháknak, vendéglátóipari-egységeknek, cégeknek, kereskedelmi áruházláncoknak gondoskodniuk kell élelmiszer- és étkezési melléktermékeik összegyűjtéséről és elszállításáról. „Sőt, a működési engedélyük kiadásának a feltétele, hogy érvényes szerződéssel rendelkezzenek egy arra jogosult élelmiszerhulladék-gyűjtő és -szállító céggel” – mondta el érdeklődésünkre a Biofilter Zrt. egyik illetékes szakembere, aki azt is elismerte: van arra példa. hogy a megfelelő hulladék-elszállítás csak papíron, azaz látszólag biztosított. Az országos begyűjtő hálózattal rendelkező óriáscég az előírásoknak megfelelően biztosítja az étkezési hulladék elszállítását és biogázzá való átalakítását, hajós cég azonban egyáltalán nem szerepel az ügyfeleik között. Tapasztalatuk szerint 2004 – az uniós előírásoknak megfelelő szabályozás bevezetése – óta jelentősen nőtt a begyűjtött élelmiszer-hulladék mennyisége, és a hatóságok is komoly erőfeszítéseket tesznek a jogszabályok betartatására.

Amúgy más rendezvényhelyszíneken is az a tapasztalat, hogy rengeteg a megmaradó, el nem fogyasztott étel, de ezek elszállításáról és megsemmisítéséről a legtöbb szolgáltató cég „annak rendje és módja” szerint gondoskodik. Lényegét tekintve ez is súlyos pazarlás, még ha az élővizek ökológiáját kevésbé is veszélyezteti. „A maradék elszállíttatása jó esetben így is, úgy is benne van a költségekben. A cateringes cégek nyilván igyekeznek minél szélesebb körű szolgáltatást nyújtani, és nem a felesleges ételmennyiség leszorításában érdekeltek. A felelős vagy fenntartható szemléletmód ezen a területen még nem igazán jellemző” – mondta el lapunknak egy volt rendezvényszervező.

Felmerül a gondolat, hogy ha már elkerülhetetlen az ételfelesleg termelődése, legalább amit lehet, oda kellene adni belőle a szegényeknek. A NÉBIH tájékoztatása szerint a fel nem használt ételek karitatív célokra is hasznosíthatók, ehhez viszont rendkívül szigorú élelmiszer-biztonsági és -higiéniai feltételeknek kell megfelelni, melyeknek a hajók tálaló- vagy befejezőkonyhái nem tudnak eleget tenni. A vonatkozó rendelet szerint amennyiben az elkészült ételek folyamatos melegen tartása vagy gyors lehűtése és hűtve tárolása nem biztosított, azok csak az elkészítésüket követő 3 órán belül adhatók ki.

Megfelelő feltételek híján például a hipermarketek megmaradt pékárui is ugyanúgy megsemmisítésre kell, hogy kerüljenek. Bár a segítő szándék önmagában aligha elegendő, ennek egyik jellegzetes példája volt, amikor Józsefváros egyik legszegényebb részén az egyik hazai élelmiszerlánc helyi boltjának dolgozói zárás után hatalmas zsákban kitették az aznap megmaradt pékárut, aminek tartalma rövid időn belül szanaszét hajigálva hevert a környéken.

A felesleges élelmiszerek karitatív célú felhasználását igyekszik megfelelő közvetítő tevékenységgel megoldani a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A non-profit szervezet önkéntesek segítségével felkutatja és összegyűjti a hipermarketekben, gyárakban vagy feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált, de minőségileg fogyasztható élelmiszereket, melyeket adomány formájában civil és önkormányzati szervezetekhez juttat el, akik ingyenesen szétosztják azt a rászorulók között. Bár az Élelmiszerbank a feleslegessé vált svédasztalok problémáját nem oldja meg, hiszen adománya nagy része csomagolt tartós vagy készétel, esetleg hűtött áru, mindazonáltal tavaly 417.413 kilogramm élelmiszert juttatott el 303 ezer emberhez 220 szervezeten keresztül – s ez a szám évről évre növekszik. Az Élelmiszerbank ingyenesen fogad és ingyenesen ad át élelmiszereket, amihez a megfelelő logisztikai feltételeket is biztosítja.

Adataik szerint hazánkban évente összesen 1,8 millió tonna fogyasztható élelmiszer kerül a szemétbe, ebből egy háztartásra átlagosan 100 kilogramm étel jut, miközben 5 év alatt közel duplájára, 30 százalékra nőtt azon honfitársaink aránya, akik nem jutnak elegendő élelemhez.

Az Európai Bizottság 2010-ben az EU 27 tagállamában végzett felmérése szerint évente 89 millió tonna étel kerül a kukákba, a vendéglátóhelyek ennek 14 százalékáért felelősek, a háztartások pedig a 42 százalékáért, a fennmaradó részt a feldolgozó és kereskedelmi szektor termeli. Mindeközben legalább 800 millió ember éhezik a világon – hívja fel a figyelmet az Ökológiai Evolúció Alapítvány honlapja. Az alapítvány kezdeményezésére indult el a Felelős Gasztrohős kampány, amelynek keretein belül egyebek mellett szakmai fórumokat tartanak, és díjakat osztanak a hulladékgazdálkodás terén felelősen, illetve fenntarthatóan működő vendéglátósoknak, éttermeknek, panzióknak, kávéházaknak. Varga Judit, az alapítvány munkatársa kérdésünkre elmondta: nem találkoztak még bizonyos rendezvényhajók gyakorlatához hasonló visszaélésekkel, és remélhetőleg ez nem is elterjedt módszer Magyarországon. „Sok helyen a felesleges élelmiszer-mennyiség minimalizálására törekszenek, már csak azért is, mert az élelmiszerek előállítási költsége igen magas” – tette hozzá a szakember, aki szerint eleve érthetetlen, hogyan tud óriási mennyiségű ételfelesleg termelődni egy rendezvényen. Szerinte adott esetben a megrendelők hozzáállásán is sok múlhat.

Olvasson tovább: