Kereső toggle

Merre tovább?

Elindult a Fidesz Néppártból való kizárása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szerdáig az Európai Néppárt (EPP) tizenhárom tagpártja jelezte, hogy kizáratná a Fideszt a legnagyobb európai pártcsaládból. A 79 pártot tömörítő EPP szabályzata szerint már hét kezdeményező esetén el kell indítani az eljárást, így jelen esetben sem tehetnek mást: Joseph Daul, az EPP elnöke egy keddi interjúban jelezte: a néppárt következő, március 20-i ülésen napirendre veszik a Fidesz kizárását, vagy tagságának felfüggesztését. Daul az interjúban egyértelművé tette álláspontját: Van egy határ, és Orbán Viktor a Soros-Juncker plakátokkal átlépte a vörös vonalat. 

A magyar kormánypártra nehezedő nyomást kedden Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője és egyben csúcsjelöltje is fokozta: hárompontos ultimátumot adott Orbán Viktornak: a Fidesz csak abban az esetben maradhat az EPP-ben, ha Orbán „azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát", bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól, és biztosítja a Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten. Weber a hónap végéig adott végső határidőt a Fidesznek.

A magyar kormány már előzőleg jelezte, hogy március 15-ig lecserélik a Soros-Juncker plakátokat: Soros marad, Junckert, az Európai Bizottság elnökét azonban a baloldal csúcsjelöltje, Frans Timmermans váltja a képeken. A bocsánatkérést ugyanakkor nem tartják realitásnak. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője az ATV-ben azt mondta: különböző néppárti politikusok között mindig is zajlottak viták fontos kérdésekben, így számukra a március 20-i ülés kiváló alkalom lesz, hogy a kifejtsék álláspontjukat. Deutsch ismét elmondta, hogy a magyar kormánypárt szerint Európa elsőszámú sorskérdése az ide irányuló migránsáradat, tehát ez az ügy a közelgő Európai parlamenti választások legfőbb tétje. A képviselő emlékeztetett rá, hogy egy az Európai Bizottság által készített felmérés szerint a 27 uniós tagállam 300 millió választópolgárának 75 százaléka szerint a legfontosabb kérdés a migrációs válság.

A kormányplakátok kihelyezése óta egyébként érdemi vita indult a felek között: a Soros-Juncker plakátokon szereplő három állításra – kötelező betelepítési kvóta, a tagállamok határvédelmi jogainak gyengítése, migránsvízum – az Európai Bizottság szóvivője reagált: Margarítisz Szkínász sokkolónak nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet" ekkora teret nyert. Állítása szerint nem igaz, hogy az Európai Unió aláássa a nemzeti határvédelmet, mert a Frontex határőrei az adott állam kérésére és az adott állam határvédelmi szerveinek alárendelve segítenék a munkát. Nincs terv az úgynevezett humanitárius vízumok – „migránsvízum” – bevezetésére; a tagországok pedig saját maguk döntenek arról, hogy milyen mértékben kívánják elfogadni a jogszerű migrációt, vagyis nincs szó kötelező betelepítésről. Az Európai Bizottság szóvivője hozzátette: a plakátok állításával szemben nem létezik olyan, hogy "ők", csak az Európai Unió van, amelynek Magyarország is a tagja.

A magyar kormány a hétvégén nyolcpontos választ fogalmazott meg a fentiekre reagálva. Az első pontban azt írják, „a kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza”, az 2015 óta folyamatosan napirenden van Brüsszelben, hiszen az európai migrációs stratégia egy olyan „ideiglenes elosztási mechanizmusról” szólt, amelynek célja, hogy „minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen”, a stratégia pedig „egy, a kvóták meghatározására használható képletet is tartalmazott”. A kormány szerint félrevezető a Bizottság azon állítása, hogy Magyarországnak a Tanácsban érdemi beleszólása volt a – meghatározott számú migráns szétosztására vonatkozó – kvótákról szóló döntésbe. „Ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország hiába vétózott korábban az Európai Tanács ülésén, a Bizottság egy új javaslattal szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, ahol a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját”.

A kormány kitart állítása mellett, miszerint az EU vezetői felülírnák a tagországok határvédelmi jogait. Ennél a pontnál idézik Angela Merkel német kancellárt, aki a Bundestagban tavaly szeptemberben azt mondta: „Jean-Claude Juncker már tett javaslatot erre vonatkozóan: meg kell erősíteni a Frontexet. Ez azt is jelenti azonban – én legalábbis ezt támogatom – hogy az Unió külső határain fekvő államok feladják nemzeti kompetenciáikat annak érdekében, hogy a Frontexet valóban átfogó kompetenciákkal ruházzák fel.”

A 7. pontban pedig azt állítja a magyar kormány, hogy az uniós döntéshozók „többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását”.  Az irat szerint hazugság, hogy semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között. „A Bizottság magát leplezi le, hiszen bevallják, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”, „Brüsszel” tehát azt szeretné elérni, hogy „2021 és 2027 között – a korábbiakhoz képest – több uniós forrást kapjanak a migránsokat befogadó országok, a migrációt elutasító tagállamok pedig kevesebbet”.

Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője szerdán kijelentette: március 20-áig a frakció törekedni fog a problémák megoldására, ám szerinte minden Budapest, illetve a Fidesz magatartásán múlik. „Nekik kell jelezniük, hogy maradni szándékoznak az EPP-ben, de meg kell mondanom, hogy most sem a Fidesz, sem Orbán Viktor részéről nem látok kompromisszumkészséget”, mondta Weber.

Deutsch Tamás egyébként előzőleg már jelezte, hogy a Fidesz maradna a pártcsaládban, nem keresnek utat az Európai Néppárton kívül, mert a viták ellenére „az EPP büszke tagjai”. Közben a Politico című brüsszeli Európai Uniós szakportál azt írta, hogy a Fidesz – az esetleges kizárása után – az új összetételű Európai Parlamentben átül a Néppárttól jobbra álló Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióhoz, amely sorai között tudja az olasz Ligát és a francia Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést is. A Fidesz frakciószóvivője álhírnek nevezte a Politico értesülését.   

 

Olvasson tovább: