Kereső toggle

Tarlós-Orbán megállapodás

Stratégiai partnerség?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ezermilliárd forintos fejlesztést jelent Budapest számára az a megállapodás, amit a múlt héten írt alá Tarlós István és Orbán Viktor. a bejelentés mögött azonban számos ellentmondás feszül, ráadásul a fővárostól eddig elvont jogkörök visszaadásáról nincs szó.

„Budapest szerepét, súlyát, autonómiáját, finanszírozását kicsit másképp képzeltem 2010-ben, mint ahogy ez eddig alakult” – nyilatkozta a Heteknek egy évvel ezelőtt Tarlós István. A főpolgármester tavaly ilyenkor még – nyilvánvalóan összefüggésben a fentiekkel – azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy 2019-ben ismét versenybe száll a posztért. Mostanra biztossá vált Tarlós újraindulása: a hétvégén Orbán Viktor miniszterelnökkel hosszú távú megállapodást írt alá Budapest fejlesztésével kapcsolatban. Tarlós azt mondta, a megállapodás ezermilliárd forintos fejlesztést jelent Budapest számára. Az egyezség akkor érvényes, ha továbbra is Tarlós marad a főpolgármester.

A dokumentum olyan pontokat tartalmaz, amelyek értelmében létrejön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, szerepel benne Budapest tízéves stratégiai városfejlesztési terve, szakmai és civil szervezetek bevonása a Budapest 2030 terv előkészítésébe, továbbá az M3-as metróberuházás állami támogatása és befejezése. A kormány soron kívül biztosítja a 80 milliárd forint fedezetet, ami hiányzik a 3-as metró felújításához. Ezenkívül a főpolgármestert kötelező meghívni a kormányülések budapesti napirendjeihez, és a megállapodás garantálja a főváros önállóságát.

A dokumentumot végigolvasva kiderül, hogy a metróhoz adott 80 milliárdon és a vízcsőcserénél feltüntetett 27 milliárdon kívül nincs benne semmilyen más összeg. Vagyis az e két tétel jelentette 100 milliárd forinton túl nem látható, mire jutna a Tarlós ígérete szerinti további 900 milliárd forint.

Több pont arra utal – Tarlós kötelező meghívása a kormányülések budapesti napirendjeihez, a miniszterelnök és a főpolgármester közti esetleges üzenetváltás hiteles és működő információs csatornákon keresztül –, hogy Tarlóst eddig mellőzték bizonyos döntésekkor, illetve kínos formában tudattak vele bizonyos üzeneteket.

Az a pont, hogy „garantálják a főváros önállóságát”, kissé érthetetlen, hiszen az elmúlt nyolc évben az államosítás következtében a főváros elveszítette kórházai és oktatási intézményei nagy részét, az adóelvonás pedig kirívóan magas.

Ám ha azt vizsgáljuk, mekkora fejlesztést jelent ezermilliárd forint nagyjából 12 év alatt, már nem olyan egyértelmű a siker: ez ugyanis éves szinten 80 milliárd forintot jelent, miközben Budapest naponta mintegy 25 milliárd forintnyi adót fizet be a központi költségvetésbe. (Ez a helyi iparűzési adót és a fogyasztási adókat is magába foglalja.) Így érvel legalábbis Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, az ellenzék egyik főpolgármester-jelöltje. Horváth a Hetek megkeresésére azt mondta, ha ő vezetné Budapestet, a fővárosban beszedett adók 10 százalékát fordítaná helyi fejlesztésekre, miközben ma ez az arány csak 3-4 százalék. 

Arra a felvetésre, hogy az elvonások ellenére Budapest az elmúlt két ciklusban is fejlődött, Horváth kifejtette: a három legfőbb beruházás közül, a kormány Várba költöztetése, a Puskás Ferenc Stadion átépítése nem sorolható a legsürgetőbb feladatok közé, a Városliget beépítését pedig a budapestiek többsége ellenzi.

Olvasson tovább: