Kereső toggle

Gimisek helyett szakikat

A kormány belenyúlna az iskolaválasztásba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szakgimnáziumi érettségi miatti botrány után most került napvilágra egy NGM-jelentés arról, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a középfokú szakképző intézményekbe, ráadásul ezekben az iskolákban a lemorzsolódás is megugrott. Főleg a szakgimnáziumok tanulóinak száma apad, a gimnáziumoké pedig nő: a középiskolás korosztály 42 százaléka ma gimnáziumba megy. Kiszivárgott tervek szerint a kormány keretszámokkal, központi felvételi ponthatárokkal szorítaná vissza a jövőben a gimnazisták számát, amit a szakállamtitkár cáfol.

Idén az érettségi botrány a kötelező szakmai érettségi miatt robbant ki. Az ötödik érettségi tárgyként kijelölt, kötelező szakmai érettségi tantárgyak követelményeiről ugyanis csak tavaly december végén értesült a 30 ezer érintett diák. Így nem maradt idő felkészülni, a vizsga nehéz volt, ráadásul a feladatok számos hibát tartalmaztak, ezért a gyerekek rossz eredményeket produkáltak.

A szakmai szervezetek és a diákok már tavaly is kétségbeesetten tiltakoztak amiatt, hogy fogalmuk sincs az új érettségi követelményeiről, így felkészülni se tudnak rá. A probléma azért jelentős, mert így sok fiatalt elvághatnak a felsőfokú továbbtanulás lehetőségétől (ami szakgimnáziumok esetén eleve csak szakirányban lehetséges már). Különösen a gépészeti, illetve kéttannyelvű szakgimnáziumok vizsgafeladatai hemzsegtek a hibáktól, elírásoktól, ráadásul bármilyen segédeszköz használata is tiltva volt a brutális mennyiségű tananyagot számon kérő szakmai vizsgán. A kárvallottak jogi lépéseket fontolgatnak.

Ezeknek a fiataloknak a helyzete azért is nyugtalanító, mivel korábban is folyamatosan csökkent a szakképzésből a felsőoktatásban továbbtanuló diákok száma: míg a 2000-es évek elején 33-36 százalékos arányban kerültek be az egyetemekre, főiskolákra, addig 2016-ban ez kevesebb, mint 20 százalékuknak sikerült. Viszont a gimnáziumból felvettek száma tavaly már négyszerese volt a szakképzésből jövőknek. Mindez egy júniusi Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentésből derült ki, melyet a minap ismertetett az mfor.hu.

Emlékezetes, hogy 2015-ben a hazai szakképzési rendszer az NGM fenntartásába került, és jelentően átalakult.

A változás legnagyobb vesztesei a szakközépiskolák – mai nevükön szakgimnáziumok – lettek, miután a szakképzés átalakítása rengeteg szempontból átláthatatlan és előkészítetlen volt, számos intézmény, illetve képzés sorsa bizonytalanná vált, miközben a szakgimnáziumi érettségi rendszere is korlátozva lett.

Részben ezzel függ össze, hogy tavalyhoz képest nagy volt a visszaesés a szakgimnáziumok tanulólétszámában: az ott nappali rendszerben tanulók száma 8,2 százalékkal csökkent egy év alatt, míg a szakközépiskolákban 2,8 százalékkal kevesebb tanulót tartottak nyilván. Ezzel ellentétes trend jellemző a gimnáziumoknál: 2012/2013-ig a gimnáziumok nagyjából egyenletes, 34-35 százalékos beiskolázási arányt produkáltak, ma viszont már 41,8 százalékot tesznek ki az ide jelentkezők.

Az NGM-jelentés szerint egyre erősebb tendencia, hogy a felsőoktatásba készülők a gimnáziumot választják a szakképzés helyett. A szakértők szerint ezért azokat a gimnazistákat, akiknek nem sikerül bekerülniük a felsőoktatásba, a szakképzésbe kellene irányítani. Azzal érvelnek, hogy ehhez a szakképzési centrumokban elegendő kapacitás áll rendelkezésre, és az iskolarendszerű szakképzésben ma 25 éves korig ingyen lehet szakmát szerezni. 

Egyelőre annak sem látni eredményét, hogy a kormány komoly ösztöndíjrendszerrel, valamint a szakképzési keretszámokkal próbálta meg ösztönözni, hogy többen menjenek hiányszakmákat tanulni. Az idézett jelentés szerint például kiürülőben van az ács vagy az ápolói szakma. Ráadásul tizenegy éve nem volt akkora lemorzsolódás (12,4 százalék) középfokon, mint most, azaz a meglévő tanoncokat sem tudja az intézményrendszer megtartani. A leggyengébb tanulókat felszívó szakközépiskolákban 25 százalékos, a szakgimnáziumokban 15,6, a gimnáziumokban 7,4 százalékos volt a lemorzsolódás tavaly – legmagasabbak az arányok az ország hátrányos helyzetű régióiban.

A kormány eddigi erőfeszítései ellenére folyamatos a szakképzésbe belépők számának csökkenése és a gimnáziumok térnyerése, jóllehet, már a Széll Kálmán Tervben megfogalmazódott, hogy az érettségit adó középiskolákba bejutók arányát a kormány 73 százalékról 50 százalékra akarja levinni, méghozzá a szakiskolák javára.

Egy a Magyar Nemzet által megszellőztetett minisztériumi tervezet szerint a kormány a jövőben stratégiát váltana: a nyolcadikosok meghatározott ará-nyát kötelező középiskolai felvételivel, ponthatárokkal, valamint gimnáziumi keretszámok meghatározásával kényszerítenék a szakképzésbe. A ponthatárokat és a keretszámokat mind az oktatásügyi államtitkár, mind az NGM cáfolta, mondván: a diákok továbbra is szabadon választhatnak a képzési formák közül. A kötelező középiskolai felvételi bevezetését Palkovics László ugyan megerősített az atv.hu-nak, de szerinte az csak a sztenderd követelmények kialakításáról szól.

A Századvég minap megjelent tanulmányában ugyanakkor a szerzők többek között arról értekeztek, hogy Magyarországon az OECD-országok átlagához képest 12 százalékponttal többen szereznek gimnáziumi végzettséget, míg 15 százalékponttal kevesebben középfokú szakképesítést. „Csehországhoz, Szlovákiához, Ausztriához és Németországhoz képest, még ennél is nagyobb, 23-49 százalékpontos a középfokon szakmát szerzők arányában megmutatkozó lemaradásunk. Ezeket az arányokat érdemes hosszú távon az OECD-átlagok irányába terelni” – írják az elemzők, jóllehet az uniós célkitűzés éppenséggel az, hogy 2020-ig a korosztály 75 százaléka eljusson az érettségiig.

 

Agyelszívás

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium végzős matematika tagozatos osztá-lyának fele külföldi – jobbára angliai – topegyetemeken tanul tovább szep-tembertől – adta hírül a héten a Délmagyar.hu. A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia idei felmérése szerint a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre menjen egyetemre. A számuk egyre nő, jelenleg tízezres nagyságrendben tanulnak külföldön magyar hallgatók. Az elitgimnáziumokban évek óta minimum egyharmados a külföldre jelentkezők aránya. A fő célpontok az Egyesült Királyság, Ausztria, Németország és az USA. Az elsődleges okok a kiszámíthatóság, a felsőoktatás magas színvonala, a jobb karrierperspektíva. Az Engame által megkérdezett diákok jelentős többsége kifejezetten hiányolja a magyar oktatásból a kritikus gondolkodásra nevelést, a készségeik fejlesztésére irányuló foglalkozásokat és a kreativitást. Lapunk által megkérdezett oktatási szakértők szerint nem reális, hogy a külföldi felsőoktatás nagy tömegeket szipkázzon el az országból: elsősorban az elit diákságot szívja el, amely tudatosan építette a jövőjét, és nyelvtudása, nem utolsósorban családja anyagi körülményei folytán ezt könnyen meglépi.

Olvasson tovább: