Kereső toggle

Magyarország visszalép az olimpiai pályázattól

A füstbe ment terv

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Visszalép Magyarország a budapesti olimpiai pályázattól – értesült az M1 aktuális csatorna szerdán, lapzártánkkor. A döntés a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének szerda esti találkozóján született meg azzal az indoklással, hogy a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak. A döntés oka, hogy Magyarország nem tarthat fenn elhúzódó, vereségre ítélt pályázatot.

Szerda délelőtt az atv.hu azt írta: a kormánynak az az álláspontja, hogy nincs esély a nemzeti konszenzus visszaállítására az olimpia ügyében. Ezt követően került sor a szerda esti „hármas találkozóra”, azaz Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt megbeszélésére.

Szintén szerdán a Fővárosi Közgyűlés határozatban kérte fel Tarlós István főpolgármestert, tárgyaljon a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és a kormánnyal arról, hogy tekintettel „a megszűnt nemzeti egységre”, van-e értelme fenntartani a budapesti pályázatot a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére. A testület erről a fideszes Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, józsefvárosi polgármester előterjesztésének elfogadásával 19 igen szavazattal, 8 nem ellenében döntött.

A Fővárosi Közgyűlés a határozatban megállapította, hogy a pályázat mögött ez idáig fennállt nemzeti egység és konszenzus felbomlott, amelyért azokat a pártokat és politikusokat terheli felelősség, akik a korábbi években támogatták az olimpiarendezést, és „most alkalmi politikai haszonszerzés reményében korábbi véleményükkel szembefordultak, ezzel felszámolták a korábban fennállt politikai konszenzust, és elárulták a budapesti olimpia ügyét”.

Közel volt a rendezés?

A budapesti olimpiai pályázat vezetője a Fővárosi Közgyűlésben azt hangsúlyozta, hogy semmi esélye nincs a budapesti pályázatnak, amennyiben nem áll helyre az egység. Fürjes Balázs kormánybiztos a szerdai közgyűlésen elmondta: szerinte Budapest nagyon közel állt ahhoz, hogy most először Közép-Európában olimpiát rendezzenek. A kormánybiztos úgy vélekedett azonban, hogy az ellenzéki politikusok „kihátrálásával” szinte teljesen elveszett az esélye a budapesti pályázatnak.

Óriási esélyünk volt. Soha ilyen közel nem állt hozzánk az olimpia, mint most. Első közép-európai olimpia lett volna. Budapest lehetett volna az új Barcelona – fogalmazott Fürjes. Ám hozzátette: „összefogás és egység nélkül nincs esély”.

A közgyűlés kedden elutasította az ellenzék azon javaslatát, hogy vegyék napirendre az olimpiai pályázatról szóló népszavazás kiírását. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint az olimpiai pályázat kapcsán most az a kérdés, hogy az egység felbomlása után „fel tudunk-e állni a sérülés után”.

Péntektől szerdáig

A döntés előzménye, hogy a Momentum Mozgalom 266 ezer, az olimpiarendezésről döntő népszavazásért leadott aláírást adott le a Nemzeti Választási Irodán. A népszavazás kiírásához 138 ezer érvényes aláírásra van szükség.

A mozgalom vezetője nyomatékosan felszólította Orbán Viktort és Tarlós Istvánt is, hogy ne lehetetlenítsék el a népszavazást, ez ugyanis értékelése szerint gyávaság lenne a részükről, valamint elárulnák azokat, akik egyébként támogatják az olimpia ügyét. A helyi népszavazási kezdeményezést Fekete-Győr András nyújtotta be magánszemélyként. A népszavazási kérdés úgy hangzott: „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”

Hogy mi történt pontosan péntek és szerda este között, arról egyelőre keveset tudni. Ami valószínűnek tűnik: a szerdai találkozót megelőzően a kormányzat is felmérte az olimpiarendezés fővárosi és országos támogatottságát.

Elolvadt többség

Az esetleges belső mérés eredményei a dolog természeténél fogva nem ismertek, ám a héten publikált országos Medián-mérés adatai igen. Ezek az adatok pedig nem sok jót mutattak a pályázat szempontjából.

Egyfelől kiderült belőlük, hogy az egyes pártok szavazótáborai közül csak a Fideszében vannak többségben a pályázat támogatói (59 százalék a 32-vel szemben). A jobbikos szavazók 64, a baloldali pártok támogatóinak 80 (!) százaléka viszont nemmel szavazna a rendezésre egy „most vasárnapi” népszavazáson.

Ráadásul az is kiderült: nincs értelme a Bánki Erik fideszes képviselő által hétfőn az ATV-ben belengetett országos népszavazásnak sem, hiszen egy „most vasárnapi” országos népszavazáson a teljes népesség 50 százaléka szavazna az olimpiai pályázat visszavonására és csak 34 százaléka a rendezés mellett, míg az összes fővárosi választó körében 46-34 lenne ez az arány – azaz a rendezés ügye jó eséllyel súlyosabb vereséget szenvedett volna egy országos, mint egy fővárosi népszavazáson.

Olvasson tovább: