Kereső toggle

Ki osztja a lapokat a jobboldali sajtóban?

Hatalmi ágak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor megmutatta Habony Árpádnak, hogy hol a helye – ez az egyik olvasata annak, hogy a miniszterelnök Miskolcon „letagadta” a kommunikációs tanácsadót. A Fideszen belül keringő másik verzió viszont az, hogy a Habony-ellenes politikusok saját vágyvezérelt gondolkodásuk csapdájába estek, ha azt hiszik, hogy a pártelnök háttérbe tolta, esetleg megtagadta volna a viták kereszttüzébe került spin doctorát.

Habony Árpád mai szerepe nem érthető meg a jobboldali 2002-es választási vereség Fidesz-vezérkarra gyakorolt hatásának ismerete nélkül. Orbán Viktorban és a párt többi vezetőjében ez a vereség annak bizonyítékaként maradt meg, hogy nem a kormányzati teljesítménytől, hanem a pártot körülvevő hangulattól függ egy-egy politikai erő választási sikere vagy kudarca. Ez a tapasztalat gyökeresen átformálta Orbán és pártja többi vezetőjének gondolkodását. A Fideszre már ezt megelőzően is jellemző volt a marketingközpontú szemlélet. Ezt a kilencvenes években még Wermer András honosította meg a későbbi kormánypártban; ám az Orbán Viktor gondolkodására 2002 előtt komoly befolyással bíró Wermer a kormányzati teljesítményt és a marketinget egyaránt fontosnak tartotta a siker szempontjából. A Wermer szerepét 2003-tól átvevő Habony Árpád aztán a Fidesz vélt vagy valós eredményei helyett Orbán személyére építette a kommunikációs stratégiát, és bár több ízben kudarcot vallott 2003 és 2006 között, a 2006 őszén elindult sikerszéria megkerülhetetlenné tette személyét a jobboldalon.

A bizalmas

„Orbán és Habony kapcsolata azért is bizalmi, mert az utóbbi mindig figyelt rá, hogy a kormányzás okozta nehézségek és a »forgácsok« ne a miniszterelnökre hulljanak, hanem mások vigyék el az ügyek kommunikációs terheit, Orbán pedig államférfiként magasodhasson politikustársai fölé. Ezt a bizalmat senki nem tudja szétrobbantani, Habony továbbra is kulcsszereplő”– állította az egyik, a miniszterelnöki stábhoz közel álló forrásunk.
Egy, a pártban erős pozíciókkal rendelkező országgyűlési képviselőnek azonban más az álláspontja. Mint mondta: a Fideszben az terjedt el, hogy Orbánnak elege lett abból, hogy Habony rendszeresen szerepelt a médiában, magánélete bulvártéma lett, ami nem használt a Fidesznek; miskolci beszólásával Orbán emiatti rosszallását is kifejezte. Forrásunk szerint egyszerű az az üzenet, hogy Habony nem politikai döntéshozó. „Kommunikációban tényleg fontos a szerepe, de a politikai döntésekben nem” – hangsúlyozta forrásunk.  
Annak eldöntése, hogy aktuálisan mi Habony szerepe Orbán Viktor mellett, nem egyszerű. Tény, hogy a kinevezett, állami nyilvántartásba vett miniszterelnöki főtanácsadók – például Hegedűs Zsuzsa vagy Tellér Gyula  – névsorában nem található meg a neve, ám a Népszabadság úgy tudja, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus francia hetilap elleni merénylet után kezdődött bevándorlásellenes kampány ötlete mégiscsak hozzá köthető.
A napilap szerint a bevándorlás-téma bedobására a mintát a Habony által előszeretettel tanulmányozott francia belpolitika néhány évvel ezelőtti fejleményei, konkrétan Nicolas Sarkozy 2007-es elnökválasztási győzelme szolgáltatta. Sarkozy többek között a bevándorlás kérdését tette kampánya középpontjába, amivel nyerni tudott akkor. A Fidesz-vezérkar pedig Gyürk András és Habony Árpád révén végig nyomon követte a kampányt. Utóbbi a napilap szerint kiváló kapcsolatot ápol a kilencvenes években Alain Juppé francia kormányfő kommunikációs stábját irányító Alexandre Basdereff-fel, és 2007 előtt is előszeretettel alkalmazott a francia gaulle-ista pártoktól ellesett technikákat itthon. Az első ilyen a 2004-es (sikeres) EP-választási kampányt felvezető nemzeti petíció volt, amellyel a francia jobbközép Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) egyik korábbi akcióját másolták le. Ezt a technikát finomították tovább a 2005-ös, 2011-es és 2012-es nemzeti konzultációk során. Ám a Népszabadság szerint finomítás ide vagy oda, a Fideszben is beszédtéma lett, hogy a több mint tíz éve első ízben bevetett technika alapjaiban mit sem változott, és a 2018-as választás előtt ez már kevés lehet.
 
Ki lesz a kormánypárti média főnöke?

Bármennyire kulcsszerepe volt Habonynak az elmúlt 12 év fideszes kampányaiban, arról senki nem rendelkezik érdemi információval, hogy van-e és mekkora az informális politikai hatalma. Az a kérdés is foglalkoztatja a fideszes politikusokat – minthogy személyes jövőjüket is érinti –, hogy a Simicska Lajossal történt szakítás után kinek a kezébe kerül majd az új, Fideszhez húzó sajtóbirodalom. Az új főnök vagy főnökök szerepe meghatározó lesz abban, hogy a pártelit tagjai közül kinek lesz jó sajtója, és ki nem juthat nyilvánossághoz a jövőben. Nagy kérdés tehát, hogy Habony médiatulajdonosként mekkora szerepet kap az új kormánypárti sajtóportfólióban.
„Jelenleg alig van médiánk. Az Orbán–Simicska háború miatt a Magyar Nemzet, a Hír TV és más orgánumok kritikusabbak lettek velünk szemben, ami a táborban elbizonytalanodást okozott. A közszolgálati média ezt nem tudja ellensúlyozni, az új portfólió kiépítése pedig éppen csak elkezdődött” – írta le a helyzetet egy, a pártvezetéshez közel álló forrásunk. Ő úgy tudja, hogy az új médiabirodalomban csak az – amúgy még nem üzemelő – online terület tartozik majd Habony befolyási övezete alá, a nyomtatott felületek a Simicska Lajossal februárban szakító Liszkay Gáborhoz tartoznak majd.

Kié lesz a TV2?

A legvitatottabb kérdés, hogy lesz-e tömegeléréssel rendelkező „fideszes tévé” az új médiaportfólióban. Forrásunk szerint a háttérben komoly küzdelem zajlik Fidesz-közeli érdekcsoportok között, hogy a TV2-t e célból megszerezzék.
Két, egymással is rivalizáló kormánypárti médiacsoport dolgozik az „ügyön”, és úgy tudjuk: a küzdelemnek részese Habony Árpád is. A Fidesz igyekszik elejét venni a TV2 ismételt külföldi kézbe kerülésének, mert attól tartanak, hogy az RTL Klubhoz hasonlóan bármikor kormánykritikussá válhat a tömegeket elérő televízió.

Olvasson tovább: