Kereső toggle

Lassú közeledés MSZP–Együtt:

Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legkönnyebbel kezdték, de kérdés, hogy egyáltalán megoldják-e majd a legnehezebb kérdést – akár így is összefoglalhatnánk az MSZP és az Együtt-PM tárgyalódelegációjának e héten lezajlott koalíciós egyeztetését. Az első egy lehetséges közös programról szól, míg az utóbbi a közös miniszterelnök-jelöltről, akinek a megnevezése a tárgyalási menetrend legvégére került. Bár békülékeny a hangnem, a színfalak mögött nyilvánvalóan az egymástól kapott sebeket nyalogatják a felek.

A tárgyalások megkezdése előtt az egyik oldalon a Párbeszéd Magyarországért politikusainak tulajdonított, az MSZP vezetőinek „középszerűségéről” szóló nyilatkozatok, a másik oldalon a Magyar Nemzet és a „királyi” Híradó segítő jobbja okozott feszültséget. Pontosabban: az MSZP-ben sokan azt sérelmezik, hogy Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölti alkalmatlanságáról beszéltek több helyütt is az ex-LMP-s országgyűlési képviselők, míg az Együtt köreiben az okozott felháborodást, hogy a Fidesz-vezérelt magán- és közmédia egyértelműen az MSZP-t „tolja”. Sőt, ez utóbbi álláspont szerint a Fidesz-sajtóbirodalom mintha azon dolgozna, hogy Mesterházy Attila legyen Orbán Viktor kihívója, és ehhez – mármint az újságcikkekhez – a szocialistáktól kapnak belső információkat. 

Értesüléseink szerint a tárgyalás első része ezért heves vitatkozással telt, de – ahogy az egyik részvevő nyilatkozott a Heteknek – „a gőz kiengedése után meglepően konstruktív tárgyalás alakult ki” a közpolitikai javaslatok közös dokumentumba foglalásáról, illetve a közös egyénijelölt-állítás kritériumairól. Azt mind az MSZP, mind az Együtt-PM politikusai elismerték, hogy valójában a könnyebb oldalról kezdték el a tárgyalásokat.

A keddi egyeztetésen a szocialistákat Mesterházy Attila pártelnök, Lukács Zoltán és Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettesek, valamint Gúr Nándor alelnök, borsodi elnök, illetve Tóbiás József frakcióigazgató és Molnár Zsolt kampányigazgató képviselte. Az Együtt-PM oldaláról a tárgyalódelegációt Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a választási szövetség vezetője, Kónya Péter (Szolidaritás), Szigetvári Viktor (Együtt társelnöke), illetve Szabó Tímea, Karácsony Gergely és Jávor Benedek (utóbbiak PM vezérkara) alkotta. 

A közel hat, öt órán át tartó tárgyaláson elfogadtak két dokumentumot. Az egyik a Megállapodás a közpolitikai elvekről címet viselte, amely – mint arról Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is utóbb beszélt –, ha együttesen győznek, akkor a kormányprogram alapja lehet. A másik dokumentum az egyéni képviselőjelöltek állításának – a legtöbb pontjában általánosságokat tartalmazó – ismérveit sorolja fel. Az egyik legfontosabb kritérium, hogy augusztus 31-ig a közös egyéni képviselőjelöltek listáját tető alá kell hozni. Ez azt jelenti, hogy a két szervezet az úgynevezett koordinált jelöltállításban gondolkodik, tehát az, hogy egyéniben nem indulnak egymás ellen, már eldöntött tény. Az viszont kérdés, hogy a 106 egyéni körzetet százalékosan milyen arányban „osztják” majd el egymás között. Az MSZP, amely jelenleg kétségkívül a nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező párt, nyilván nem alaptalanul arra számít, hogy magasabb arányban indíthat jelölteket. A nyár végéig tartó, egyértelműen komoly érdekütközéseket jelentő, egyéni politikusi sorsokat, egzisztenciákat meghatározó tárgyalások tétje éppen ez a „konszenzusos arányszám” megtalálása lesz.   

Úgy tudjuk, hogy az Együtt-PM belső számításai szerint 45 választási körzetben tekinthető jelen állás szerint valamennyire biztosnak, hogy a demokratikus jelölt győzhet. A kormányváltáshoz körülbelül 60 egyéni körzet megnyerése lenne szükséges. Tehát 15 helyen kellene „csodajelöltet”, azaz biztosan nyerő aspiránst találni, illetve az összehangolt ellenzéki politizálással elérni, hogy változzon az országos közhangulat, jelesül, hogy bizonytalanok tömege „induljon” el az ellenzéki pártok irányába. E nélkül elsősorban azt tudják megakadályozni, hogy a Fidesz megismételje kétharmados győzelmét.  

Ha a „koordinált jelöltállítással” augusztus 31-ig végez a két pártcsoport, akkor jön a neheze. Úgy tudjuk, hogy ugyan a nyilvánosság előtt egy szót sem beszéltek erről, de a tárgyaláson elhangzott az a dilemma, hogy érvényes lesz-e az egyéni indulókról szóló megállapodás, ha a közös miniszterelnök-jelöltben nem lesznek képesek megállapodni. A baloldali értelmiség ugyanis megállapodás-párti, de egy erről szóló egyezség elmaradása miatt az lesz a kérdés, hogy kit tesznek felelőssé a kudarcért. A megállapodást viszont azért nehéz tető alá hozni, mert az MSZP-ben sokan vannak olyanok, akik szerint a nagyobb pártnak, azaz nekik kell adniuk a miniszterelnök-jelöltet. (Érdekes, hogy még az Együtt politikusai sem vitatják ennek jogosságát, csak a hasznosságát.) A jelen állás szerint ez a poszt az MSZP-ben Mesterházy Attila pártelnöknek néz ki. Az Együtt-PM csoportban viszont több „alpárt” (így többek között a PM és a Milla is) elkötelezett abban, hogy ők nem akarnak egy szocialista miniszterelnök-jelölt, így Mesterházy mögé felsorakozni. Érvként az szolgál részükről, hogy azoknak is lehetőséget kell teremteni a Fidesz leszavazására, akik történelmi okokból soha nem szavaznának az MSZP-re, különösen egy MSZP-s miniszterelnök-jelöltre. 

A helyzet feloldására csak a külön lista és külön miniszterelnök-jelöltek lehet a megoldás, akkor ellenben visszajutottunk oda, hogy a baloldali közvélemény arra lesz kíváncsi, hogy az alku elmaradásáért – amit sokan egyenlőnek tartanak a Fidesz hatalomban maradásával – kit terhel a felelősség, Mesterházyt, vagy Bajnait. A tárgyalások jelenlegi állása szerint mintha mindkét fél úgy helyezkedne, hogy egy ilyen helyzetben a másikra lehessen mutogatni. Egyébként harmadik lehetséges miniszterelnök-jelölt iránti igény állítólag egyik oldal részéről sem merült fel, noha akár ez is lehetne a gordiuszi csomó feloldásának egyik lehetősége.         

Visszatérve a megállapodás közpolitikai részére, mind Mesterházy, mind Bajnai pártja eltökélt abban, hogy megszüntessék az egykulcsos adót és új alkotmányt és munka törvénykönyvét írjanak, nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, megszüntetni ígérik a röghöz kötést, és felülbírálnák a földpályázatokat. Az álláskeresési járadék (a régi nevén munkanélküli segély) folyósítási idejét háromszorosára emelnék. Ráadásul 2014 szeptemberétől újra ingyenes lenne a felsőoktatás azoknak, akik elérik a bejutáshoz szükséges ponthatárt, pontosabban ők ingyenesen kezdhetik meg tanulmányaikat.

Olvasson tovább: