Kereső toggle

Pintér vs. Kövér

Titokügyi háború a kormánykörökben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ritkaságszámba menő eset történt a héten az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában: a testület egyhangúlag támogatta Kövér László módosító indítványait, amelyekkel a Fidesz erős embere egy Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett törvényjavaslatot igyekszik szétbombázni. Pontosabban annak csak egy elemét, hiszen az „Egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról” nevet viselő csomagnak csak egy része foglalkozik a Nemzeti Információs és Bűnügyi Központ (NIBEK) létrehozásával.

Az eredeti tervezet értelmében a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK) jogutódjaként január 1-jétől jönne létre az új nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek nem lesz külön adat- és információgyűjtési lehetősége, ugyanakkor informatikai rendszerek útján előzetes tájékoztatás nélkül betekinthet más szervek - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól kezdve az adóhatóságon át a közlekedésfelügyeletig - adatbázisába. A hivatalos tájékoztatás szerint ezeknek az információknak az értékelésével hatékonyabbá tehető a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. Az indokok között szerepel az is, hogy a különleges adat-hozzáférési jogosultságra azért van szükség, mert egyes szervek nem minden esetben adták át a kért adatokat a SZEBEK-nek, így az nem tudta betölteni valódi célját.

A kritikák szerint ugyanakkor az új csúcsszerv munkatársa reggeli kávéja közben „egy gombnyomással" bárkiről bármit megtudhat: mekkora adótartozása van, hova repült nyaralni, vagy éppen hányszor büntették meg sebességtúllépés miatt. Ráadásul ezeket a „profilokat" korlátlan ideig tárolhatják is. A politikai szempontok sem elhanyagolhatók, hiszen a bírálók szerint a belügyminiszter, illetve ilyen módon a kormány információs túlhatalomra tesz szert, amivel könnyedén vissza lehet élni.

Érdekesek a Kövér László módosító indítványaiban indirekt módon megfogalmazott kritikák is. A volt titokminiszter szerint túlzott nemzetbiztonsági kockázattal járna, ha közvetlen elektronikus úton történne az adatgyűjtés, hiszen egy ilyen rendszert elvileg fel lehet törni. Szerinte az is hiba lenne, ha az új szervezet nemzetbiztonsági szolgálati jogállást kapna, mivel az nem folytathatna titkos információgyűjtő tevékenységet. A házelnök egy másik javaslatában kizárólag belföldre korlátozná az új központ hatáskörét, hiszen szerinte az ország külső függetlenségéhez kötődő értékeléseket és tájékoztatást nem lenne szabad a belügyminiszter alá rendelni, hanem azt meg kell hagyni a külügyminiszter felügyelete alatt álló Információs Hivatalnak.

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadsági programvezetője szerint ugyanakkor még ez a „szoft" verzió is aggályos lenne. „A titkosszolgálatok jelenleg is rendkívül sok jogosítvánnyal rendelkeznek a személyes adatok gyűjtésére, miközben állampolgárként semmit sem tudunk arról, hogy mennyire figyelnek bennünket, és ezek az akciók mennyire szükségesek" - mondta a jogvédő a Heteknek. Hozzátette: a személyes adatok kezelésének legfontosabb korlátja a célhoz kötöttség, vagyis hogy a személyes adatokat kizárólag meghatározott célra szabad feldolgozni, és azok cél nélküli „készletezése" alkotmányellenes.

A Heteknek fideszes forrásból megerősítették, hogy a NIBEK létrehozásához - és az Információs Hivatal BM-hez való áthelyezéséhez - részben hozzájárult az a hírszerzési blamázs, hogy Orbán Viktor az év elején Egyiptomban járva a stabilitás példájaként méltatta Mubarak rendszerét, mivel nem kapott információt arról, hogy küszöbön áll a forradalom. A téma körüli feszültséget egyes magyarázatok szerint egyébként nem Pintér-Kövér ellentétként, hanem Orbán-Kövér asszóként kell értelmezni. A Fidesz erős emberét ugyanis a miniszterelnök „félretette", „felfelé buktatta" a házelnöki pozícióba, és szemmel láthatólag most sem avatta be a NIBEK létrehozásába, holott Kövér a párt első számú nemzetbiztonsági szakpolitikusa, joggal várhatta, hogy ő lesz a polgári titkosszolgálatokért felelős személy.

A Fidesz-frakció jövő héten dönt arról, hogy Kövér módosító indítványát fogadja-e el, azaz „kinyírja-e" Pintér terveit, ami a kormány előterjesztéseként került a parlament elé. Egy, az ügyre rálátó képviselő szerint 50-50 százalék az esély, hozzátéve, hogy Kövérnek van igaza, egészen egyszerűen azért, mert ért a szakmához. Vadai Ágnes - aki másfél évig vezette a nemzetbiztonsági bizottságot, de a Demokratikus Koalíció párttá alakulása után távozott az MSZP-ből, ezért a közelmúltban megszűnt az elnöki megbízatása - a Heteknek elmondta: a Belügyminisztérium tervezete eddig soha nem látott túlhatalmat biztosít a miniszternek, hiszen kontroll nélkül minden adatbázisba betekinthet a munkatársa. Szerinte Kövér László - akinek politikai és szakmai konfliktusa van már régóta Pintér Sándorral - tisztában van azzal, hogy esetleges kormányváltás esetén egy új politikai formáció belügyminisztere jutna hasonló, ellensúly nélküli túlhatalomhoz. Ráadásul, mivel kétharmados a nemzetbiztonsági törvény, még megváltoztatni is nehéz lenne a helyzetet.

Minden-Gate

Benyújtotta vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében különböző bűntettekre vonatkozóan a Budapesti Katonai Ügyészség szerdán a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához. A Budapesti Katonai Ügyészség július 8-án rendelt el nyomozást a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója, Galambos Lajos ellen kémkedés, a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő, tárca nélküli miniszter, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, a NBH korábbi főigazgatója, Laborc Sándor István ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanúja miatt.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a vádlottak közül Galambos Lajos és Püski László előzetes letartóztatásban, míg a másik két vádlott szabadlábon várja a bírósági eljárást. Bár az ügyészség államtitokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen ügyben vádolják Szilvásyt, Laborcot és Galambos Lajost, a Heti Válasz (HV) egy korábbi cikkében azt írta: 2007-ben humánerő-átvilágításra – vagyis hazugságvizsgálatra – szerződtették az orosz-ukrán hátterű Zömök Kft.-t. Ez azt jelentené, hogy a Gyurcsány-kormány nemzetbiztonsági kara külföldi hatalomnak játszotta ki az NBH személyi adatait.
Mint azt a Hetek korábban írta (Szigorúan titkos hadműveletek. Hetek, 2011. szeptember 9.) egy kormánypárti forrásunk szerint a történet arról szól: a Kádár-rendszerben szocializálódott, volt állambiztonsági kapcsolatokkal, orosz, ukrán és bolgár információs és üzleti hálózatokkal rendelkező elit a Gyurcsány-érában hatalmi pozícióba került. A HV értesülései szerint a Zömök Kft. nem „sufnituningban” végezte a poligráfos munkát: erre a feladatra orosz ajkú szakembergárda érkezett hazánkba – részben különgéppel, részben vonattal –, és a teljes technikát ők telepítették Budapestre. Ráadásul minden jel arra utal, hogy a Zömök Kft.-t eleve ilyesfajta orosz-ukrán érdekű missziókra hozták létre. A gyanúba fogott Püski László mellett ugyanis társalapító a cégben az a – Zömök becenevű – Gyimesi György, aki a rendszerváltozásig a BM IlI/II-es csoportfőnökségen belül a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályt vezette, még korábban pedig kijevi konzul volt.
Egy másik, a „balliberális” oldalhoz tartozó forrásunk szerint több kérdés is felmerülhet: milyen technikát hoztak be Oroszországból, hiszen a poligráfos berendezések itthon is rendelkezésre állnak, ezért nem kell Moszkvába menni. A legnagyobb bizonytalanságot viszont az okozza, hogy mind a szocialista szakpolitikusok (így például Vadai Ágnes), mind pedig a gyanúsított titkosszolgálati vezetők ügyvédei teljes meggyőződéssel állítják: elképesztően banális ügyben revolverezik Szilvásyékat az ügyészek. Azt, hogy nem csak a poligráfos ellenőrzés kérdéséről van szó, jelzi, hogy az előző ciklus nemzetbiztonsági bizottságának tagjait is meghallgatták az ügyészek. Mécs Imre, Vadai Ágnes és Gulyás József nyilatkozatait összefésülve úgy tűnik, hogy az ügyészek politikuslehallgatások ügyében nyomoznak. (Munkatársunktól)

Olvasson tovább: