Kereső toggle

Évente több pénz jut abortuszra

Népességfogyás közpénzből

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent hazánkban az abortuszok száma, ám a kormány mind bőkezűbben különít el pénzösszegeket a terhességmegszakítások céljára. Meglehet, hogy a gazdasági nehézségek idején a kormányzat kötelességének érzi, hogy bebiztosítsa az abortuszok zökkenőmentes működését.

Az egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint tavaly 1,5 milliárd forintot különítettek el a terhességmegszakítások céljára, idén 1,6 milliárdot, de évek óta nem használják fel a teljes keretet. Egy művi beavatkozás költsége ma 28 ezer forint, s az abortuszok alig 2-3 százaléka számít olyan válsághelyzetnek, amikor a műtétet teljes mértékben állja az OEP – tudtuk meg a KSH-tól.
Míg 100 élve születésre 1990-ben 72 abortusz jutott, addig 2007-ben már „csak” 45. Ez azt jelenti, hogy ma minden harmadik megfogant baba erre a sorsra jut, szám szerint 43870 fő. Magyarországon évente mintegy 35 ezerrel több ember hal meg, mint ahány megszületik, így az abortuszokat is beleszámítva majdnem 80 ezer fővel csökken évente a népesség.


A 90-es évek eleje óta 90 ezerről a felére csökkent az abortuszok száma, kivéve az 1993–1995 közötti, szintén válságos gazdasági időszakot. Ez a Bokros-csomag családpolitikai megszorításainak ideje is, amikor átmenetileg megnőtt az abortuszok száma, ugyanakkor máig ható érvénnyel lecsökkent a születések száma. „Ha végiggondoljuk az elmúlt évtizedek népesedéspolitikai intézkedéseit, megállapítható, hogy lényeges demográfiai változásokat egyszer sem sikerült velük előidézni” – állítja Bethlen Anna közgazdász. Szerinte ezek az intézkedések nem képesek népességnövekedést előidézni, hanem általában olyan, kevésbé tehetős társadalmi rétegek számára kívánják megkönnyíteni a gyerekvállalást, akik csak anyagi okokból vállalnak kevesebb gyereket, mint amennyit szeretnének. Széleskörű megelőző-felvilágosító munkával azonban valamelyest elő lehet idézni az emberek szemléletváltását, ilyen az abortusz ügye, de a házasság- vagy családpártiság ennél jóval nehezebben befolyásolható jelenség.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • A Brexit magyar szemmel

    Arra a felvetésre, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan más uniós tagállamokban is megerősödhetnek euroszkeptikus pártok, Niedermüller (DK) elismerte, hogy ez megtörténhet. Bár, tette hozzá, tudomása szerint a magyarok többsége Európa-párti.
  • „A kisebbségi lét felelősséggel jár”

    Romániában a június eleji önkormányzati választások részben magyar sikereket is hoztak. A választások most sem voltak pusztán politikai alapúak, sok etnikai konfliktust is újra kiéleztek.
  • Mi lesz a magyar gazdasággal, ha bezuhan Európa?

    Az utóbbi években beinduló GDP-növekedés megtorpant. A kormány sem titkolja, hogy az unióból élünk, miközben Soros György most Európa hanyatlására alapoz. Mi lesz itt, ha Európa tényleg megzuhan, és még a kohéziós pénzek is kifújnak?