Kereső toggle

Hiányos demokrácia

Újra leminősítették hazánkat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiányos a demokrácia Magyarországon – állapította meg az egyik londoni
elemzőközpont felmérése, mely a 167 vizsgált ország közül a 38. helyre sorolta
hazánkat. A lapunk által megkérdezett külföldi orgánumok tudósítói szerint
tinédzserkorú demokráciánk több sebből is vérzik egyszerre.

A világ egyik legnagyobb gazdasági-politikai előrejelző intézete 167 országra
és területre állapított meg újonnan kidolgozott demokráciaindexet. Az Economist
Intelligence Unit (EIU) Londonban kiadott felmérése öt kategóriában vizsgálta az
adott régiókat. A végeredmény szerint Svédországban van a legtökéletesebb
demokrácia, míg Magyarország a „hiányos demokráciák” országcsoportját gazdagítja
a maga 38. helyével. Az utolsó Észak-Korea lett a sorban.

Hazánk a „választási folyamat és pluralizmus”, illetve a „polgári szabadságjogok
érvényesülése” kategóriákban is majdnem a maximum adható 10-es pontszámot ért
el, ám a „társadalom politikai részvétele” blokkban csak 5 pontot szerzett. A
politikai kultúrára és a kormányzati működésre 6,88, illetve 6,79 pontot kaptunk
a londoni elemzőktől. Érdekesség, hogy az újonnan csatlakozott EU-tagállamok
közül kettő is helyet kapott a „teljes demokráciák” 28 országa között:
Csehország a 18. helyen (8,17 pont), míg Szlovénia a 27. helyen (7,96 pont)
végzett. Magyarország Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti köztársaságokkal
került a „hiányos demokrácia” nevű csoportba.

„A magyar demokrácia sok szempontból jobb helyzetben van mint a francia. Míg
Magyarországon a demokrácia még húszéves sincs, addig a francia már kétszáz éves
múltra tekint vissza” – mondta el lapunknak Florence La Bruyére, a Libération és
a La Tribune magyarországi tudósítója. Az újságírónő szerint a francia viszonyok
bebetonozódtak és sokkal kevésbé képesek a változásra, míg a „magyar demokrácia
fiatal, és a legnagyobb problémája az, hogy az államnak kevés pénze van, a
politikai pártok pedig túl fiatalok”. A pénzhiány okozza, hogy a pártok szinte
csak akkor képesek talpon maradni, ha hatalmon vannak, mivel a forráshoz jutást
csak így látják biztosítottnak – tette hozzá La Bruyére.

Hasonló véleményen volt Bruno Kaufmann, a népszavazási kezdeményezésekkel,
kutatásokkal foglalkozó európai intézet, az Initiative and Referendum Institute
Europe elnöke is a múlt héten egy Budapesten megrendezett konferencián. Az „Úton
a demokratikusabb Európához” elnevezésű eseményen Kaufmann kijelentette, hogy
szerinte sok országban azért nem vizsgázik jól a demokratikus berendezkedés,
mert a hatalmon levők hatalmuk ciklusról ciklusra történő átörökítésére
koncentrálnak, nem pedig annak megosztására az intézményekkel, hatalmi ágakkal.

Jan Mainka, a Budapester Zeitung és a Budapest Times kiadó tulajdonosa szerint
alapvető probléma Magyarországon, hogy az emberek az aktív politizálás helyett
inkább hagyják magukat felheccelni egymás ellen. „Először is erős, hiteles,
bátor és pártsemleges sajtóra volna szükség a jelenleg könnyen beazonosítható
pártújságok helyett, másrészt a polgároknak nagyobb fenntartással kellene
viseltetniük a politikai szereplők irányába” – mondta el a Heteknek Mainka,
hozzátéve, hogy egy tanulási folyamat eredménye lehetne a politikai bélyegek,
jelzők (kommunista, antiszemita, fasiszta, antidemokrata stb.) helyett a saját,
eredeti vélemények megalkotása. A lapkiadó szerint nagy probléma, hogy a
politikusok még mindig lenézik szavazóikat, és nem racionális érvekkel
megnyerhető partnereket látnak bennük, hanem buta, manipulálható
színházközönséget.

Olvasson tovább: