Kereső toggle

Akadozik az ügynöktörvény előkészítése

Komplikált szülés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A parlament többsége elfogadta az új ügynöktörvényhez benyújtott módosító indítványokat. Eszerint teljesülhet, hogy az állampárti titkosszolgálat iratai a korábbiaknál szélesebb módon megismerhetőek legyenek. Az MSZP szerint szükséges alkotmánymódosításra viszont nem kerül sor, így a szocialisták tartanak attól, hogy hiába jó a törvény, az Alkotmánybíróság "elmeszelheti" azt. 

Az alkotmánymódosítás a Fidesz többségének passzivitásán bukott meg, mert a jobboldali politikusok, bár jelen voltak a szavazáson, nem nyomtak gombot. A frakcióajánlás ellenére a módosítást Medgyessy Péter volt miniszterelnök nem szavazta meg, Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár tartózkodott. Az SZDSZ ellenben teljesen szétszavazott: tizenhárman igent, hárman nemet és négyen a tartózkodás gombot nyomták meg. Ez azért is érdekes, mert Fodor Gábor, a párt témafelelőse a "nem" mellett tört lándzsát, és Kis János, a párt egykori alapítója az Élet és Irodalom cím? hetilapban külön mellékletet szentelt ugyancsak a "nem" melletti érvek kifejtésére. 

Másnap Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes bejelentette, hogy újból benyújtják a törvényhez kapcsolódó alkotmánymódosító javaslatát, hogy kiderüljön, támogatja-e azt a Fidesz. A politikus szerint az alkotmánymódosítás azért szükséges, mert az Alkotmánybíróság jogértelmezési gyakorlata csak a közszereplők esetében engedi a nyilvánosságot, ami ellentétes az új törvénnyel. 

Fodor Gábor lapunknak elmondta: az ügynöktörvény az alkotmánymódosítás nélkül is megállja a helyét, biztosítja a múlt megismerhetőségét. Ugyanakkor lehet azt az utat is járni, hogy egy egyszer? törvényben a közszereplő fogalmát terjesztik ki. Demeter Ervin, a Fidesz témafelelőse szerint a szavazási listából egyértelműen megállapítható, hogy a szocialisták, az SZDSZ és a Fidesz is megosztott volt, egyedül az MDF utasította el egységesen a javaslatot.

Olvasson tovább: