Kereső toggle

A java még csak most jön

Gyarapodó ügynöklisták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ügynökbotrányok sorozatára lehet számítani a jövőben, de ez nem feltétlenül fogja elősegíteni az előző rendszer titkosszolgálati múltjának jobb megismerését – vélik egyes történészek. Előfordulhat, hogy az iratok alapján teljesen biztosan tudható, hogy az illető valóban hálózati személy volt, jogilag azonban ez mégsem bizonyítható. A botrányokban gazdag jövőt az is garantálja, hogy a – megmaradt – állambiztonsági iratoknak egyelőre csupán harminc százaléka kutatható.

Kondor Katalin, Vikidál Gyula, Forró Tamás, Novák Dezső – az elmúlt hónapok ügynökbotrányba keveredett személyiségei. Vajon a következő hónapok mennyi meglepetést tartogatnak még? A kérdés azért is érdekes, mert jelenleg az előző rendszer állambiztonsági iratainak töredéke – egy történész becslése szerint harminc százaléka – kutatható: ennyi került át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a különböző titkosszolgálatoktól.

A Medgyessy Péter D-209-es kémbotránya után módosított ügynöktörvény teszi lehetővé, hogy a közszereplők állambiztonsági adatai kutathatók legyenek, illetve hogy az egykor megfigyelt személyek a jelentések készítőinek nevét is megismerhessék. A tudományos kutatások során felmerült neveket csak abban az esetben lehet nyilvánosságra hozni, ha az illető közszereplő, és annak is vallja magát (vagy bíróság mondja ki róla). Ugyanakkor ahhoz, hogy valakiről azt lehessen állítani, hogy hálózati személy volt, négy erre utaló dokumentumból (a beszervezési karton, a munkadosszié, a hatos karton, valamint az esetlegesen kapott ellenszolgáltatást bizonyító irat) egyidejűleg legalább háromnak együtt kell lennie. Egy kutató szerint két ilyen dokumentum is százszázalékosan bizonyítja, hogy az illető ügynök, ám ez a kitétel kvázi "féknek" került bele a módosított törvénybe. (Egy másik történész szerint ehhez hasonló "akadályoknak" törvénybe kerülése egyaránt volt az MSZP és a Fidesz érdeke is.) A Kondor-ügyben jól megmutatkozik ennek "hatékonysága". A Népszava által a rádióelnökről nyilvánosságra hozott 6-os karton szerint Kondor együttműködött a titkosszolgálatokkal, majd a bíróság közszereplőnek is minősítette, ám az általa a Népszava ellen indított pert mégis megnyerte. 

Ami a magánkutatásokat illeti, a törvény csak arról rendelkezik, hogy az érintett személy megismerheti a róla jelentést készítő ügynök nevét, és azt nyilvánosságra hozhatja – ám hogy a nyilvánosságra hozatal közelebbről mit jelent, arról nem rendelkezik a jogszabály. Ezenkívül az sem tisztázott, hogy erre az esetre vonatkozik-e az előbb említett követelmény, miszerint a négyből három bizonyító dokumentumnak meg kell lennie (ez egyébként a gyakorlatban meglehetősen ritkán fordul elő). Jogászok szerint a válasz igen, ezért például ha Forró Tamás beperelte volna a 6-os kartonját nyilvánosságra hozó Kerényi Imrét, elképzelhető, hogy a bíróság az ő javára döntött volna. Egy történész szerint az aktuális törvényi szabályozás részben eltussolja a megismerés lehetőségét, ám a nyilvánosság ereje így is segíthet tisztázni a múltat.

Vicces védekezés

Az Origo cím? internetes portál összesen 11, a két évvel ezelőtti ügynökbotrány során hírbe hozott politikusról kért adatokat a szaklevéltártól (ők a következők voltak: Medgyessy Péter, Járai Zsigmond, Boros Imre, Martonyi János, Szalay Gábor, Nógrádi László, Raffay Ernő, Fazakas Szabolcs, Kádár Béla, Sárossy László és Bogár László). Közülük hárman, Nógrádi, Boros Imre és Kádár Béla nem érzik magukat közszereplőnek; ennek kapcsán a portál pert indított. 

Nógrádi az Orbán-kormány közlekedési minisztere – hivatali idejében szolgálati kocsijával két halálos áldozattal járó baleset részese volt –, jelenleg fideszes képviselő. A politikus nyilvánvalóan nevetséges magyarázatot adott az internetes újságnak: "Nem szerepelek a köz előtt, így nem vagyok közszereplő, pontos fogalmat pedig nem határoznak meg a jogszabályok." Boros Imre 1998–2002 között volt a Phare-ügyekért felelős kisgazda miniszter, majd MDF-es színekben lett képviselő, de amikor kiderült az érintettsége az ügynökbotrányban, kilépett a frakcióból, és azóta független képviselőként dolgozik. Ő azzal magyarázta azt, hogy politikus létére nem ismerte el közszereplői minőségét, hogy mások személyiségi jogait érinthetik a róla készült jelentések.  A képviselő elmondta, hogy idén a szaklevéltárhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy vannak-e vele kapcsolatos anyagok. A válasz szerint voltak ilyenek, de azokban Boros megfigyeltként szerepelt, és amennyiben újabb adatok merülnének fel róla, tájékoztatni fogják. A harmadik exminiszter, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere, aki 1998-ban MDF-es képviselőként búcsúzott a politikától, jelenleg a jegybank Monetáris Tanácsának tagja. "Nem vagyok közszereplő, mert már rég visszavonultam a politikától, a monetáris tanácsi tagság pedig nem politikai tisztség" – nyilatkozta Kádár Béla, aki hozzátette, hogy nem szereti, ha magánügyeiben turkálnak, de egyébként állítása szerint nincs takargatnivalója.

Olvasson tovább: