Kereső toggle

Keleti munkaerő-kivándorlással riogatnak

Kísértet járja be Európát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az uniós csatlakozással párhuzamosan megnövekedett a nyugati társadalmakban tapasztalható félelem a keleti munkaerő tömeges beáramlása miatt. A riadalom meglehetősen alaptalannak tűnik, sokak szerint csak egyes politikai erők populista riogatásának tudható be. A csatlakozás után ugyanis nem valószínű, hogy a munkavállalók tömegesen megindulnak nyugat felé. A hazai kutatóintézetek a lakosság körében tapasztalható nagy várakozásokkal egyidejűleg igen alacsony mérték? tényleges kivándorlást prognosztizálnak. 



Mit ér a diploma, ha magyar Fotó: MTI

Érthető módon a leginkább mobil rétegeknek a harminc év alatti, az átlagosnál képzettebb városi fiatalok tűnnek, ők a legreménykedőbbek az uniós csatlakozás megítélése tekintetében is. Ezt erősíti meg az a minap ismertetett felmérés is, amit a GfK Piackutató Intézet végzett el az EU-tagjelölt országok várakozásairól. A nyugati EU-országokban való munkavégzés javuló lehetőségeire a magyarok 62 százaléka számít (a tagjelöltek összátlaga 70 százalék), ezen belül is kimagasló a legfiatalabbak, a 18–29 évesek optimizmusát jelző 75 százalékos mutató. 

A derűlátás azonban nem egyenlő a tettrekészséggel, a fiatalok külföldi munkavállalását számos tényező befolyásolja. Például az, hogy a diplomás és pályakezdők munkanélkülisége nemcsak nálunk, hanem az unióban is jól ismert probléma. A Fővárosi Munkaügyi Központ adatai szerint tavaly 25 százalék fölé emelkedett a diplomás pályakezdő munkanélküliek aránya – és ez csak a főváros.

Lapunk spontán hangulatfelmérés céljából különböző fővárosi egyetemistákat kérdezett meg arról, érzékelik-e környezetükben a csatlakozási eufóriát, az olthatatlan munkavállalási szándékot külföldön. A válaszok alapján a higgadtság a jellemző. Úgy tűnik, a külföldi karrierépítés vágya a humán végzettségűeknél, valamint egyes pénzügyi szakokon kevéssé jellemző. A humán értelmiségi palánta inkább alkalmi munkában, nem a végzettségének megfelelő kinti lehetőségben gondolkodik, ha egyáltalán gondolkodik ilyesmiben. Legfeljebb némi egzisztenciális kezdőtőkét akar külföldön összegyűjteni – lakásra, autóra. A műszakisok egy része külföldön és itthon is kelendő, nekik nem kifejezetten létkérdés a kivándorlás. A hazánkban működő külföldi cégek révén ők viszonylag könnyebben juthatnak komolyabb lehetőségekhez is. 

Kiélezett helyzetben lévőknek az orvosi egyetemisták tűnnek, akiknél általános a külföldi orvosi álláslehetőség mérlegelése, de véglegesen senki sem akar máshol letelepedni. Nagy kérdés viszont, hogy a kinti egzisztenciateremtést követően mikor tudnak majd
visszailleszkedni a hazai viszonyok közé – sokuk tisztában van azzal, hogy ha a szakmájában helyezkedik el, lehet, hogy életre szólóan kint rekedhet. A Magyar Kórházszövetség szerint tartani kell a tömeges elvándorlástól, hiszen az EU-tagállamok többségében az orvosi bérek öt-tízszer magasabbak a magyarokénál. Már ma is sok a németországi, norvégiai, svédországi munkavállalás. A kivándorlók helyére jönnek magyarul beszélő ukrán és román doktorok, ám az orvosok köztestülete szerint a külföldiek munkavállalását megfelelő minőségi kontroll mellett szabad csak megengedni.

A külföldi munkavállalás puszta mérlegelése még nem jelent valós távozást. Ennek egyik legfőbb oka a magyar lakosság alacsony szint? nyelvtudása. A tizenöt éven felüli magyarok idegennyelv-ismerete az Európai Unióhoz csatlakozó államok közül a legalacsonyabb. A népszámlálási adatok szerint a magyar felnőtt lakosság 19,2 százaléka képes idegen nyelven másokat megérteni és magát megértetni – ugyanez az arány jellemzi az egyetemistákat is –, ezzel szemben az Európai Unióban az idegen nyelvet ismerők aránya 53 százalék. 

További akadályozó tényezők a jelenlegi tagországok munkaerőpiac-korlátozó intézkedései. A tizenöt uniós állam minimum kétéves átmeneti időszakra, országonként eltérő módon megszigorította a frissen érkezők munkavállalási feltételeit. Ezáltal szeretnék elkerülni az adott tagállam jóléti rendszerével visszaélni kívánók letelepedését is. E tekintetben a legliberálisabbnak az Egyesült Királyság és Írország tekinthető. 

A 15–74 éves népesség 4 százaléka, mintegy háromszázezer ember tervezi vagy tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön vállaljon munkát – áll a KSH Migrációs elképzelések az unió küszöbén cím? idei kiadványában. Ezen belül alig harmincötezer főnek komoly a szándéka, azaz tényleges előkészületeket is tett már a kinti munkavállalás érdekében. A többiek szándéka bizonytalan. A harminc év alattiak körében a kivándorlás gondolatával játszók aránya lényegesen magasabb (közel 9 százalék) mint az idősebbek körében. Ugyanakkor a harminc év alatti fiataloknak csak kevesebb mint 1 százaléka tett már a megvalósítás érdekében lépéseket. Az idősebbeknél azonban gyakoribb a komoly szándék.

Olvasson tovább: