Kereső toggle

Végtelen történet kisgazda módra

Bozótharcosok szövetsége

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány érezhetően igyekszik nyugalmat, stabilitást, "nincs semmi baj, uraljuk a helyzetet" hangulatot árasztani kisgazdaügyben, a magyar politikai életben mégis példátlan időszaknak lehetünk tanúi. A koalíciós kormány egyik minisztere az egyik meghatározó koalíciós párt vezetőjét támadja. Logikailag ez akár azt is jelentheti: a koalíció jelenleg csak formalitás. Eközben mintha feloldották volna a "vadászati tilalmat" a kisgazdaközeli cégek, intézmények és sportklubokra: sorra indulnak ellenük a rendőrségi, adóhatósági és kormányzati vizsgálatok.



Részlet a Forint 1983-as számából. Boros-blamázs

Orbán Viktor az osztrák Die Pressében kicsi, könnyen orvosolható problémának mutatta be az FKgP-ben levő belháborút. A gyakorlatban viszont rendkívül ellentmondásos a helyzet. A várakozások ellenére ugyanis Torgyán József és csapata megerősítette pozícióját: a múlt héten kétharmados fölénnyel menesztette Bánk Attila frakcióvezetőt és a mögé felsorakozott Polgári Platform képviselőit, majd a koalíciós partnerre is sikeresen erőltette rá akaratát. Áder János házelnök ugyanis, miután megtekintette a frakcióülés jegyzőkönyvét, hétfőn hivatalosan is kénytelen volt bejelenteni: az FKgP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője Szentgyörgyvölgyi Péter, vagyis Torgyán embere. 

Szakértői vélemények szerint Bánk Attila és társai egészen egyszerűen eltaktikázták magukat: miközben magabiztosan arra készültek, hogy a Fidesz-gépezet segítségével és annak taktikájával el tudják távolítani Torgyánt, végül maguk kerültek a partvonalon kívülre. 

A történet legellentmondásosabb vetülete, hogy az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízott minisztere, Boros Imre büntető feljelentést tett elődjével szemben. A feljelentés ugyan Szabadi Bélát, a tárca volt államtitkárát érinti, de Torgyán József felelősségét is hangsúlyozza. "Súlyos, jogellenes szabálytalanságokat találtak Szabadi államtitkár munkájában. Több mint ezermilliárd forint felett rendelkezett, minden vezetői és pénzügyi kontroll nélkül. Kvázi tulajdonosként lépett fel az FVM cégeinél. Ez viszont a volt minisztert, Torgyán Józsefet is gyanúba keveri, hiszen ő adta a jogokat Szabadi kezébe" – állítja Boros. 

Ez idáig természetesen rendben is volna, ha minden menesztett államtitkár és lemondott miniszter munkáját ilyen mélység? vizsgálat alá vonnák, azonban a gyakorlat sohasem volt ez. A történethez az is hozzátartozik, hogy Boros miniszter ezen lépéséről a miniszterelnök is helybenhagyólag nyilatkozott. 

Az indulatok természetesen elszabadultak. A kisgazda elnök párttitkárnak és munkásőrnek titulálta Boros Imrét, sőt, a miniszterelnökhöz írt levelében hangsúlyozta: még a PHARE-miniszteri megbízásából is viszsza kívánja vonni az amúgy kisgazda delegált Borost.

A helyzet komikumát mutatja, hogy előkerült egy 1983-as Forint névre hallgató, alig pár százas példányszámú üzemi lap. Már az is érdekes, hogy ki az, aki megőriz egy ilyen, jelentősnek nem nevezhető újságot. Mindenestre Torgyán Józsefhez valaki eljuttatta a lap 1983 januári számát, amely arról számol be, hogy – a hevesen antikommunista Orbán-kormány minisztere – Boros Imre egy alkalommal párttitkárként többedmagával lelkesen fogadta Kádár Jánost.

Egyébként hétfőn a parlamentben Torgyán József "képviselői mivoltában" szólította meg Borost a napirend előtti kérdések során. Ezt követően a Parlament folyosóján igen éles hangú sajtónyilatkozatok hangzottak el. A kisgazda elnök boszorkányüldözéssel, már-már gestapós nyomozást idéző módszerek alkalmazásával vádolta utódját, míg Boros – pár méterrel odébb – Torgyán politikai felelősségét hangsúlyozta. 

Érdekes, hogy Torgyán – többek között lapunk munkatársának is tett – folyosói nyilatkozatában óvatos kormánykritikát is megfogalmazott az ÁPV Rt. – sikeresnek nem nevezhető – gazdálkodása kapcsán. A pártelnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy míg az FVM projektjeinek 80 százaléka sikeres volt, addig az ÁPV Rt.-nél ez az arány alig éri el a 20 százalékot. "Érthetetlen, hogy miért az FVM a fő célpont" – mondta a pártelnök. (Köztudott, hogy az állami tulajdon egy részét kezelő, kormányzati irányítás alatt álló ÁPV Rt. úgy menedzselt több céget is – például a Malévet, az Antenna Hungáriát –, hogy azok értéke csökkent. – a szerk.) A nyilatkozat előrevetíti, hogy a lojális Torgyán Józsefet, ha úgy adódik, felválthatja akár egy kritikus Torgyán József is. 

Röviddel a kisgazda vezér nyilatkozata után újabb kisgazda tűnt fel a színen, Bánk Attila, aki bejelentette, hogy továbbra is a koalíciót támogatják, sőt együttműködést kötnek a reformkörös, immár független képviselő exkisgazdákkal is. Időközben Lányi Zsolt és Liebmann Katalin bejelentette, öszszegyűlt a nyolcszáz aláírás, amely a nagyválasztmány öszszehívásához szükséges. 

Csütörtökön azután az elnökség Bánk Attilát egyszerűen kizárta a kisgazdapártból, illetve megállapította: a Lányiék által összegyűjtött nyolcszáz aláírás nem a tagságtól származik. 

"Boros Imre nyilván Orbán Viktor megbízásából készíti elő a vizsgálatot" – véli Ágh Attila, a BKÁE Politológia Tanszékének vezetője, aki úgy látja, Boros "lázadása" annak a Fidesz által indított folyamatnak a része, amellyel a nagyobb koalíciós párt a saját szájíze szerint akarta átalakítani az FKgP-t, de a folyamat közepén megtorpant. Torgyán gyökerei ugyanis túl erősnek bizonyultak a párton belül, jogi helyzete pedig nagyon szilárd. "Úgyhogy a híres nevezetes Orbán válságkezelési program egyelőre kudarcot vallott" – tette hozzá a politológia professzor. Ágh Attila prognózisa szerint a pangás időszaka jön, mivel Torgyántól nem tudtak megszabadulni, de Torgyán sem tudja régi pozícióit visszaszerezni. Azonban ez Orbán számára kedvezőtlen lesz, ugyanis eddig a közvélemény-kutatások szerint a miniszterelnök jó pontjának tartották a Torgyán-ügyek kezelését, de mivel nem oldotta meg véglegesen a helyzetet, a válságot nem tudta kezelni, így a kedvező megítélés is vélhetően eltűnik.

Olvasson tovább: