Kereső toggle

Úszhatatlan folyók

Szennyel elárasztva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tulajdonképpen a Duna, a Tisza és a Maros is alkalmatlan a fürdőzésre, derült ki
az Állami Tisztiorvosi Szolgálat legfrissebb vizsgálataiból, amelyet nemcsak a
hivatalos fürdőhelyeken, hanem a fürdőzők által kedvelt nem kijelölt fürdőhelyeken
is elvégeztek. A folyóvizek szennyezettsége elsősorban a szennyvíztisztítás hiányosságainak
köszönhető, melynek következtében Budapest biológiailag tisztított szennyvizeinek
aránya még mindig jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi és
megyei intézetei a szabadvízi strandok üzemeltetőinek megbízásából végzik a vízminőség
vizsgálatát. Ennek során viszont nem csak a kijelölt fürdőhelyeket vizsgálják. Dr.
Szentgyörgyi Ildikó országos tisztiorvos a Heteknek elmondta, hogy a minősítés,
amelynek során négy bakteriológiai paramétert vizsgálnak, a víz mikrobiológiai
szennyezettségét állapítja meg, ennek megfelelően a víz minősége lehet kiváló,
megfelelő, nem megfelelő és erősen szennyezett. A vizsgálatok a strandszezon kezdetén
indulnak, a mintát mindig onnan veszik, ahol az adott strandon legtöbben fürdenek. Nem
megfelelő vagy rosszabb minősítés esetén az ÁNTSZ illetékes Városi Intézetének
javaslatára az önkormányzat jegyzője rendeli el a fürdési tilalmat. A tisztiorvosi
hivatal fürdőzésre alkalmatlannak minősítette a Duna, a Tisza és a Maros legtöbb
szakaszát.

A felszíni vizek szennyezésének oka elsősorban a bevezetett tisztítatlan vagy nem
megfelelő mértékben tisztított szennyvíz, ezért fürdőhelyet csak ott jelölhet ki
az önkormányzat, ahol a vízminőség megfelel az előírásoknak.

Dr. Tyahun Szabolcs, a Közép-Duna-völgyi Felügyelőség munkatársa lapunknak
elmondta, hogy a Duna kémiai szennyezettsége a vízállás függvényében változik.
Budapest szennyvizei mintegy nyolcvan százalékban tisztítatlanul mennek be a folyóba,
ezért itt elég komoly terhelést kap a Duna. Az utóbbi években azonban megszűntek az
olyan nagyipari létesítmények, mint a Csepel Vas- és Fémművek, amely nagyobb
szennyezője volt a folyónak, és bizonyos ipari szennyezőanyagok mennyisége is csökkent.
A horgászok régen nagyon sokat panaszkodtak, hogy mellékíze van a halaknak.

Kovácsvölgyi József, a Fővárosi Csatornázási Művek mérnöki főosztályának
vezetője a Heteknek kifejtette, hogy mintegy kétszázmilliárd forintba kerülnének
azok a beruházások, amelyek révén Budapest szennyvize százszázalékosan meg lenne
tisztítva. A főváros 2010-ig tartó programjának végrehajtásához a csatornahasználati
díjból jelentős összegeket kell a fejlesztésre fordítani. "Ez év elején adták
át a felújított észak-pesti szennyvíztisztító telepet. Azzal a beruházással akkor
harmincöt százalékra emelkedett a biológiailag tisztított szennyvíz aránya. A beruházás
kétszázhúszmillió forintba került, s a további fejlesztésekre tizenhatmillió ECU
(három és fél milliárd forint) támogatást kapott a főváros a PHARE-programból.
Budapest biológiailag tisztított szennyvizeinek aránya még mindig jelentősen elmarad
az európai uniós átlagtól. A vízminőség javításához jelentősen hozzájárul
majd a PHARE-támogatással megépítendő csepeli központi szennyvíztisztító telep,
melynek kapacitása háromszázötvenezres lesz, s a jelenlegi áron számolva több mint
hetvenmilliárd forintba kerül majd" – mondta Kovácsvölgyi József. A főosztályvezető
kifejtette, hogy a most átadott dél-pesti szennyvíztisztító teleppel a fővárosi
szennyvizeknek már mintegy negyven százaléka kerül a Dunába biológiailag tisztított
állapotban. A dél-pesti szennyvíztisztító telep két év alatt elkészült részében
– négy és fél milliárd forintos beruházás eredményeképpen – egy úgynevezett
biofor tisztítóegység került a telepre, melynek hatásfoka a legszigorúbb európai előírásoknak
is megfelel.

Olvasson tovább: