hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A pünkösd fogadtatása Európában
Falat építettek

2011. 08. 26.
A keresztényüldözések története (31. rész)

Alig néhány évvel az egyesült államokbeli kezdetek után Európába is eljutott az új pünkösdi mozgalom, amely hasonló rétegekben tört magának utat, mint Amerikában. Meglepő módon a mozgalom nem Britanniában kezdődött, bár a brit keresztény vezetők korábban nagymértékben hozzájárultak ahhoz a teológiai megújuláshoz, amely az Egyesült Államokban a mozgalom kibontakozásához vezetett. Végül azonban a britek is egy norvég metodista prédikátortól, Thomas Ball Barrattől hallották elsőként a pünkösdi üzenetet. A mozgalom Német­országban ütközött a leghevesebb ellenállásba: a teológiai utasítást hamarosan fizikai üldözés is követte.

Barratt – „pünkösd apostola” Nyugat-Európában – a századfordulón pásztorként szolgált felekezetében Oslóban (akkor még Christiana volt a város neve). 1906-ban Amerikába utazott azzal a céllal, hogy egy prédikációs programhoz támogatókat találjon.
Mialatt New York Cityben tartózkodott, Barratt megneszelte az Azusa utcai ébredés hírét, és ösztönösen felismerte benne a Szellem régóta várt kitöltetését, a „kései esőt”. Mint abban az időben sokan, ő is szükségesnek érezte, hogy Los Angelesbe utazzon, és ott Szent Szellem-keresztségben részesüljön. Míg az utazásra való alkalomra várakozott, Barratt úgy döntött, hogy imádkozni fog azért, hogy már New York Cityben betöltse őt a Szent Szellem. A férfi, aki napi tizenkét órát imádkozva buzgón kereste Istent, 1906. október 7-én megtapasztalta a Szent Szellemben való bemerítkezést. Később így idézte fel élményét:
„Világossággal teltem meg, és olyan erővel, hogy amilyen hangosan csak tudtam, kiabálni kezdtem – egy idegen nyelven! A különböző hangokból és beszédformákból ítélve, hét vagy nyolc nyelvet használtam... A legcsodásabb pillanat az volt, amikor gyönyörű baritonszólóra fakadtam, méghozzá egy olyan nyelven, amely tisztább és gyönyörködtetőbb volt, mint amit valaha hallottam.”

Skandináv tűz
1906 decemberében Barratt visszatért Oslóba, és egy kétezer férőhelyes tornacsarnokot bérelt, amely aztán az Európában feljegyzett első pünkösdi összejövetel színhelye lett. Ezekről az összejövetelekről Barratt később ezt írta:
„Valósággal tülekedtek az istentiszteletekre, mindenféle felekezetből. Sokan megkapták a pünkösdi élményt, és most nyelveken szólnak... Sokan keresik üdvösségüket, s a lelkek dicsőséges megtérési átélésben részesülnek. Százan és százan tisztítják meg szívüket, s a megtisztított áldozatra lejön a tűz. Akik részt vesznek az összejöveteleken, magukkal viszik a tüzet a környező városokba.”
Rövid időn belül Barratt az európai pünkösdizmus prófétájaként vált ismertté. Azok között, akik meglátogatták, és maguk is Szent Szellem-keresztséget nyertek, voltak svéd, angol és német pásztorok is, akik visszatérve virágzó pünkösdi mozgalmat alapítottak országukban.
Angliában Alexander Boddy anglikán lelkész parókiája szellemi életének felfrissítése érdekében – miután a walesi ébredést is közelről tanulmányozta – 1907-ben meglátogatta Barrattet. Hamarosan az egyik legtekintélyesebb pünkösdi vezető lett országában. A híres gyógyító evangélista, Smith Wigglesworth pedig Alexander Boddy felesége, Mary kézrátételére kezdett nyelveken szólni. A két legnagyobb pünkösdi felekezetet a húszas évek elején Stephen és George Jeffreys hozták létre, akik a pünkösdi mozgalom által megújított gyógyító ébredés második nagy hullámának jeles képviselői voltak, Wesley és Whitefield óta a legsikeresebb angol evangélisták.
Lewi Pethrus a Stockholmban általa vezetett baptista gyülekezetbe tért vissza a pünkösdi üzenettel. Amikor a Svéd Baptisták Szövetsége 1913-ban kizárta a felekezetből, az egész közösség követte a „száműzetésbe”. A szakadás ellenére a baptista örökség tovább hatott a szolgálatában, ami például az egyházkormányzati szemléletében is megmutatkozott. A keze alatt svéd földön szinte népmozgalommá terebélyesedő pünkösdi ébredés bontakozott ki, amely később miniszterelnököt is adott az országnak. Az intézményalapítás terén Pethrus megelőzte korát: kiadóházat, napilapot, bankot, rádióadó-hálózatot hozott létre, de szívén viselte az idegen kultúrákban folytatott missziós tevékenységet is. Közössége, a Filadelfia Gyülekezet – 1974-ben történt haláláig a világ egyik legnagyobb pünkösdi egyháza – mindmáig sok misszionáriust küld ki az egész világra.
Bár Olaszországban Barratt befolyása nem volt olyan közvetlen, mint Észak-Európában, olasz-amerikai rokonok közvetítésével – akik az óhazában felkeresték családjukat az „új” üzenettel – a pünkösdizmus oda is csakhamar betört. Az 1906 után következő néhány évben Olaszországban megszaporodtak a pünkösdi gyülekezetek. A század közepére az olasz protestánsok kétharmada már pünkösdi volt. Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában a második világháborút követő időszakig a növekedés üteme lassú volt, akkor azonban nagy ébredések indultak T. L. Osborn amerikai evangélista szolgálata nyomán. A kontinensen az európai roma népesség tömeges megtérése is hozzájárult a pünkösdizmus gyors elterjedéséhez az 1950-es években. Ezekben a mediterrán országokban a legnagyobb protestáns közösségek ma is pünkösdiek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!