hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Sváb sorsok
Volksbund, málenkij robot, kitelepítések

2017. 02. 07.
Több száz év kellett ahhoz, hogy a magyarországi, erősen zárt sváb faluközösségek felbomoljanak, s az 1950-es évek után elterjedjenek a vegyes házasságok és a magyar nyelvhasználat. A váltás nem spontán módon ment végbe, hanem egyének és nemzetiségek drámájaként: példa erre annak a sváb nagypapának az esete is, aki magyarként járta meg a Don-kanyart, majd német­ként telepítették ki, illetve vitték el málenkij robotra a második világháború után. Házukba szülőföldjükről ugyancsak elüldözött székelyeket telepítettek, mivel az erdélyiek házába románokat költöztettek. Úgy tűnik, a közép-európai nemzetiségek 20. századi kényszervándorlásaiban az utolsó láncszemet a németség alkotta: ők nem mások tulajdonába ültek bele, hanem a nulláról kezdtek mindent.

Az elmúlt években hivatalos szinten is előtérbe került a magyarországi német kisebbség második világháború utáni megbélyegzése, kitelepítése és oroszországi kényszermunkára hurcolása, méghozzá a sajátos magyar emlékezetpolitikába ágyazva (lásd erről keretes írásunkat).

A téma kapcsán keresett meg minket egy harmincnyolc éves hölgy, nevezzük őt Bertának. „Családunk története sváb nagyanyám vonalán egészen a 17. századig visszavezethető, akkoriban, a török hódoltság után telepítettek be minket Bajorországból” – mondta el Berta. Nagyszülei Bonyhád környéki svábok, akiket a második világháború után öt évre málenkij robotra vittek ki a Szovjetunióba, míg itthon maradt családjukat kitelepítették az otthonukból. Berta tapasztalatai szerint a ma mintegy kétszázezer fős svábság 20. századi hányattatásait máig hallgatás övezi az érintett családokban is. A fejlett agrárkultúrával rendelkező, jellemzően módos sváb gazdák földjeit, házait a háború után többnyire vagy magyar szegényparasztok, vagy határon túlról elűzött magyar ajkúak – székelyek, felvidékiek – kapták meg. A történtek okozta mély sérelmeket, úgy tűnik, leginkább az idő, pontosabban a generációváltások tudják orvosolni: Berta szülei már székely és sváb származásúak. Az ötvenes években született sváb generáció volt ugyanis az első nemzedék, amelyben vegyes házasságok sora köttetett, nem kis ellenállást kiváltva minden oldalon.

Berta történetén megindulva elmentünk Tolna megyébe, és egy életútinterjút készítettünk a nyolcvanéves nagymamával, Márta nénivel. Nézegettük régi fényképeit, melyen az egykori, tisztán sváb falu egyik tornácos parasztháza előtt állnak a népviseletbe öltözött lányrokonok. Márta néni életében érzékelhetően kitüntetett szerepe volt a gyerekkornak, a zárt és dolgos sváb faluközösségnek. A hat elemit elvégezték, és tizenkét éves koruktól dolgoztak a családi földeken – a házukat már vagy négy-öt generáció óta ők lakták. A faluban mindenki németül beszélt, Márta is csak huszonöt évesen, a háború után tanult meg magyarul. „Papírforma szerint mi német anyanyelvűek és magyar nemzetiségűek vagyunk” – tette hozzá az idős asszony, utalva az 1941-es népszámlálás során felvett adatokra, aminek alapján – abszolút törvényellenesen – a németség kitelepítési listáját 1945-ben a magyar kormány összeállította.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!