Kereső toggle

2010. szeptember 3-ai számunkban írták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Feltétlen hűség a hadúrhoz
A honvédség tisztképzéséről szóló cikkük élvezetes olvasmány. Javaslom, hogy kövesse az 1945 utáni tisztképzés ismertetése. Így lesz teljes. Néhány korrekció azért van.  Nem helytálló, hogy „az ország hivatalos nyelve 1848-ig a német volt”. A hivatalos nyelv évszázadokon át a latin volt, a reformkorig mind az országgyűlésben, mind a megyegyűléseken latinul szólaltak fel a honatyák, illetve a megyegyűlés tagjai. Hiba, hogy kettős névként írják Miklós Béla és Farkas Ferenc nevét – Dálnoki Miklóst, illetve Kisbarnaki Farkast –, holott a dálnoki és a kisbarnaki nemesi előnév (predikátum), amit kis kezdőbetűvel feltüntettek ugyan például a kinevezési okiratban is, de a kormányzó Miklós Bélát nevezte ki vezérezredesnek és Farkas Ferencet altábornagynak (a vezérezredességet már Szálasitól kapta). A nomenklatúrában az M, illetve az F betűnél volt található a nevük.
Csak pár hete „fedeztem fel” a nem rotációs lap, hanem folyóirat formájú és tartalmú Heteket. Nagyon jó, olvasmányos, informatív, hiteles. Gratulálok!
Szívélyes üdvözlettel,
Dr. DelMedico Imre, Budapest

***
Cikkükben az szerepel, hogy Kisbarnaki (helyesen kis kezdőbetűvel kell írni: kisbarnaki) Farkas Ferencet, a Ludovika Akadémia egykori igazgatóját (helyesen: parancsnokát) a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság rehabilitálta. Bírósági ítéletek felülvizsgálata azonban nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ehhez Sólyom Lászlónak semmi köze. A háborús bűnös tábornokot az illetékes, a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. Pontatlan a cikkben az az állítás, hogy a Sztójay-kormány közel félmillió honfitársunkat deportálta Auschwitz-Birkenauba. A vidéki zsidóság tetemes részét ugyanis más náci haláltáborokba hurcolták, illetve halálmenetekben ölték meg. Végül: a „valóban a hazáért harcolt” egykori ludovikások között a szerző helyesen nevezi meg Maléter Pált (megnevezhette volna még például Thassy Jenőt vagy Görgey Guidót is, akik Szerb Antalt próbálták kiszabadítani), de Dálnoki Miklós Bélát vagy Faraghó Gábort aligha. Ők szerintem abba a kategóriába tartoznak, amelyet a cikk úgy jellemez, hogy „az aktuális rendszerért és a hadúrért” harcoltak, és csak az utolsó előtti pillanatban, a bőrüket mentve álltak át az oroszokhoz, és lettek ennek köszönhetően a háború után az Ideiglenes Kormány tagjai.
Szegi Aba, Budapest

Egy kiátkozott igazságkereső
Az egyébként remek cikk írója érezhetően Lev Tolsztoj monumentális munkáira helyezte a hangsúlyt, ám szerény véleményem szerint a legendás író munkásságának és személyiségének esszenciája novelláiban és elbeszéléseiben található. Az „Egy őrült naplója” például (bizarr címe ellenére) lelki vívódásait, isten-keresését mutatja be, végén eljutva a bűnbánat és bűnbocsánat, a felszabadulás érzéséhez, a Szentírás tanulmányozásához. A mű fantasztikus bemutatása annak, ahogy valaki az 1800-as években egyedül eljut ezekhez az igazságokhoz.
Az egészen más hangvételű „Családi boldogság” egy tizenhét évesen férjhez ment fiatal lány házasságának első évein keresztül mutatja be, miként alakul át a kezdeti fellángolás egy nyugodt, egoizmustól mentes, másikra figyelő, önfeláldozó szeretetté, mintegy új kezdetet jelentve a kapcsolatban. Végül, de nem utolsósorban remek olvasnivaló a „Nyehljudov herceg feljegyzéseiből – Luzern” című elbeszélés, mely a 19. századi nemesség gúnyát, lenéző magatartását jeleníti meg a rangban alattuk álló „köznép” irányában, melyet a szállodában pihenő úri társaság és egy általuk kigúnyolt szegény vándormuzsikus ellentétén keresztül mutat be, végén felhívva figyelmünket a lélekben rejlő, pénzen nem megvásárolható értékekre.
Stranczné Csilla, Győr

Törpék az óriás ellen
A Fidesz már megint virtuális kopogtatócédulákkal akarja a választásokat előre megnyerni, most éppen az önkormányzatit. Kétmillió kopogtatócédula begyűjtését tervezik, amiről már az országgyűlési választások során kiderült: nekik és valószínűleg másoknak sem megy. Ha sikerült volna tavasszal kétmillió kopogtatócédulát összegyűjteniük, akkor azokat leadták volna a választási bizottságoknak, de nem tették, ennek csak a töredékét tudták felmutatni.
fromme

Olvasson tovább: