A "hagyományos" villámokról anynyit: előfordulhat az, hogy egyszerre akár több állat is elpusztuljon egy villámtól, a szarvasmarhák esetében ugyanis olyan kritikusan távol állnak az első lábak a hátsóktól, hogy elég, hogy a villámcsapás közelében álljanak, és az ún. lépésfeszültség által elpusztulhatnak. Ekkor azonban nincs idejük felbőgni, hiszen a villámáram teljes lefutása a másodperc törtrésze alatt lezajlik, és általában az idegrendszerre hat, azt azonnal megbénítja, sokszor még a légzés és a szívverés is leáll, de komolyabb kárt nem szokott okozni a szervekben. Emiatt van, hogy még közvetlen villámcsapás esetén is érdemes az emberek újjáélesztésével foglalkozni, akik közül igen magas arányban – mintegy tíz százalékban – túl szokták élni a közvetlen villámcsapást! Az állatok idegrendszere ennél érzékenyebb.
Az állatok gondozásával foglalkozó Károlyi István megemlítette, hogy kifelé szaladva megrázta a sínvas, ahogy rálépett. Garantált, hogy egy sínvas csak akkor tudja megrázni az embert rálépéskor, ha azon feszültség van. Ha előtte pár másodperccel villám csapott az épületbe, az még nem ok arra, hogy egy épületben levő tárgy megrázzon egy embert. A másik dolog, ami feltűnt: egy búgás, amit hallottak. Még hogy villanyáram ilyet nem tud létrehozni! Akkor kérdezem én, mit hall az ember, ha elsétál egy transzformátorház mellett? Pont a nagy áram tudja kihozni a nagy búgást. Például egy rövidzárlati áram...
Még egy apróság: szívizomgörcs jellemzően 50Hz-es hálózati áramütés esetén szokott fellépni, villámáram esetén az idegrendszer hirtelen lebénulása, leállása következik be. Mivel gömbvillámot nem látott senki a helyszínen, ezt az eshetőséget én most itt el is vetném...
Maradok tisztelettel:
Ács Roland Olivér okl. villamosmérnök
2001. 07. 14. (V/28)
