Kereső toggle

A büssüi titok

Villámlátogatás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Somogy megyei Büssü egy csapásra híresebb lett, mint sok millenniumi zászlós társa. Tizenhét fejőstehén különös pusztulása hozta meg a hírnevet. "Még Békésből is jönnek SMS-ek, kint volt a tévé, a rádió – meséli a polgármesterné nevetve. – A fiam azt mondta, írjuk ki, hogy a gömbvillám óta általános száj- és körömrágás alakult ki a faluban." Az aszszonyt szemmel láthatóan nem rázták meg az események. A teheneket annál inkább. Az első vizsgálatok szerint áramütés miatt állt meg a szívük. A megmagyarázhatatlan az, hogy az istállóban nem történt zárlat, az állatok egyébként sincsenek rákötve semmilyen elektromos hálózatra. 



Döbbenetes látványt nyújtanak a büssüi tehenészetben elhullott állatok. Megmagyarázhatatlan jelenség Fotó: MTI

A Kossuth utcában könynyen megtaláljuk Károlyi István tehenészt, az egyetlent, aki az istállóban tartózkodott azon a pénteken. A koronatanú azonban nem kíván nyilatkozni. "Miért?" Mert nem. Mert már elmondott mindent. Tényleg sajnáljuk, de mielőtt elindulnánk, hirtelen letegezzük. Úgy látszik, ez használ. István élettársa legalábbis pártunkat fogja: "István, te döntesz, ha nem akarsz nyilatkozni, a te dolgod. De ha utoljára mégis elmondod, hogy mi történt, én nem akarlak befolyásolni." Károlyi István hajthatatlan. Elmond mindent. "Ha gépek lettek volna Taszárról, akkor a tehén nem dűl el – oszlatja el feltételezésünket, mely szerint a közeli támaszpontról idetévedt repülőgéptől kerültek sokkos állapotba a tehenek. – Ahogy ganéztam, elértem a felezőhöz. Akkor hirtelen hátulról jött a hang. Mintha kettő repülőt elindítanának, de pufogócső nélkül, olyan hangos volt. A mellettem lévő tehén elbukott, és mintha elsötétült volna előttem minden. Akkor megfordultam, úgy futottam kifelé az istállóból, megrázott a sínvas, ahogy ráléptem, pedig gumicsizma volt rajtam." Utólag már tudjuk, hogy nemcsak az István mellett álló tehén rogyott össze, hanem mind a száz. Mint egy varázsütésre, kéz érintése nélkül, néhány másodperc leforgása alatt. Rúgkapáltak, próbáltak kiszabadulni a lánc fogságából, és úgy bőgtek, hogy állítólag még a faluban is hallani lehetett. "Olyan volt, mint egy atombomba – mesélte később egy fejőnő. – Az állatok érezték, benn volt a levegőben. Én kétszáz méterre lakok a tehenészettől, otthon van egy kiscsikóm. Az kint volt az udvarban, és úgy bevadult, hogy olyan helyekre is elfutott, ahova nem szokott járni." Az életben maradt tehenek még nem heverték ki a történteket. "Nyugtalanok, még ma reggel is kaptam rúgást fejés közben" – mondja az asszony.



Károlyi István: "Mikor kiértem, mint a kocsonya, úgy remegtem."

Károlyi Istvánnal a kertkapun át beszélgetünk.

– Mint az áramütés, olyan volt?

– Olyan, de végigszaladt mindenen, amit ért, nem láttam szikrákat, semmit, minden elsötétült előttem, homályos volt, futottam kifele. Mikor kiértem, mint a kocsonya, úgy remegtem.

– Nagyon megijedtél? 

– Valahogyan kivilágosodott előttem még az ég is, amikor fölcsapódott.

– Mi?

– Az a gömbvillám, vagy mi lehetett.

– Ezek szerint láttál egy fényjelenséget?

– Mintha így fölcsapódott volna, az a porcelánkarika a csarnok fölött, az darabokra ment. Kettő is eltörött. Egy a villanyoszlopon, egy a csarnok tetejin. Mikor egyet csattant, akkor abbahagyott mindent, akkor a többi tehén fölkelt, 17 darab ottmaradt. 

– Milyen volt az a hang? Mintha mozgott volna, mintha menne utánad?

– Olyan volt. 

– És mikor te visszafelé futottál, az nem követett?

– Nem, folyamatosan gyütt. De még jó, hogy a főnökünk, a Fábián nem engedte be előttünk az istállóba a fejőnőt, hogy kimossa a csöveket, hát az ott halt volna meg.

– Hogyhogy megrázott az áram? Azt mondtad, gumicsizmában voltál. 

– Nekem nyáron-télen, ha tornacipőben dolgozok, ha csizmában, izzad a lábam. 

– Az vezette az áramot?

– Ez, meg vizes a placc is, mer\' vizes, ahogy hugyik a tehén, meg ahogy mindig eláradtak az itatók.

Károlyi István négy éve dolgozik a tehenészetben. Élettársa szintén ott kapott munkát. A reggeli műszak hajnal háromtól kilencig tart, az esti délután háromtól este kilencig. Közte haza lehet menni, és mellékkeresetnek hársfalevelet szedni. Nyáron.

A téeszben a napi kétszer hat órai munkáért ezer, azaz egyezer forintot fizetnek. Plusz egy-két liter tejet. István tehát harmincegyezer forintot keres, már amennyiben pihenőnap nélkül végigdolgozza a hónapot. 

A hirtelen halál kora délután történt, napos meleg időben. A bődületes zajra mindenki előjött: Fábián Gyula telepvezető, egy fejőnő a szomszéd istállóból, Deák Csaba, István közvetlen főnöke, meg az orvos, aki a vemhességi vizsgálatot tartja. Azt gondolták, zárlat keletkezett. Hívták is Veres Karcsit, a villanyszerelőt, hogy kapja el a kóbor áramot, de a Karcsi azt mondta, nincs itt semmi zárlat. Villanyáram különben sem csinál ilyen búgást. Azóta úgy hiszik, gömbvillám pusztított az istállóban. 

Az Egyetemes lexikonban a következőt találjuk a gömbvillám kifejezésnél: "Teljes színképének színeiben világító, közelítőleg gömbforma, körülbelül 20 cm átmérőj? természeti jelenség, a villám különleges alakja. Keletkezésének módja még nem teljesen tisztázott." 

Fábián Gyula nem kedveli a médiát. Kétszer is kitilt a tehenészetből, bizonyos testtájak szétrúgásával fenyegetőzik, meg az állatorvossal. Miután jól leteremti beosztottjait, mert nem akadályozták meg, hogy bemenjünk az istállóba, lassan higgadni kezd. Bekapcsolom a magnót. 

Fábián Gyula azért nem kedveli a médiát, mert az mindig mások nyomorúságából csinál hírt. Nem elég a baj, még oda is kell állni a kamera elé, és ötször-hatszor elmondani ugyanazt. Miért? A termelőszövetkezet nem állami cég, ő nem közalkalmazott. Ha minisztériumi emberek több milliárd eltapsolása után azt mondhatják, hogy nem nyilatkoznak, ugyan ki kényszeríthetné Fábián Gyula telepvezetőt, a büssüi tehenészet első emberét? Igaza van. 

A másik ok, amiért nem kedveli a médiát, a szakszerűtlenség. Az egyik kereskedelmi tévében azt mondták, hogy a tehénpusztulás "Büssüfalván" történt. Egy nem létező helyen. A megyei lap meg azt írta, a tehenek a mezőn legeltek, amikor rájuk tört a baj. "Legszívesebben betelefonálnék az újsághoz, és azt mondanám a főszerkesztőnek: uram, megértem, hogy ennek az újságírónak tollat ad a kezébe, de nagyon kérem, papírt ne adjon hozzá!" Teljes az egyetértés köztünk. És Fábián úr folytatja a gondolatmenetet: "Ha ebben az ügyben, amit közelről ismerek, ekkorát csúsztatnak, mi lehet az igazság azokban, amit nem ismerek? Ezért nem nézem a tévét." 



"Akkor megfordultam, úgy futottam kifelé az istállóból, megrázott a sínvas, ahogy ráléptem." Fotó: Somorjai L.

A telepvezető szinte minden részletében Károlyi Istvánhoz hasonlóan élte meg a történteket. Ő is repülőgéphangot hallott, ő sem látott semmit. Egy ponton azonban ellentmondásban vannak. István állítja, hogy a fehér tehéntetemek nyakán égési sérüléseket látott: véleménye szerint a lánc áram hatására felizzott, és megégette az állatokat. Fábián Gyula nem emlékszik semmilyen égési sérülésre. De a mostanihoz hasonló esetre sem, pedig harminc éve dolgozik a szakmában. "Olyat láttam, hogy a tehenet elütötte a vonat, hármat egyszerre, vagy bementek a lucernásba és felfúvódtak, olyan is történt, hogy kint a mezőn belevágott a villám. De ilyet még nem láttam. Hogy tizenhét tehén egy istállóban egy perc alatt elhullik, ez egyértelműen egy természetfeletti katasztrófa."

– Mit gondol, mi történt a tehenekkel?

– A vezetékes elektromosság eleve kizárt. A manók jöhettek számításba, meg a gömbvillám, vagy az ufók. De itt senki nem látott még gömbvillámot. 

– És ön mire tippel?

– Spekulatív úton én is csak a gömbvillámra. 

– De a gömbvillám látszik is, önök meg nem láttak semmit.

– Csak erre tippelek. 

A téesz kára négymillió forint körüli. A biztosító fizet, de csak az állatok leltári értékének 60-80 százalékát, várhatóan egymilliót. A többin a téesztagok osztoznak. 

Az elhullott állatokból egy fejet és három szívet szállítottak a kaposvári Állategészségügyi Intézetbe. A vizsgálatokat végző Dr. Cséplő Attila főorvos lapunknak elmondta, hogy a halált áramütés okozta: szívizomgörcs végzett az állatokkal. De honnan jött az áram? A gömbvillámot a főorvos sem zárja ki, és úgy tudja, az nappal nem is látható, ezért nem érzékel ellentmondást a szemtanúk vallomásában. Ha meg mégis látható, lehet, hogy a nagy zajban és ijedtségben nem vették észre – bocsátkozik feltételezésekbe a főorvos. 

Félnapos villámlátogatásunk végére szinte összebarátkozunk Fábián Gyulával: egészen a kijáratig kísér. Az út mellett vékony vászonzsinór jelzi a legelő határát, és ahogy megérintem, mintha áram rázna meg. "Persze hogy megrázta, ez a villanypásztor, hogy ne széledjenek szét a tehenek – nevet Fábián. De ennek semmi köze a tehenek mortalitásához, ebben csak tízezer amper van." Kitűnő fotósunk, Somorjai Laci, aki a villamosmérnöki karon végzett, halkan megjegyzi, hogy nem tízezer amper, hanem tízezer volt fut a szalagban. "Amperből még kettő is halálos lehet" – javítja ki a telepvezetőt. Fábián azonban nem hagyja magát: "amper". Nem vitatkozunk, legyen neki igaza. Pedig nem volt: nem amper.

(az állatcsonkítások hátteréről cikkünk: "Titokzatos" állatcsonkítások)

Olvasson tovább: