Kereső toggle

100 nap Brexit

Kiszállás után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Éppen 100 napja, júniusban döntöttek úgy a britek, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A hivatalos kilépési stratégia részletei azonban azóta sem ismertek, pedig a bizonytalan üzleti környezet jelentősen megnehezíti a vállalati döntéshozók helyzetét, és félő, hogy a fontos gazdasági mutatók is lefelé veszik az irányt – írta erről a Bloomberg.

Theresa May brit miniszterelnök néhány napja lefektetett pár „alapgondolatot”. Először is, kormánya jövő tavasszal kezdeményezi a brit EU-tagságot rögzítő, 1972-es törvény hatályon kívül helyezését. Elmondta továbbá, hogy London március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza. Innentől számítva indulna a kétéves tárgyalási folyamat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. Mint mondta, semmiképpen sem hirtelen vagy egyoldalú kilépést terveznek, és az Egyesült Királyság országai (Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország) együttesen hagyják majd el az Európai Uniót.

A folyamat elindulásáig marad a jogi és gazdasági bizonytalanság. Számos cég kivár a fontos döntésekkel. Igaz ez a Nissan Motorra is, amely a gépjárműállományának egyharmadát az Egyesült Királyságban gyártja, nyolcvan százalékban exportra. „Ma a legnagyobb kihívás számunkra a bizonytalanság” – mondta Carlos Ghosn vezérigazgató a Bloombergnek.

A Lufthansa légitársaság egyelőre azt vizsgálja, miként módosítsák a járatok sűrűségét és a gépek típusait, hogy a Brexit után megváltozott kereslethez igazodjanak. Egyes vállalatok munkacsoportokat alakítottak, mások üzleti tanácsadókhoz fordultak a helyzet elemzése és a lehetséges megoldások kidolgozása végett.

A KPMG nemzetközi tanácsadó cég által nyár végén készített felmérés szerint a brit vállalatvezetők 76 százaléka lehetségesnek tartja, hogy a Brexit után áthelyezi cégének székhelyét egy másik országba. A vállalatvezetők többsége egyelőre rendkívüli üzleti terveket készít, hogy felkészüljenek a kilépés negatív hatásaira. A beruházások szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen kereskedelmi megállapodások születnek majd az Egyesült Királyság és az 500 millió lakosú Európai Unió között.

Ugyanakkor a brit gazdaság az előzetes várakozásokhoz képest eddig jobban reagált, bár elemzők azt prognosztizálják, hogy a brit GDP-növekedés üteme jövőre a felére csökken majd. Dr. Thomas Sampson, a London School of Economics oktatója hangsúlyozta: amíg a kormány nem áll elő konkrét tervvel, nehéz bárkinek is felkészülnie a következő időszakra. A Bank of England, azaz a brit jegybank elemzése alapján a befektetések 4 százalékkal csökkentek idén, és további 2 százalékos csökkenés várható 2017-ben is.

A jövő évben 0,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, ami 2009 óta a legalacsonyabb. A rövidtávú lassuláson túl Sampson szerint még nagyobb aggodalomra adhat okot az, hogy a jövőben átalakulnak a gazdasági kapcsolatok az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. A feltételekről a népszavazás után három hónappal is nagyon keveset tudunk. Elemzők szerint akár az úgynevezett „kemény Brexit” is bekövetkezhet, ami azt jelentené, hogy Nagy-Britannia teljesen kivonul a belső piacokról, és csupán külkereskedelmi megállapodások kötik majd az Európai Unióhoz. A tárgyalások során a brit kormány célja egy „testreszabott” megoldás kialakítása, miszerint a bevándorlás korlátozásával párhuzamosan megmaradna a hozzáférés a belső piacokhoz. Természetesen a magasan képzett munkaerőre továbbra is lenne kereslet – hangsúlyozzák.

A brit pénzügyminiszter, Philip Hammond a napokban a The Telegraph brit napilapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a brit kormány a bevándorlást érintő szabályozással „felelősen él majd”, úgy, hogy az hozzájáruljon a brit gazdaság növekedéséhez. Theresa May ezzel kapcsolatban nemrég bejelentette, hogy ő olyan rendszert szeretne, amelyben a brit kormány döntheti el, ki telepedhet le az Egyesült Királyságban. (Az ausztrál mintájú pontozásos elbírálási rendszerhez hasonló szisztéma bevezetését azonban úgy tűnik, elvetették.)

Az angol font a kilépésről szóló népszavazás óta 13 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, és megnőttek az inflációs várakozások is. A brit jegybank nyáron csökkentette az alapkamatot, és újraindította eszközvásárlási programját. Hosszú távú részletes előrejelzéseket a gazdasági teljesítményről a Bank of England majd csak november 3-án tesz közzé, a pénzügyminiszter hivatalos értékelését követően.

Egyes elemzők szerint a Brexitnek az EU lesz a valódi vesztese. Németország egyik legismertebb üzletembere, Mathias Döpfner a Financial Timesnak adott interjújában kifejtette: Nagy Britannia hosszú távon vonzó befektetési célpont lesz alacsonyabb adókkal, míg az Európai Unió egy, a szegényeket segítő transzferunióként működik majd.