Kereső toggle

Vakcina öregedés ellen

Hol a határ?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Milyen lenne, ha a jövőben lehetővé válna beteg emberek testébe beültetni olyan szerveket, amelyek nem idegen donortól származnak, hanem a saját sejtjeikből lettek növesztve? Gondoljunk csak bele, hogy elérkezhet az idő, amikor a 90 év fölöttiek között általánossá válik, hogy lefutják a maratont. A kérdés számos gazdasági, társadalmi és etikai aggályt is felvet. A témát a The Economist elemezte.

Régóta foglalkoztatja a tudósokat a sejtjeinket érintő öregedési folyamat befolyásolásának lehetősége. Jelenleg is több öregedés elleni szert tesztelnek világszerte. Orvosok és biológusok vizsgálják, hogyan lehetne mérsékelni a szeneszcenciát, azaz a sejtöregedést, amely egyelőre ugyan nem visszafordítható, de legalább lassítható. Az elmúlt évszázadban jelentősen nőtt az átlagéletkor a jobb minőségű élelmiszerek, lakhatási körülmények és bizonyos gyógyszerek elterjedésének köszönhetően. A kísérletek során alkalmazott, öregedés elleni gyógyszerekkel pedig még inkább kitolható lenne az egészséges élettartam. Egyes tudósok szerint a közeljövőben sokan megélhetnék a százhúsz éves kort. Génmódosításokkal a DNS-t a hosszú életre optimalizálhatnák, és amennyiben bevezetnének bizonyos öregedés elleni gyógyszereket, megtöbbszöröződhetne a száz éven felüliek száma is. Bár utópisztikusan hangzik, lehet, hogy nem is elérhetetlen ez az állapot. Más kérdés, hogy ez milyen társadalmi és gazdasági következményekkel járna, arról már nem is beszélve, hogy a „génmódosított ember” „előállítása” súlyos etikai kérdéseket is felvet.

Ráadásul még ha sikerülne is kifejleszteni hatásos öregedés elleni gyógyszereket, ezek hatósági engedélyezése annak függvénye, hogy magát az öregedést egyfajta „betegségként” értelmezik, amely kezelést tesz szükségessé, vagy pedig természetes folyamatként, amely mindenkit érint.

Ezek a változások ugyanis az egyéneknek számos előnyt jelenthetnek egészségügyi szempontból, ám a társadalmi és gazdasági viszonyokra nézve akár negatív hatásokkal is járhatnak, ha elterjednek a „sejtfiatalítási” eljárások. Ezáltal is mélyülhet a szegények és tehetősebbek közötti szakadék. A magasabb életszínvonallal rendelkezők átlagosan már így is tovább élnek, mint a hátrányosabb helyzetűek. További feszültségekhez vezethet, ha a kezelések nem mindenki számára lesznek megfizethetőek. Felvetődik a kérdés, hogy a már jelenleg is fenntarthatatlan nyugdíjrendszer hogyan bírná el, ha a lakosság jelentős része tovább élne? Lehet, hogy jóval hetven év fölé tolódna ki a nyugdíjkorhatár. Szükségessé válhat, hogy aki idős korában is dolgozna, annak akár ötvenévesen új szakmát kellene tanulnia. A társas kapcsolatokra is hatással lenne a hosszabb életkor. Csökkenhet azok száma, akik egy (házas)társ mellett élik le az életüket. A szülők pedig akár idősebb korban is megőrizhetnék nemzőképességüket, ami szintén megváltoztatná a generációk közötti viszonyokat – taglalja az idézett gazdasági lap.

Ezek a tendenciák és elgondolások azonban nem új keletűek. Öregedéskutatók (az emlősök esetében) korábban két eljárást alkalmaztak az élettartam meghosszabbítására: a kalóriabevitel korlátozását és különböző génmódosító eljárásokat. A bevitt kalóriák csökkentésével ugyanis bizonyos rágcsálóknál csökkent a rák és a szívbetegség előfordulása, valamint az idegek degenerációja. A kísérleti alanyok hosszabb ideig éltek. Egyes kutatók szerint emberek esetében is ilyen jellegű speciális diétával akár tizenöt évvel meghosszabbítható lehet az élettartam, bár ezt klinikai vizsgálatok még nem támasztják alá.

Az elöregedett vagy beteg szövetek helyreállítása céljából évek óta kísérleteznek őssejterápiával is. Ugyanis a humán embrionális őssejtek jellegzetessége, hogy differenciálatlan, sokfunkciós sejtek, melyek osztódásával a szervezet bármilyen sejtje létrehozható. A regeneratív gyógyászat területén pedig több kutatócsoportnak is sikerült már felnőtt emberi sejteket embrionális sejtekhez hasonló tulajdonságú sejtekké alakítani.

Az életkor meghosszabbításának egyik fontos feltétele az egyes betegségek kialakulásának megelőzése is. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyével idén kezdődnek meg azok a forradalminak számító, embereken végzett kísérletek, amelyek a cukorbetegség ellen már több évtized óta alkalmazott gyógyszernek vizsgálják konkrétan az öregedésre gyakorolt hatásait. A metformin nevű szer ugyanis olyan vegyületet tartalmaz, amely eddig egereken végzett kísérletekben visszafordította a látás- és anyagcsereromláshoz kötődő folyamatokat. A kísérletben részt vevő egerek társaikhoz képest 40 százalékkal tovább éltek, és erősebbek maradtak a csontjaik. Emberek esetében annyi már bizonyos, a Cardiffi Egyetem kutatóinak két éve publikált kutatási eredményei alapján, hogy azok a diabéteszes páciensek, akik szedték a metformint, tovább éltek azon kontrollcsoport tagjainál, akik nem részesültek a kezelésben. A metforminon kívül a rapamycin nevű vegyületet is vizsgálják az öregedésre gyakorolt hatása szempontjából. Ez utóbbit hagyományosan szervátültetésen átesett betegeknél használják a szervkilökődés megakadályozására.

Az idézett kutatások célja olyan szerek kifejlesztése, amelyek segítségével javítható az életminőség, és lelassítható a jellemzően időseknél jelentkező kórok kialakulása, legyen szó akár rákról, cukorbetegségről, demenciáról, szív- és érrendszeri problémákról, ízületi gyulladásról vagy más gyakori betegségekről. A legújabb kutatásokban részt vevő Gordon Lithgow, a The Buck Insti- tute for Research on Aging kutatója pedig nem kevesebbet remél, mint hogy a jövőben a fiatalokat öregedést lassító vakcinával olthatják be.