Kereső toggle

Modern filantrópia

Népnevelő nagyvállalatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nemzetközi nagyvállalatok rendszeresen meglovagolják a tömeghangulatot a nagyobb ismertség és bevétel érdekében. Új tendencia viszont, hogy egyre több esetben formálnak saját(os) véleményt a nagy nyilvánosság előtt, és támogatnak kisebb társadalmi csoportokat vagy éppen nézeteket. Ilyen esetekről készített összeállítást nemrég a bbc.com.

A francia Cőte d’Azur kávézó tulajdonosa olyan leckét adott a vásárlóinak, ami rövid idő elteltével a Twitteren is nagy sikert aratott. A Riviérán megforduló vásárlók sokszor panaszkodnak az eladók rossz modorára, a francia kávézó menedzsere, Fabrice Pepino azonban úgy vélte, hogy a vásárlók is tanúsíthatnának némi udvariasságot. Így került ki az üzlet homlokzatára az a bizonyos tábla, amely szerint azon vendégek, akik csupán az „Egy kávét!” kifejezéssel rendelnek az étteremben, azok hét euróért, míg akik a „légy szíves” szót is beleillesztik a mondatba, csupán négy euróért kávéhoz juthatnak. A történet sikere illusztrálja, hogy az emberek nyitottak a vállalatok társadalmi törekvéseire, szeretik, ha a cég, ahol a pénzüket költik, pozitív értékek mellett áll ki.

2003-ban indította útjára időseket segítő kampányát az angliai Innocent Drinks. Ennek keretein belül arra bátorította vásárlóit, hogy kössenek kis sapkákat, amelyek aztán a smoothie-s üvegek tetejét díszítették. Az eladásból befolyt nyereség tíz százalékát az Age UK nevezetű alapítványnak adományozta. Ők aztán az idősek megsegítésére fordították a befolyt összeget. A pénzből főleg takarókat, meleg ruhákat vásároltak a sokszor nélkülöző öregeknek, illetve programokat szerveztek számukra az Age UK központjaiban, hogy ne kelljen meleg élelem és társaság nélkül eltölteniük a hideg téli napokat.

Bár ezek a kampányok meglehetősen önzetlennek tűnnek, sokszor mégis egy jól átgondolt üzleti stratégia részei. Vicki Loomes, a TrendWatching vezető munkatársa szerint ez a megengedő árazási stratégia lehetőséget ad a vállalatok számára, hogy megmutassák az „emberi” oldalukat, ám a valóságban csak egy nemzetközi trendet követnek. Ugyanis minél hamarabb és minél kreatívabb módon használják ki a társadalom hangulatát, annál több hasznot húzhatnak belőle. Jó példa erre a zöld mozgalom. Egy amerikai fogyasztóvédelmi csoport, a Consumers Union felmérése szerint jelenleg a tojás az a termék, amin a legtöbb környezet- és állatbarát címke van feltüntetve, mint a „fűvel etetett”, „antibiotikum-mentes”, „biodinamikus” és „hormonmentes”. A vásárló a polc előtt állva legtöbbször teljesen tanácstalan, és többségében totális információhiánnyal küzd a termékek valós minőségét illetően. A fogyasztók egyre kevésbé hisznek az önmagukat bionak beállító vállalatoknak, így immár elszaporodtak azok a kezdeményezések, amelyek a hamis címkéket igyekeznek leleplezni. Ilyen az EnviroMedia csoport Greenwashing Indexe is, amely egy folyamatosan bővülő adatbázis a zöld hirdetések valódiságának vizsgálatáról.

A Starbucks provokatív „Race Together” kampánya viszont nem részesült túl jó fogadtatásban. A híres kávézólánc az egyesült államokbeli nagyszabású protestálások hatására kezdte el a kampányát, amelyben a New York-i és fergusoni feketék megölése miatt emelték fel tömegek a hangjukat. A kávézni vágyók viszont úgy vélték, hogy ez a kérdés nem tartozik egy vendéglátóipari franchise-ra, és nem szeretnének faji kérdéseket feszegetni kávézás közben (tekintve, hogy a kampány jelmondata minden poháron ott virított). A vállalat szóvivője szerint tisztában voltak azzal, hogy egy ellentmondásos témát feszegetnek, de úgy gondolták, hogy használniuk kell a befolyásukat és a felületeiket, hogy teret adjanak a fajról való beszélgetések számára.

Missouriban szintén értetlenkedtek az emberek, hogyan „került a csizma az asztalra”, amikor az idén tavasszal kibontakozó melegjogi viták is igen erős nagyvállalati szerepvállalással zajlottak le. Sok republikánus nem értette, miért kell mezőgazdasági és ipari részvénytársaságoknak egy olyan törvényjavaslat ellen kampányolniuk, amely egyáltalán nem érinti a gazdasági tevékenységüket. Az államban benyújtott törvényjavaslat a vallásszabadságra hivatkozva szerette volna elérni, hogy bizonyos üzletekben meg lehessen tagadni meleg és transzgender párok kiszolgálását, az egyházaknak pedig az életük egybekötését. Bob Onder, Missouri állam republikánus szenátora szerint nem egyértelmű, hogy az ismert  mezőgazdasági óriás, a Monsanto miért vállal részt egy állami törvény megvitatásában, holott nyíltan vallott melegházasság-párti nézeteivel magának is árthat, elveszítheti a konzervatív farmerek vásárlókedvét. Ezzel együtt Onder szenátor úgy véli, a legnagyobb ellenzék pontosan a helyi vállalati elitből származik.

Bár a melegjogok valóban messze állnak a vállalat fő termékétől, a vegyipari részvénytársaság, a Dow vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy „minél többet látunk ebből a fajta törvényhozásból, annál jobban elgondolkozunk, hogy megéri-e egy olyan államban hosszú távon tevékenykedni, ami ilyen álláspontra helyezkedik”. Majd így folytatta: „A téma fontos számunkra toborzás szempontjából, mivel ha az alkalmazottaknak nem kell elrejteniük, hogy kicsodák valójában, sokkal hatékonyabbak és innovatívabbak.” Missouri egyik legnagyobb munkaadója, a Boeing szerint az állam nem érti a vállalat igényeit, hogy nekik olyan egyetemekről kell munkaerőt szerezniük a hosszútávú sikerhez, mint a Princeton és a Northwestern. Ezek a diákok pedig nem fognak idejönni dolgozni, ha azt tapasztalják, hogy a vállalat nem osztja liberális nézeteiket.