Kereső toggle

Nem adják magukat

A terror hatása a piacokra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A márciusi brüsszeli merényletekre a piacok viszonylag kimérten és higgadtan reagáltak: Amerikát és Ázsiát is a „csendes kereskedés” jellemezte. Habár több nemzetközi tőzsdeindex eséssel nyitott utána, 1-2 nap alatt vissza is tornázták magukat. A piacokat tehát egyelőre nem viselte meg túlzottan a támadás, mintha már maguk is tanultak volna a közelmúlt eseményeiből.

Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány vizsgálta a terrortámadások tőzsdepiacokra gyakorolt hatását. A vizsgálatok egy része a nemzetközi piacokra koncentrált, mások a helyi tőzsdék, illetve különböző, a támadások által érintett ágazatok piaci reakcióit vették górcső alá. Az idevágó elemzések mind megegyeznek abban, hogy a terrortámadások többsége nem gyakorol jelentős negatív hatást a nemzetközi tőzsdepiacokra. Ha az árváltozásakat összehasonlítjuk a hasonlóan előre nem jelezhető természeti katasztrófák, földrengések okozta változásokkal, a terrorcselekményeket követően sokkal kisebb és rövidebb ideig tartó kilengések tapasztalhatók. Általánosságban elmondható, hogy az árfolyamok esetenként még aznap, de legfeljebb pár napon belül helyreállnak – összegezte az eddigi tapasztalatokat Dirk Brounen, a rotterdami Erasmus University pénzügyi menedzsmentre szakosodott kutatója.

Nagyobb elmozdulások tapasztalhatók azonban, ha a helyi piacokat, vagy ha a támadások által közvetlenül érintett ágazatokat vizsgáljuk. A pénzpiacok a terrortámadásra általában hirtelen reagálnak, de ugyanolyan hirtelen helyre is állnak, ahogy az üzleti élet menete is helyreáll. Ez alól kizárólag 2001. szeptember 11-e jelentett kivételt, amelynek jelentős hosszútávú hatása volt. A pánik a tőzsdét sem hagyta érintetlenül. A támadást követően a Wall Street felfüggesztette a kereskedést, hiszen a New York-i tőzsde csupán pár háztömbre helyezkedett el a World Trade Centertől. Három nappal később, amikor újra kinyitott a tőzsde, a Dow Jones több mint 7 százalékpontos csökkenéssel kezdett.

A 9/11-es támadásokat követően a tőzsdék vesztesége megközelítette az USA GDP-jének 10 százalékát, míg egyes szektorokban az árcsökkenés a 40 százalékot is elérte. A piacok egy hónap elteltével sem álltak helyre. A talpraállás csupán a „piaci rendszerkockázatok kiigazítása után” történt meg. Mára azonban a tőzsdék jobbára már beárazzák az esteleges terrortámadások következményeit.

A 2005. július 7-i londoni metrórobbantások már sokkal kisebb ingadozást váltottak ki a tőzsdéken. Bár az 52 ember életét követelő merényletsorozat után a hírek apokaliptikus pénzpiaci következményekről írtak, az S&P 500 csupán egy százalékponttal esett, az eladási hullám két nap után véget ért, és egy hét alatt a piac újra elérte a támadás előtti szintet – olvasható Brounen tanulmányában.

A tavaly novemberi, párizsi terrortámadás-sorozat után a francia tőzsdeindex, a CAC 40 nyitást követően 1 százalékpontot esett, de röviddel később sikerült korrigálnia a támadás előtti szintre. Hasonlóan viselkedett az eurozóna cégeinek részvényeit tartalmazó Eurostoxx 50 is: a kezdeti csökkenés után szintén gyorsan korrigált – írja az Investopedia.com. Az amerikai piacokat viszont egyáltalán nem rázta meg a támadás, sőt a Dow Jones 238 pontos pluszban zárt (ami akkor a Dow háromhetes kereskedési csúcsa volt) – áll a CNN elemzésében. Ez azt mutatja, hogy bár a párizsi támadások szörnyűsége vitathatatlan, a globális pénzpiacok szempontjából a jelentősége elenyésző. „Mivel úgy látjuk, hogy globális szinten a  támadás semmilyen különösebb gyengeségre nem hívta fel a figyelmet, véleményünk szerint a részvényárak ingadozása rövid és átmeneti lesz” – nyilatkozta anno a CNN-nek az S&P 500 stratégája, Sam Stovall.

Mivel a támadások idején az amerikai tőzsdék ráadásul már zárva is voltak, az esetleges hatások még inkább minimalizálódtak. „A befektetők már akkor is úgy árazták, hogy tudták, vannak olyan mániákusok, akik ártatlan embereket akarnak megölni, és előfordul, hogy ez sikerül is nekik.” – mondta a CNN-nek Brad McMillan, a Commonwealth Financial Network pénzügyi tanácsadócég egyik vezetője. „Minden alkalommal, amikor repülőre ülünk, vagy felnézünk New York égboltjára, eszünkbe jutnak a támadások. Ez a mostani támadás egy újabb szörnyű emlékeztető volt”– tette hozzá McMillan.

Globális szinten tehát a félelem vezette kereskedési tendenciák rövid életűnek bizonyulnak. Az olaj, ami általában a geopolitikai változásokra nagyon érzékenyen reagál, a párizsi támadást követően egy napon belül korrigált. Az arany, amely kritikus időszakokban is biztos befektetési opció, ekkor csupán nagyon gyenge emelkedést mutatott. A CNNMoney Fear & Greed Indexe (Félelem és Kapzsiság Index) jobbára semleges eredményt produkált, vagy némileg még javult is a támadást követően. Globális szinten gyengébb teljesítményt csupán a turisztikai ágazat és a légi közlekedési ágazat képviselői mutattak.

Európa esetében azonban a turisztikai hatások sosem elhanyagolhatók, tekintve, hogy az öreg kontinens kiemelkedő turisztikai célállomás – emeli ki az

Investopedia.com. Az elmúlt évek egyre sűrűsödő terrortámadásai pedig már számszerűsíthetően negatív hatással bírnak erre az ágazatra. Egy becslés szerint például a párizsi támadás 2 milliárd eurónak megfelelő veszteséget okozott az európai utazási és szabadidős szolgálatóiparnak (Accor Hotels, Air France, KLM... stb.).

A párizsi támadásokhoz hasonlóan a brüsszeli közlekedési csomópontokban elkövetett merényletek pénzügyi hatása sem okozott meglepetést a szakembereknek. A piacok most is higgadtak maradtak, mintha csak okultak volna az előző eseményekből – írta erről a Bloomberg. Hatására az utazási, szabadidős és szolgálatóipari részvények kissé alul-, míg az egészségügyi és technológiai szektor részvényei kissé felülteljesítettek. Rövid távon nem is vártak mást az elemzők. Így is nehéz azonban megbecsülniük és beárazniuk a lehetséges hosszútávú következményeket. Vajon a támadásokra adott politikai reakciók milyen módon fogják érinteni a pénzpiacokat? Az EU-szkeptikus erők megerősödése (Dánia, Franciaország) vagy az EU elhagyásáól szóló brit népszavazás mind olyan események, amelyeknek nemcsak politikai, hanem jelentős gazdasági következményekkel is járnak.

„A történelem azt mutatja – bár ez ma már nem garancia – hogy az ilyen szörnyű események után,  a piaci gyengeségek rövid életűek – nyilatkozta Sam Stovall. „A terroristák nem lesznek hosszú távon sikeresek – tette hozzá. Néhány neves Wall Street-i befektetési tanácsadó azonban még keményebben fogalmazott. A J.P. Morgan vezető stratégája, David Kelly szerint már a piacok is „megtagadják, hogy terroristák diktálják a polgárok életrendjét”. A terrorizmus „soha nem korlátozhatja a szabadságot, nem állíthatja meg az emberiség vagy a gazdaság fejlődését” – mondta Peter Boockvar, a washingtoni Lindsay Group igazgatója.