Kereső toggle

A profit összehoz

Izrael és az arab startupok támogatása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fadi Swidan és Eitan Sella, arab és zsidó származású üzletemberek ambiciózus projektbe vágtak bele: izraeli arab vállalkozóknak nyújtanak segítséget startup vállalkozásuk beindításában és működtetésében. Az arab származású Fadi feladata a jelentkezők összegyűjtése és kitanítása, a zsidó származású Eitané pedig a kapcsolati háló kiépítése és a helyi befektetők mozgósítása. Az együttműködés részleteiről a budapesti Think.BDPST konferencián beszélgettünk a program vezetőivel.

Most ismertetett programjuk arab kezdő vállalkozók felkarolását tűzte ki célul. Honnan jött az ötlet, és miért érezték szükségesnek egy ilyen projekt elindítását?

Fadi Swidan: – Az izraeli arab kisebbség mindig is nagyon távol állt a high-techtől és más gyorsan fejlődő iparágaktól. A legtöbben olyan hagyományos piaci szektorokban tevékenykedtek, mint a kereskedelem, a szállítmányozás vagy a mezőgazdaság. Mivel ezek ma már meglehetősen „elavult” iparágak, az arab vállalkozói réteg elkezdett leszakadni a zsidó vállalkozói rétegtől. Arról nem is beszélve, hogy a többségnek kevés lehetősége volt arra, hogy önerőből bekerüljön a versenyképes iparágak vérkerin-gésébe. 2010-ben ezért az izraeli kormány elhatározta, hogy létrehoz egy szervezetet, amely felzárkóztatja az arab kisebbséget, és segít nekik a fejlett iparágakhoz közelebb kerülni. Ennek eredményeképpen jött létre 2012-ben a Názáreti Üzleti Inkubátor Központ (Nazareth Business Incubator Center, azaz NBIC, amelynek Fadi Swidan az igazgatója – a szerk.). A mostani programunk, a Hybrid keretében pedig olyan tehetséges kezdő arab vállalkozókat keresünk, akik elsősorban a high-tech szektorban akarnak dolgozni. A célunk az, hogy kineveljünk egy olyan arab vállalkozói réteget, amely versenyképes tudással és szakértelemmel rendelkezik. Ez nemcsak az arab emberek, hanem egész Izrael gazdaságának az érdeke.

Meséljen még egy kicsit a kezdetekről! Hogyan találtak támogatókra?

F. S.: – Néhány éve, miután megalakult az NBIC, sok lelkes arab emberrel találkoztunk, akiknek ígéretes ötleteik voltak. Ugyanakkor hiányzott belőlük egy cég elindításához szükséges szakértelem és elméleti tudás, nem is beszélve az induló tőkéről. Sok olyan emberrel is találkoztunk, akik egy nagyvállalat alkalmazottaként már szereztek tapasztalatot és kellő tudást a high-tech szektorban. Nekik pedig abban akartunk segíteni, hogy tovább tudjanak lépni, és egy saját startupot indítsanak el. Miután elkezdtük a munkát, eleinte – befektetők híján – nagyon nehéz volt életben tartani az elindított vállalkozásokat. Ám szerencsére mára sikerült két forrásból is támogatáshoz jutnunk. Egyrészt az izraeli kormány minden arab vezetésű startupnak jelentős összegű (akár 500 ezer eurós), vissza nem térítendő támogatást biztosít az első évben. Másrészt sikerült rátalálnunk egy nagyon fontos zsidó üzleti partnerre, a 8200 Alumni Associationre, ahonnan Eitan is jött, és amelynek segítségével össze tudjuk hozni az arab startupokat a Tel Aviv-i zsidó befektetőkkel. Kezdetben szinte lehetetlen volt egyáltalán bármilyen befektetőt találnunk, ami nem is csoda, hiszen elég kevés működőképes arab vállalkozás van Izraelben.

Eitan, mi tulajdonképpen a 8200 Alumni Association tevékenysége, és hogyan jutottak el az NBIC-hez?

Eitan Sella: – A 8200 Alumni Association küldetésének megértéséhez fontos ismernünk az izraeli vállalati kultúra mibenlétét és hátterét. Ma Izraelben ugyanis 800 arab vezetésű startup működik. Ez elsőre talán nem hangzik rosszul, ám ezeknek az arab startupoknak a többsége még nagyon fiatal, ráadásul Izraelben minden évben legalább ezer startup indul el. Ez az óriási különbség leginkább egy szervezethez, a 8200 Alumni Associationhez vezethető vissza. Ez az izraeli hadsereg egyik vezető hírszerző és technológiai ügynöksége, ahol én is eltöltöttem három évet. Itt zajlanak többek között a legfontosabb hírszerzési és kódfeltörői munkák, és itt folynak a legmagasabb szintű technológiai kutatások is. Amitől ez a szervezet különleges, hogy itt kezdték el a legsikeresebb izraeli startupalapítók a vállalkozói pályafutásukat, sőt a legtöbb izraeli startup valamilyen módon ehhez vagy más katonai szervezethez kötődik. Ez is azt az elméletemet támasztja alá, hogy egy vállalkozó kedvű fiatal sokkal több tudást és tapasztalatot tud szerezni egy katonai ügynökségen, mint egy egyetemen. Ám mivel katonai egységekről beszélünk, emiatt sajnos arab származásúak nem tudtak részt venni ezekben a szervezetekben. Öt évvel ezelőtt a 8200 Alumni Association vezetése úgy döntött, hogy még nagyobb hangsúlyt fog helyezni a vállalkozásfejlesztésre. Ennek eredményeképpen öt év alatt 90 startupot sikerült elindítaniuk, amelyek azóta is élnek és virulnak. Ezen a sikeren felbuzdulva mi most a 8200 Alumni Association támogatásával egy hasonló képzési programot indítottunk el azzal a különbséggel, hogy mi kifejezetten arab kezdő vállalkozókat céloztunk meg. Ezen a ponton találkoztunk az NBIC-vel úgy hat hónappal ezelőtt.

Pontosan miben segíti ez az együttműködés a kezdő arab vállalkozókat?

E. S.: – Alapvetően két feladatra fókuszálunk. Egyrészt segítünk a startupok működésének elindításában és a termékek jogi validálásában. Ám ami még fontosabb, segítünk nekik egy új kapcsolati rendszer kiépítésében, különös tekintettel a Tel Aviv-i befektetőkre, akikkel normális körülmények között sosem találkoznának. Fontos azonban látni, hogy mi a tevékenységünket nem pusztán szívességből végezzük, annak ellenére, hogy nonprofit szervezet vagyunk. Ebben egy olyan lehetőséget látunk, amiből az izraeli gazdaság hosszú távon profitálhat.

Az együttműködésnek köszönhetően eddig hány arab üzletember tudott sikeres vállalkozást felépíteni?

F. S.: – Jelenleg 70 olyan startupot felügyelünk, amelyek már kellő számú befektetővel és tőkével is rendelkeznek a hosszú távú működéshez. Számukra a következő lépés, hogy integráljuk őket a Tel Aviv-i központú befektetői ökoszisztémába, hogy olyan emberekkel kerüljenek kapcsolatba, akik segítenek nekik terjeszkedni. Szerencsére itt is történtek már előrelépések, néhány startupunkba már társtulajdonosként is beszálltak komoly zsidó befektetők. Ezenkívül 800 kezdő vállalkozó is részt vesz a programunkban, akiknek tréningeket és workshopokat biztosítunk.

Említették, hogy a programból nemcsak az arabok, de az izraeli állam is profitál. A gazdasági hasznon túlmenően ez az együttműködés segíthet enyhíteni a társa- dalmi feszültségeket az arab és zsidó állampolgárok között?

F. S.: – Azt tapasztaljuk, hogy ha üzletről és profitról van szó, nem nehéz egy platformra hozni a zsidó befektetőket és az arab vállalkozókat. Mindkét fél érdekelt a startup sikerében, új piacok nyitásában és végső soron a gazdasági növekedésben. Így még ha vannak is politikai és világnézeti különbségek a két fél között, a közös üzleti érdek átível ezeken, és jól együtt tudnak működni.

E. S.: – Egyetértek. Úgy gondolom, hogy ha megteremtünk egy gazdasági függőséget a két közösség között, a politikai különbségek háttérbe szorulnak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a high-tech iparban dolgozók és a startup vállalkozók általában intelligens, kulturált emberek, akik körében nem jellemző a gyűlölködés. De a társadalomban is azt tapasztaljuk, hogy örömmel fogadják a szervezetünk misz-szióját, sőt sokan a segítségüket is felajánlják. Mindkét fél részéről őszinte lelkesedéssel és érdeklődéssel találkozunk. A célunk pedig végső soron ez, hogy Izrael egy egységes nemzet legyen, ahol az emberek megbíznak egymásban, és kapcsolódnak egymáshoz.

Milyen akadályokkal, kihívásokkal néznek szembe a munkájuk során?

F. S.: – Sok akadállyal kellett szembenéznünk már a kezdetektől fogva. Elsősorban a kapcsolati háló kiépítése és működőképessé tétele jelenleg a legnagyobb feladat. Ezenkívül sajnos néha szembesülünk támadó hangvételű üzenetekkel is egyes politikai csoportosulásoktól zsidó és arab részről egyaránt. Tudtuk jól, hogy amire vállalkozunk, az nem lesz könnyű, és hosszú út áll még előttünk, de hiszem, hogy jó úton haladunk, és végül elérjük a célunkat.

Izraelt már a köznyelvben is sokan csak „startup nemzetként” emlegetik. Mi teszi a zsidó államot ennyire innovatívvá?

E. S.: – Nagyon sok ember próbál választ adni erre a kérdésre, több könyv is született már ebben a témában. Véleményem szerint az első tényező a korrekt állami támogatás és szerepvállalás, ami már a nyolcvanas években elkezdődött. Az izraeli állam volt az első a világon, amely támogatta a magas kockázatú technológiai fejlesztéseket. A második fontos tényező a kötelező sorkatonaság, ami olyan hozzáállást és mentalitást épít ki az emberben, ami egy jó vállalkozónál elengedhetetlen. Itt elsősorban a felelősségvállalásra és a kockázatvállalásra gondolok. Mára Izraelben általánossá vált a magas kockázatvállalási hajlandóság, és meggyőződésem, hogy e nélkül nem is éltük volna túl a háborúkat. Ahol én nőttem fel, ott rendszeresek voltak a bombatámadások, de idővel megtanultam ezekkel együtt élni. Ezzel együtt pedig az is kialakult bennem, hogy nem félek kockázatot vállalni. Ez ma már a kultúránk része.

F. S.: – Szerintem van még egy fontos szempont, mégpedig a kiváló ökoszisztéma, ami a kormány, a magánszektor és tudományos elit közötti összetartásból ered. Ennek a három rétegnek a hatékony együttműködése nagyon kedvező légkört teremt a kezdő vállalkozók számára, akiknek már a kezdetektől fogva minden szükséges támogatást megadnak.