Kereső toggle

Kamatmentes jövő?

Iszlám bankok Európában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb rohamra készülnek az iszlám bankok - figyelmeztet a Reuters. Hazai lehetőségeiket kinőve, ezentúl még inkább célkeresztbe helyezik a külhont, és ezen belül is Európát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy több piaci szereplő nemrég még az iszlám szót is elhagyta a nevéből.

Az iszlám elvek szerint működő bankszektor világszerte közel 50 százalékkal növekedhet, miután eszközállománya 826 milliárd dollárról 1200 milliárd dollárra nőtt 2013-ra, míg 2015-ben – a várakozások szerint – az 1600 milliárd dollárt is elérheti ez a szám. Ez azt is jelenti, hogy a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában például gyorsabban növekedett ez a terület, mint a hagyományos bankolás. Még sokkolóbb adatokkal kifejezve: míg az iszlám banktevékenység ötéves távlatban 20 százalékkal nőtt, addig a konvencionális bankszektor csak 9-cel – olvasható a Global Finance magazin egyik idevágó cikkében.

Nem meglepő, hogy a Perzsa-öbölben és Délkelet-Ázsiában is jelentős piacokat hódítottak meg az iszlám bankok. A hat országot tömörítő Öböl Menti Együttműködési Tanács (azaz Kuvait, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Omán és Szaúd-Arábia) közös piacán, eszközarányosan mérve már a piac negyedét uralják – teszi hozzá a Reuters. Legutóbb pedig, a dubai központú Noor Islamic Bank és az Emirátusokban székelő Abu Dhabi Islamic Bank egyszerűsítette nevét, hogy még sikeresebben lépjen át a kis ügyfélszámú, vallási hagyományokkal átitatott piacáról egy jóval nagyobb, viszont inkább árakra és minőségre koncentráló közegbe. Sajnálatos módon csak kevesen gondolják úgy, hogy a túlzott vallásosság vagy a sokszor bizonyítható terrorista kapcsolatok majd némi korlátot jelentenek ezen intézmények számára a további, európai terjeszkedésben.

Lelkes jelentkezők ugyanis bőven akadnak az öreg kontinensen. London például eddig is – kimondva, kimondatlanul – az iszlám bankok európai fellegvára volt. Tíz évvel ezelőtt, mintegy két évig tartó előkészületek után, a brit fővárosban nyithatta meg kapuit az első iszlám elvek alapján működő európai pénzintézet, az Islamic Bank of Britain. A bank felügyelő tanácsa papokból állt, és üzletpolitikájukat kizárólag a saría határozta meg. London célja – úgy tűnik – továbbra is az, hogy minél nagyobb szeletet hasítson ki a nemzetközi iszlám banki tevékenységből. Néhány éve például adókedvezményeket adtak azon cégeknek, amelyek a saríával összhangban működő jelzáloghiteleket vettek fel, és számos akadályt elgördítettek az iszlám kötvénykereskedelem útjából is. Maga Boris Johnson, a város polgármestere is hisz a közös munka erejében. Tavaly például a maláj miniszterelnökkel történt találkozója után azt nyilatkozta, hogy „hatalmas lehetőségek” rejlenek abban, hogy London megerősítse vezető szerepét az iszlám banktevékenységben. A felek támogatásukról biztosították a World Islamic Economic Forumot is, amelyhez hasonló eseményen már 2012-ben is 5,8 milliárd fontnyi üzletet kötöttek a résztvevők.

Sukuk és takaful

Mivel az iszlám pénzügyekben tilos a kamatszedés és a kamatfizetés (lásd erről bővebben keretes írásunkat), a furfangos bankárok kénytelenek voltak egy sor „új” terméket kitalálni, amelyek etikai alapon is elfogadhatóak. Így született meg például a sukuk (kötvény) és a takaful (biztosítás) is. Ha egy iszlám bank például lakáshitelt nyújt, akkor először mindenképpen megvásárolja a kiszemelt ingatlant, hiszen a Korán alapján „olyat nem adhatnak el, ami nincs a birtokukban”, majd gyakorlatilag kamatmentes bérbe adja azt a hitel igénylőjének. A lakás tulajdonjoga pedig a teljes összeg megfizetése után száll át a vevőre. Hasonló szisztéma szerint alakulnak itt a vállalkozói hitelek is: a bank egyfajta részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan visszakapja a kezdeti hozzájárulás összegét. Itt még a betétesek sem kapnak kamatot a megtakarításaik után, ugyanis csak „megőrzésről” szól a szerződés. A betét egyösszegű vagy több részletben történő lejártakor kamat helyett ajándékot kap a befektető, a „banki bizalomért” cserébe.

Ám egy banknak nem kell teljes egészében iszlámnak lennie ahhoz, hogy a hithű muzulmánok rendelkezésére állhasson. Évek óta működtet már „saría-üzletágakat” a Citibank, a HSBC, a Deutsche Bank és a Goldmann Sachs is. Ma már gyakorlatilag világszerte több százra tehető azon pénzintézetek száma, amelyek az iszlám jog előírásainak eleget tevő szolgáltatásokat is nyújtanak. Nagy-Britanniában jelenleg húsz bank kínál ilyen lehetőségeket, és hat igazán iszlám bank is működik. 19 milliárd dolláros eszközállományával pedig ez a legnagyobb iszlám bankpiac Európában, és a kilencedik legnagyobb az egész világon. Még az olyan, kimondottan muzulmán országok bankpiacainak méretét is meghaladja, mint Pakisztán, Törökország vagy Egyiptom. A brit iszlám pénzügyi alapok összesen mintegy 300 millió dollárt kezelnek. Ezen kívül pedig mintegy ötvenöt főiskola és egyetem kínál már iszlám pénzügyi képzést a hallgatóinak a szigetországban.

Legújabb hírek szerint azonban kicsit megorroltak a iszlám bankok a londoni pénzügyi vezetésre, mivel a tervezett „saría-kompatibilis” államkötvény-kibocsátásba nem vonták be a helyi, autentikus szereplőket. „A kormányzat döntése, miszerint egyetlen iszlám bankot sem hívott meg a kibocsátók közé, nem más, mint egy elpuskázott lehetőség a helyi iszlám bankolás propagálására” – mondta a Bloombergnek Haris Irfan, a European Islamic Investment Bank képviselője. Hasonló véleményen volt a legnagyobb európai iszlám bank, a Bank of London and the Middle East vezérigazgatója is: „Természetesen csalódottak vagyunk… habár a bank aktív résztvevője lesz az üzletnek, az ügyfelei révén.” Egyedül az Islamic Bank of Britain igazgatója tűnt megértőnek: „Meg tudom érteni a kormányzati döntés hátterét” – mondta.

A tervezett kibocsátás összege pedig „kezdetnek nem rossz”: a következő öt évben mintegy 200 millió font értékű. A Nagy-Britanniában működő iszlám bankok pedig – látványos sértődésük ellenére – jelentős vásárlói lehetnek a kibocsátandó kötvényeknek.

Törékeny menedék

Az utóbbi években egyre többen vélték úgy, hogy az iszlám bankok jó adottságokkal bírnak a nagy megrázkódtatást jelentő pénzügyi válságokkal szemben is. Így nyilatkozott erről öt évvel ezelőtt a mai IMF-elnök, Christine Lagarde is – még francia pénzügyminiszterként –, és rögtön el is kötelezte magát amellett, hogy Franciaországban felszámoljanak minden olyan akadályt, amely az iszlám bankolás elterjedését akadályozhatja. Akkoriban ugyanis kizárólag befektetési tevékenységekkel foglalkozhattak ezek az intézmények, habár egyre több fordult működési engedélyért a francia kormányhoz. A tendencia annyira nem meglepő, hiszen Franciaországban él a legnagyobb európai muzulmán közösség. Így aztán azóta is lelkesen lihegnek London nyomában, és azt tervezik, hogy  2020-ra Párizs már a teljes piac tizedét birtokolja.

Ám valójában az iszlám pénzügyi rendszer sem tudta elkerülni a válságot. A lakossági üzletág például komoly visszaesést szenvedett el. Az HSBC vezetősége – többek között – ezért záratta be 2012 októberében az iszlám lakossági banki üzletágát. 2008 év végén a Moody’s azt írta a válságjelentésében, hogy az iszlám bankrendszer ugyan rugalmas, de a bankközi piac hiánya és az alacsony tőkeellátottság egyben sérülékennyé is teszi, és nem védi meg a kötvények, illetve az ingatlanok árának esésétől. A hitelminősítő ennek ellenére az iszlám bankok vagyonának jelentős növekedését prognosztizálta. A kritikusaik szerint azonban a kockázatkezelés területén is van még mit fejlődniük. Az Egyesült Arab Emírátusokban például az államnak kellett kisegítenie az egyik jelzálog-hitelezőt, miközben az iszlám államkötvények (sukuk) kibocsátása 60 százalékkal esett vissza a pénzügyi válság első évében.

Minden vagyon Allahé

A Korán egyértelműen kijelenti, hogy „minden vagyon Allahé”, és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok „háborúban állnak Istennel és Mohameddel”. A saría másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy „rokoni kölcsönt” kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét.
A befektetésekre vonatkozóan a saría öt alapelvet fogalmaz meg: (1) nem foglalhatnak magukban kamatfizetést; (2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak; (3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására; (4) tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül, (5) az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen. A modern iszlám bankolást mindössze negyven éve jegyzik a szakmában. Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum szakmai tekintélyének megalapozásához. Később, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az első Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet is, amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot.

Olvasson tovább: