Kereső toggle

Győzhet-e a szuperpénz?

A botrányok ellenére egyelőre túlél a Bitcoin

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tavaly novemberben még meglehetősen túlértékelt Bitcoin árfolyama azóta a fe-lére zuhant, és nem szokatlanok a napon belüli látványos árfolyam-ingadozások sem. Pár hete pedig az egyik legismertebb és egyben legrégibb Bitcoin-tőzsde, a japán Mt. Gox omlott össze. Ennek ellenére a virtuális fizetőeszköz még mindig „él és virul”. De vajon hogy csinálja?

Februárban bezárta kapuit az Mt. Gox nevű domináns Bitcoin- tőzsde, miután – a gyanú szerint– megközelítőleg fél milliárd dollár értékű (más híradásokban 230 millió eurónyi) Bitcoint loptak el. Az Mt. Gox ellen azóta csődeljárás indult, amelyet vezetője egyszerűen úgy kommentált, mint valami kisebb áramkimaradást: „a rendszernek sajnos voltak gyengeségei, és a Bitcoinok eltűntek. Elnézést az okozott kellemetlenségért”. Mt. Gox vezetősége időközben beismerte, hogy ügyfeleiktől 750 ezer, saját vagyonukból 100 ezer Bitcoint loptak el a pénzügyi csalók. Ez a „tranzakciós programhiba” aztán elindította a lavinát, és legtöbben – ismételten – a központi szabályozás bevezetését kezdték sürgetni. A japán kormány például bejelentette, hogy fontolgatja a Bitcoin-adó bevezetését. Egy amerikai szenátor pedig már a „kriptopénz” betiltását kérte. Janet Yellen amerikai jegybankelnök azonban óvatosan nyilatkozott: jelenleg nincsen olyan hatósági jogkörük, amivel szabályozni lehetne a „szuperpénzt”. „A Bitcoin egy olyan fizetési innováció, amely a hagyományos bankrendszeren kívül jött létre. Legjobb tudomásom szerint nem létezik olyan közös metszőpont a bankok és a Bitcoin között, amelyet a jegybank felügyelhetne vagy szabályozhatna. Így a jegybank semmit sem tehet” – mondta.

A sorozatos negatív hírek ellenére azonban „csoda történt”: az Mt.Gox összeomlását követő 48 órán belül a Bitcoin állapota stabilizálódott, és az ára újra növekedni kezdett. Egyesek szerint talán azért működik még mindig a kriptopénz, mert az emberek hisznek benne – összegzi a lehetséges forgatókönyveket a Magyar Bitcoin Portál írása.

A Bitcoin-elemzők, ha sokban nem is, de abban megegyeznek, hogy mind a kormányzatok, mind a bankok mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a Bitcoin használatát visszaszorítsák. Nem is nehéz észrevenni a két oldal ellentétes érdekeit. A Bitcoint ugyanis nem a központi bankok bocsátják ki, így ráhatásuk sincsen. Használatával viszont a nemzetközi tranzakciók sokkal egyszerűbbek, nincs szükség közvetítőkre, az átváltási árfolyamok és a különböző banki költségek is eltűnnek. Lehetővé válik a nagyobb összegű készpénztartás, a banki kapcsolat nélküli fizetés is.

Továbbra is vannak közszereplők, akik elismerik a virtuális pénzben rejlő lehetőségeket, míg mások egyszerűen piramisjátéknak titulálják. „Egyértelműen látni, hogy a készpénz elektronikus változatára nagy kereslet van” – nyilatkozta Ron Paul volt amerikai kongresszusi képviselő, aki szerint a Bitcoin a dollár alternatívája lehet, vagy legalábbis általános alternatív fizetőeszközzé válhat, amelyet a világ minden részén elfogadnak. Ezzel szemben Nouriel Roubini – lazán, a Twitterén keresztül – osztotta meg véleményét: a közgazdász szerint a Bitcoin nem tekinthető fizetőeszköznek, mellesleg egy piramisjátéknak, bűnügyi és illegális tevékenységeknek ágyaz meg. A közgazdász úgy véli, hogy a virtuális pénznek is nevezett jelenség nem tölti be sem az elszámolási egység, sem a valuta, sem a fizetési eszköz, sem pedig a felhalmozás funkcióját és gyatra az értékmegőrző képessége is.

A Bitcoin túlélését vizsgálva viszont azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kínaiak is „veszik, mint a cukrot”, és ha a kínai befektetők valamit kedvelnek, azt a világ minden pontján megérzik. Már sokan rámutattak arra, hogy a Bitcoin értéke akkor szökött a legmagasabbra, amikor Kína legrégebbi Bitcoin-tőzsdéje, a BTC China elkezdte működését. Habár Kínában időközben betiltották a kriptopénzt, ez az iránta való érdeklődésen nem változtatott.

Az egyre gyakoribb „kiberrablásokat” látva számos Bitcoin-tulajdonosban jogos aggodalmak merülhetnének fel. Az Mt. Gox összeomlását követően a rivális kereskedők és maga a Bitcoin Alapítvány is arról igyekezett meggyőzni felhasználóit, hogy a vagyonuk biztonságban van, és ez az összeomlás velük nem történhet meg. A hivatali optimizmus ellenére azonban a Bitcoinos „rossz hírek” továbbra is szivárognak a köztudatba: február végén a First Meta, a szingapúri virtuális fizetőeszköz tőzsdéjének a 28 éves vezetőjét találták holtan. Állítólag öngyilkos lett. Március elején a kanadai illetékességű Flexcoin tárház, ami magát „Bitcoin-banknak” nevezte, bezárásra kényszerült, miután megközelítőleg 600 millió dollár értékű Bitcoint loptak el tőlük. Még fel sem tudtak ocsúdni a Bitcoin-rajongók, mert másnap a Poloniex, mely magát „gyors és biztonságos kereskedésként” jellemezte, bejelentette, hogy hackerek behatoltak a rendszerébe, és a forgalmában levő Bitcoinok 12,3 százalékát ellopták. A Poleniex tulajdonosa közölte, hogy teljes felelősséget vállal az ellopott összegekért. Mindeközben minden felhasználójának a számlaegyenlegét 12,3 százalékkal csökkentette és befagyasztotta a vagyon kivételének lehetőségét, ami – valljuk be – nem kimondottan a likviditás győzelmét jelenti.

Olvasson tovább: