Kereső toggle

Meddig bírjuk a 310-et?

Már egy hónapja 310 forint körül van az euró árfolyama.

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a forint gyengülésének két oka van: az ukrajnai politikai események és az amerikai „pénzcsapok” (QE) elzárása. Úgy tűnik, hogy az ukrán helyzet hamarosan rendeződni fog. Akkor most készüljünk fel egy kis forinterősödésre?

Sajnos, nem feltétlenül. Ennek pedig több oka is van. A Heteknek nyilatkozó elemzők szerint például az ukrán események forintra gyakorolt hatása nem is számottevő. „A forint gyengélkedésének nincs sok köze az ukrán helyzethez. Sokkal inkább a feltörekvő piacokkal szemben táplált általános félelemnek tudható be. Ennek oka pedig gyakorlatilag a Fed döntése a QE (quantitative easing) visszafogásáról, azaz a kötvényvásárlások lassításáról. Ennek leglátványosabb eredménye pedig eddig Törökországban volt tapasztalható” – fejtette ki lapunknak Gyurcsik Attila, a Concorde Csoport elemzési üzletágának vezetője. Gyurcsik szerint, habár a nemzeti fizetőeszközünk árfolyama bő 10 forintot gyengült év eleje óta, a térségi devizákat tekintve egyáltalán nem kiugró az állapota. (Itt megjegyzendő, hogy talán aránytalanul is erősen zárta az előző évet a forint, 297 alatt). „Persze a złotyhoz képest látványosan gyengült a forint, de Lengyelország gazdasága igen erős és ezért nem is feltétlenül bölcs dolog a magyar–lengyel párhuzam ilyen jellegű figyelése” – tette hozzá Gyurcsik.

És akkor itt vannak a sokat citált kamatdöntések is! Február közepe óta 2,7 százalék az alapkamat, és a Monetáris Tanács a legutóbb is akkora vágás (0,15 százalékpont) mellett döntött, ami bőven felülmúlta az elemzői várakozásokat. Az alapkamat szintje így már kevesebb, mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában, 7 százalékos alapkamatnál hivatalosan is „enyhítési ciklusba” kezdett a jegybank. Mivel az alacsony kamatszint és a gyenge forint egyáltalán nem függetlenek egymástól, a szakemberek arra számítanak, hogy az MNB talán „óvatosabb hangnemre” vált. (Nem mellesleg, az idei költségvetést is 300 forint alatti euróval tervezték, és igen jelentős eltérést jelentene a tervezettnél gyengébb árfolyam.)

Persze így utólag nehéz megmondani, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz, hogy a forintot gyengítette a kamatvágás vagy a gyenge forinthoz igazították az alacsony kamatot? Sarkadi-Szabó Kornél szerint a kamatcsökkentés csak ráerősített a feltörekvő piacokkal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakra: „az alacsony kamat egy ilyen rizikós háttérben neonfényként világít a világpiacon, nem véletlen hogy az utóbbi hetekben jelentős pénzügyi tőke távozott a magyar piacról” – magyarázta kérdésünkre a közgazdász.

A jövőre nézve tehát jobb, ha megbarátkozunk a 300-as értékekkel. „Hosszabb távon 300-310 forint közötti egyensúlyi árfolyam látszik kialakulni az euró/forint piacán, így mindenkinek – vállalatoknak és az államháztartásnak is – erre a szintre érdemes áthangolnia a pénzügyi terveiket” – erősítette meg lapunknak Gerőcs Tamás közgazdász.

Az általunk megkérdezett szakemberek abban is egyetértettek, hogy egy 310-es árfolyam nem lehet választási tényező, hiszen a társadalom ingerküszöbe is látványosan eltolódott már. Valóban, emlékezzünk csak vissza, amikor pár éve, még az előző kormány idején verte az euró árfolyama a 310-et: mindenki összeomlásról beszélt, a tévéstábok pedig rohantak az elemzőkhöz interjúért… Ma viszont már alig hírértékű ez az esemény. „Úgy tűnik, itt már csak egy 320-330-as árfolyam tudná igazán felborzolni a kedélyeket” – mondta erről a Concorde elemzője.

Ki nyúl a zsebébe?

Kik nyögnek fel leghangosabban, ha esni kezd a forint? „Szemmel láthatóan a jegybanknak és a kormánynak is hosszabb távon kényelmes a 300 forint fölötti euróárfolyam, hiszen ez illeszkedik a gazdaságpolitika iparfejlesztési céljaihoz. A lakosság számára pedig az árfolyamgát, illetve a formálódó devizahiteles mentőcsomag lesz majd felkínálva politikai megoldásként” – mondta erről a Heteknek Gerőcs Tamás. „Azon túl, hogy a gyenge forintnak van egy egyszeri árnövelő hatása, hátrányosan érinti a devizahiteleseket és az ország adósságszolgálatát is. A kérdés persze mindig a mérték, hiszen egy bizonyos szintig a serkentő hatás meghaladhatja a devizások negatív előjelű változását” – tette hozzá Sarkadi-Szabó Kornél. Miután azonban a lakossági devizahitelesek 40-50 százaléka már belépett az árfolyamgátba, így most ők mentesülnek a gyenge forint hatása alól. (Sajnálatos viszont, hogy pont a gyengébb anyagi helyzetben lévők nem léptek be még az árfolyamgátba, akik nemigen tudják miből fedezni, ha nő a törlesztőrészletük.)

A gyenge forint miatt fáj a feje tehát „klasszikusan” azoknak, akik éppen külföldre utaznának, az importőröknek, és az import termékek vásárlóinak. Vagy mégsem? „Érdekes kérdés, hogy a külföldről származó fogyasztási cikkek (ruha, élelmiszer) árában mikor jelenik meg egy ilyen mértékű gyengülés. A makroelemzők tapasztalatai szerint egyre lassabban és egyre kevésbé” – számolt be a historikus adatokról Gyurcsik Attila.

Ezzel szemben, még kevésbé fájlalják a gyenge forintot az exportőrök és a külföldön dolgozók. Gerőcs Tamás szerint azonban túl nagy segítséget az exportőrök sem remélhetnek, hiszen a Magyarországon előállított exporttermékeknek jellemzően nagyon magas az importtartalmuk.

Az ukrán fordulat

Az ukrán helyzet miatt egyedül talán az OTP Bank tulajdonosi köre aggódhat igazán, hiszen a bank ukrán kitettsége jelentős (a mérlegfőösszeg 6 százaléka), és ez minden bizonnyal meglátszik majd az OTP részvényárfolyamán is. Összeomlástól azonban nem kell tartani, mint mondják: „ütésálló” bankról van itt szó. Habár az ukrán OTP biztonsági okok miatt bezárt pár fiókot Kijevben, a rolót azért nem húzták le teljesen.

Más tekintetben, Ukrajna mint magyar külkereskedelmi partner, jelentős, de nincs benne a top 10-ben, tehát a hatás itt kvázi elhanyagolható. És habár Magyarország a gázellátásának nagyjából 75 százalékát, az olajellátásának pedig teljes egészét Ukrajnán keresztül kapja, még ezek a csapok sem állnak le olyan egyszerűen…

„Most úgy tűnik, hogy az oroszpárti erők csatát vesztettek, de kérdés, hogy háborút is? Még nem lehet tudni” – nyilatkozta a témáról a Concorde elemzője. Gyurcsik Attila kiemelte: habár az államcsőd veszélye még nem múlt el, az ukránoknál nem az államadósság okoz gondot, hiszen ezen a téren messze jobban állnak, mint mi, a maguk GDP 35 százalékával (nálunk az államadósság a GDP 80 százaléka). Ukrajnának nem a hosszú távú fizetőképességével van az igazi baja, hanem a rövid távúval. Az ukrán gazdaság versenyképessége harmatos, az orosz gáznak való kiszolgáltatottság pedig nagy fizetési mérleghiánnyal jár – mivel a Nagy Testvér nem habozott rendszeresen emelni az árakat. Az események hatására a 10 éves ukrán dollár államkötvény hozama hirtelen 10 százalék fölé ugrott, ami majdhogynem azt üzeni, hogy a befektetők már lemondtak róla. „A befektetők elég széles spektrumú forgatókönyvre és elhúzódó gazdasági nehézségekre készültek fel. Természetesen egy ukrán államcsőd vagy mégis polgárháborúba torkolló belpolitikai helyzet mindent felülírhat” – mondta ezzel kapcsolatban Sarkadi-Szabó Kornél.

Az ország tartalékai tehát most épp a végét járják, így például nagy kérdés a Nyugat számára, hogy hajlandó-e a zsebébe nyúlni, annak érdekében, hogy egy kezelhető demokrácia jöjjön létre az országban. Külső finanszírozás nélkül ugyanis szinte esélytelen az állapotuk. „A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az ukrán politikai elit kiegyezésével egy olyan nemzetközi pénzügyi mentőcsomagot fognak a nagyhatalmak összerakni, amibe nyugati (például IMF) és orosz pénzek is bekerülhetnek” – fejtette ki álláspontját Gerőcs Tamás.

Olvasson tovább: