Kereső toggle

Hitelvesztés

A bankadóért cserébe a kormány szemet huny a bankok „ügyeskedései” felett?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A svájci frank árfolyamának „ámokfutása" kapcsán még inkább fény derült a hazánkban dívó, ám más országokban szinte példátlan banki gyakorlatokra. Az egyoldalú szerződésmódosítások, az indokolatlan kamatemelések, a bújtatott költségek tették és teszik kilátástalanná a frankhitelesek helyzetét. Egyre több szakértő mutat rá a politikai elit felelősségére, amely pártszínektől függetlenül szinte egy évtizedet ölel fel.

Ahogy Makkos Albert közgazdász summázta A devizaalapú hitelezés jogtalansága című tanulmányában: „tudatosan megtévesztették" a hitelfelvevőket, hiszen itt egy „carry trade"-ről, azaz rövid távú, ingatlanhitelezésre nem is használatos ügyletről van szó. Makkos megállapítása szerint egy ilyen termék 5-10-15 évre számolva „garantáltan veszteséges". Miközben a tőzsdével foglalkozó szakemberek tudhatták, hogy a frank a mértékadó dollárhoz képest folyamatosan erősödik, a bankok úgy tájékoztatták a hitelfelvevőket, hogy 185 forint felett „elképzelhetetlen" a frankárfolyam. A hitelfelvételt - többek között - alacsony ügyleti kamattal tették vonzóvá, ám a rendszeres, egyoldalú változtatások miatt mára irreális, akár százszoros (!) kamat is terhelheti a hiteleket a svájci referenciakamathoz képest. Ugyanakkor a bonyolult konstrukció átlátásához és kézben tartásához egy átlagembernek sem lehetősége, sem tudása nem volt - sem akkor, sem most.

A devizahitelek veszélyeire 2007 márciusában elsőként Róna Péter közgazdász professzor hívta fel az ország figyelmét. Habár akkor a szakma lesöpörte ezt az asztalról, a problémák a válság begyűrűzésével tagadhatatlanná váltak. Furcsa módon a bankok nagyobb nyereséget könyveltek el a válságos idők beköszöntével, mint előtte. A hitelintézetek gyakorlatilag még akkor is kamatot emeltek, amikor a svájci alapkamat éppen csökkent. Róna Péter az általa először nevesített „hibás termék" jellemzőiről elmondta: a hitelszerződések alapján ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan a bank által nyújtott kölcsön terhe, így az erre vonatkozó „közös akarat" nem megállapítható, tehát a szerződés sem jöhet létre. Ennek ellenére a megvalósuló hitelszerződésekben alapelem az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, amely meghökkentő, de igazi „hungarikum". Még a hazai pénzintézetek anyabankjainak országaiban sincs ilyen gyakorlat. Damm Andrea jogász arra mutat rá a Javaslat a devizaelszámolású hitelt felvevők jogérvényesítésének érvrendszerére című munkaanyagában, hogy az Alaptörvény, a Polgári törvénykönyv, valamint a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján ezek a szerződések a felek között egyensúlytalanok, átláthatatlanok, az adóst károsan érintik, és alaposan feltételezhető a hitelező tisztességtelen eljárása, mellyel a jogbiztonságot is sérti. A devizában (és döntően svájci frankban) nyilvántartott hitelek szerződései jogilag eleve semmisnek nyilváníthatók - szögezi le Damm Andrea. Makkos Albert szavaival élve „ez itt nem szerződés, hanem diktátum": az adósokra rákényszerített megállapodás, amely ellentétes a jogállamisággal, azaz alkotmányellenes. Az idézett szakemberek szerint a szerződések semmiségének okán az érintettek jogorvoslatért és kártérítésért folyamodhatnak az illetékesekhez.

A deviza- és különösen a frankalapú  hitelek piaci bevezetésének bűnbakkeresésében felmerül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges mulasztása, továbbá a Magyar Nemzeti Bank hibás kamatpolitikája is, melyek együttesen az elmúlt tíz év kormányzati erejét képező pártok felelősségére is rámutatnak. De milyen megoldásokat kínál számunkra a mai országvezetés?

Az egyik feltálalt opció az árfolyamrögzítés. Ebben az esetben az a bizonyos különbözet, amely a rögzített és a valós árfolyam között keletkezik, egy forintszámlán gyűlő és kamatozó hiteltartozássá válik, amely továbbra is jelzáloghitelként lesz jegyezve, és amelyet majd 2014-ben vagy 2015-ben kap nyakába az adós. Az már csak hab a tortán, hogy a javaslat szerint, ha a bajba jutott adós elfogadja a rögzítést, ezzel lemond arról a jogáról, hogy a banki eljárással szembeni esetleges kifogásait jogi útra terelje. Nem meglepő, hogy a várakozásokhoz képest alig akad, aki igényli a rögzítést. A másik felkínált megoldás a köznyelvben csak „ócsai gettótelepként" említett javaslat.

Budapesttől 30 kilométerre, 66 hektáron, a becslések szerint 20 milliárd forintért, 500 darab könnyűszerkezetes családi ház épülne, ahová a fizetésképtelen lakáshitelesek költözhetnének - bérlőként. Az akció részletei egyelőre tisztázatlanok: nem tudni, hogy mi alapján választanák ki a beköltözőket, és - főleg - miért lenne ez jobb nekik a mostaninál? A hazai ingatlanpiacon jelenleg is túlkínálat van, bőven válogathatnának az érintettek, ha már mindenképpen bérleménybe akarnak költözni. (Ellenben az akcióban részt vevő ingatlankezelőnek több ezer ingatlan jutna a birtokába - áron alul.)

Sokan úgy vélik, hogy a felkínált megoldások valójában nem megoldások. Nemrég kezdett tevékenységébe erős szakmai támogatással a deklaráltan „politikai, etnikai, vallási és nemi hovatartozástól független" Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az MSZF célja a hitelkárosultak valódi megsegítése, támogatása. Például rangos közgazdászok és jogászok együttműködésével olyan tájékozódást és jogérvényesítést segítő munkaanyagokat dolgoztak ki, melyek az interneten is hozzáférhetők. Az MSZF már a Fővárosi Ügyészséget is kérte, hogy indítson közérdekű keresetet. Beadványukhoz mellékelték azt a szakértői anyagot, amely szerint az érintett hitelszerződések konkrét érvekkel és tények alapján támadhatók. (Simó Endre, az MSZF alapító-szervezője szerint „kiegyezés történt" a kormány és a Bankszövetség elnöke között, melynek értelmében a bankadó befizetésének fejében szemet hunynak a visszásságok fölött.) Reményeik szerint pozitív bírói ítélet születik majd, így az adósok mentesülhetnek minden további pereskedés alól, és mindenki egyénileg számolhat el a hitelezőjével. A hitelkárosultak legfőbb kívánsága, hogy az eredeti szerződés szerinti árfolyamon törleszthessék tartozásukat, de emellett - bevallottan - a kártérítés igényét is fenntartják. Az MSZF nemrég felszólította az Európai Központi Bankot is, hogy vizsgálja felül a magyarországi bankok szerződéseit, továbbá felmerült az Európai Bankfelügyeleti Hatóság bevonása is. A jogi következményekről ezután a hazai, illetve a strasbourgi bíróság dönthet.

Az idő azonban sürget, szeptemberben sok ember mehet teljesen csődbe. Közben egyre többen ismerik fel, hogy a devizahitelesek ellehetetlenülése kölcsönhatásban van a forinthiteles vagy épp a hitel nélkül élők helyzetével is, így sokan vállalnak szolidaritást a bajbajutottakkal.

Közérdekű infótár

Magyar Szociális Fórum – online jogi-szakérti tanácsok és jogérvényesít segédanyagok:
www.mszfszk.hu
Hitelkárosultak Pertársasága – társadalmi összefogás, fórum és cselekvési programok:
www.hitelkarosultakert.hu
Petíció a deviza- és lakáshitelesekért:
www.peticiok.com/peticio_a_deviza_es_lakashitelesekert

Olvasson tovább: