Kereső toggle

Messze a dübörgéstől

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár elemzői várakozásokat megszégyenítően jól növekedett az első negyedévben a gazdaság, a lapunknak nyilatkozó szakember szerint ez még nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk: még hosszú út áll előttünk a válságból való kijövetel tekintetében.

A szakmát is meglepte a KSH jelentése, melyben a gazdasági növekedés előzetes adatai szerint az év első három hónapjában 0,2 százalékkal nőtt a hazai gazdaság 2009 azonos időszakához képest. Igaz, ez az arány nem mondható tetemesnek, a jó hír mégis ebben az, hogy az elmúlt esztendő utolsó negyedévéhez viszonyítva is 0,9 százalékkal bővült a gazdaság, ami már azt mutatja, hogy tendenciáról beszélhetünk. Ahhoz ugyanis, hogy kijelenthető legyen, hogy véget ért a recesszió, két egymást követő negyedévben növekvőnek kell lennie a gazdaságnak. A trendforduló a tavalyi év utolsó hónapjaiban volt, amikor a gazdaság az őszi 0,6 százalékos visszaesés után növekedésbe kezdett. A most frissen kijött jelentés szerint kijelenthetjük, hazánkban véget ért a recesszió.
A kedvező eredmény egyébként jócskán megtréfálta az elemzőket, hiszen az első negyedévre 1,8–2,4 százalékos visszaesést prognosztizáltak, a fellendülés első jeleit pedig a második félévre tették csupán.
A növekedést egyértelműen az ipar beindulása hozta, főként az exportra termelő vállalkozások teljesítménye húzta föl a GDP-t. A szektor az első negyedévben igen jelentősen, 4,5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban, de jobban teljesített az előző időszakhoz képest a szállítás, a raktározás ágazata is, hiszen ezek mind szükséges járulékai a termelési folyamatoknak. Pozitív jelnek vehető az is, hogy az idegenforgalom területén is láthatók már kedvező jelek. A szálláshely-szolgáltatáson belül 5 százalékkal több éjszakát foglaltunk le az első három hónapban, mint egy évvel korábban – igaz, ez jórészt az előző évi be nem váltott üdülési csekk utolsó levásárlási hullámának tudható be, maga az idegenforgalmi ágazat azonban még nem tért magához. Egyértelműen a gödörben van még az építőipar, mivel az első negyedévben 9 százalékos negatívumot „produkált”, ez is mutatja, hogy az ágazatot egyelőre lent tartja mind a lakossági, mind az állami megrendelések tartós elmaradása. Szintén a válság elhúzódó jele a lakossági fogyasztás igen alacsony szinten való mozgása, a vásárlások tartós visszafogása. De a takarékoskodás nemcsak a családokra vonatkozik, hanem a vállalatokra is: aki teheti, elhalasztja a beruházásait, fejlesztéseit.
Kérdés, hogy mennyire mondható tartósnak, megalapozottnak a beindult növekedés. Németh Dávid, az ING vezető elemzője szerint egyelőre nem lehet pontos választ adni, hiszen a KSH nem közölt részleteket az adatokról. Annyi azonban bizonyosra vehető, hogy az export meghatározó volt az első negyedévi növekedésben. Lehetséges, hogy újabb meglepetések érnek minket, és a lakossági fogyasztás nagyobb lehet a várakozásoknál, hiszen a januártól életbe lépett adóváltozások miatt jelentősen nőttek a bérek, ami elvileg nagyobb vásárlási kedvet adhat.
Az Európai Unió egészében is növekedés volt megfigyelhető az év során, az első negyedévben 0,2 százalékkal bővült a gazdaság az elmúlt év utolsó negyedéhez képest. Ezen belül az euróövezet jobban húzott, hiszen 0,5 százalékos volt a bővülés mértéke, az övezeten kívüli országokban pedig összességében 0,3 százalékos volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése. Az EBRD zágrábi közgyűlése után kiadott előrejelzés szerint a tevékenységi területéhez tartozó harminc országban átlagosan 3,7 százalékos gazdasági növekedés várható az idén. A bank ezzel az optimista előrejelzésével gyakorlatilag felülbírálta a korábbi 3,3 százalékos várakozásait.
A hazai gazdaság növekedését alapvetően befolyásolják a külpiacok, elsősorban a német gazdaság állapota. Egyelőre nem látható erőteljes elmozdulás náluk, az első negyedévben csupán 0,2 százalékkal nőtt az ottani gazdaság. Ez elég sovány teljesítmény – fogalmazott az elemző. A német bizalmi indexek sem sejtetnek sok jót. A helyi vállalkozások az idén stagnálásra számítanak, igaz, már kevesebb cég akar leépíteni, de a tömeges munkaerő-felvétel szándéka még nem tapasztalható. Az elemző szerint mindez azt mutatja, hogy nem a tartós fellendülés, hanem egyedi okok összjátéka miatt nőtt a gazdaság.
Németh Dávid szerint bár örömteli az első negyedévi magyar GDP-adat, nem jelenthetjük ki, hogy már elindultunk kifelé a gödörből. Részben a gyengécske külpiaci kereslet, részben a hazai lakossági fogyasztás, illetve a beruházások alacsony szintje miatt az idén 0,5 százalék körül várható csupán a növekedés. Jövőre azonban már ennél jobban, akár 2,8 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság.

Gyengécske Euró

Az elmúlt időszakban több szempontból is megtépázta a válság második hulláma az euró nimbuszát, az euróövezet hitelességét. Nem segített a befektetők bizalmának helyreállításában a görög válság kezelésére létrehozott 750 milliárdos csomag sem, hiszen az elmúlt napokban újra erőteljesen gyengült az európai valuta árfolyama. A gondot most az okozza, milyen forrásból képesek előteremteni az euróövezeti országok ezt a hatalmas összeget, illetve hosszabb távon hogyan gazdálkodják majd ki, tekintettel arra, hogy hatalmasra duzzadt az országok államadóssága, és a deficit miatt megszorítások várhatók. Nem véletlenül erősödött fel újra az euroszkeptikusok hangja. Németh Dávid szerint azonban az idén a mostani szint közelében stabilizálódhat az euró árfolyama a dollárhoz képest, hosszabb távon pedig a válságkezelés kimenetelétől függ az árfolyam. Az elemző szerint a következő egy-két évben erősebb dollárral kell számolni. Mindez természetesen gyengíti a forintot is: az euró árfolyama idén 270-280 forint körül mozoghat, a svájci franké pedig 180 forint körül várható.

Olvasson tovább: