Kereső toggle

Vége a gázálomnak?

A Mol és az Exxon kivonult Makóról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Csalódást keltő eredményeket hoztak az első fúrások a makói medencében” – jelentették be az ExxonMobil és a Mol vezetői. Bár a gázkitermelés jogával rendelkező Falcon nem adta fel a „csatát”, de a helyzet ma bizonytalanabb, mint bármikor.

A napokban mind az amerikai ExxonMobil, mind a Mol bejelentette, hogy nem folytatják a gázkutatást a makói ároknál. A két fúrásból, 4200 és 4300 méteres mélységből ugyanis óriási mennyiségű víz tört fel, miközben a kinyerhető földgáz a várakozások alatt maradt. A Mol közleményben adta közre, hogy a medence középső részén található ugyan szénhidrogén, de a gáz gazdaságos kitermelésének valószínűsége alacsonynak mondható. Ezért döntött úgy a társaság, hogy nem folytatják a makói projektet.
A Mol kutatási partnere, az ExxonMobil magyarországi leányvállalata is hasonlóképpen döntött. Nemcsak felfüggesztették a gázkutatást a makói medencében, hanem fel is mondták a kanadai Falconnal kötött termelési és fejlesztési szerződést.
Egyedül maradt tehát a Falcon. Szabó György, a cég igazgatóságának elnöke kitartó, úgy véli, az eddigi csekély számú fúrásból nem lehet végleges következtetést levonni. Mivel a makói gáz úgynevezett nem hagyományos kitermelésű gázmezőnek számít, a kinyerése is speciális technikai követelményeket igényel. A gáz nem koncentráltan, egy helyen van jelen, hanem elszórtan a kőzetekben. Ráadásul rendkívüli, 4-6 ezer méteres mélységben, óriási nyomás mellett kell dolgozni közel 200 Celsius-fokon. Szabó György hangsúlyozta, hogy Észak-Amerikában sikerrel működik ez a technológia, így bíznak abban, hogy megtalálják a makói mezőre alkalmazható eljárást.
Ezért a kitermelés jogával is bíró Falcon folytatja a fúrásokat, sőt már tárgyalásokat kezdett új stratégiai partnerekkel a folytatás érdekében.
Az, hogy eddig mennyi pénzt költött a három cég a fúrásra, titok, de hozzávetőlegesen sejteni lehet. Amíg egy hagyományos adottságú területen 3-4 millió dollárba kerül egy fúrás, addig a komplikáltabbnak számító makói térségben 10-12 millió dollárt is elérhet. Becslések szerint a TXM (a Falcon magyarországi leányvállalata) eddig 150 millió dollárt, a Mol és az ExxonMobil együttesen hozzávetőlegesen ennek a felét költötték el.
Bár a kutatások, a fúrások óriási pénzbe kerülnek – amennyiben technikailag kivitelezhetőek –, óriási profitot hozhat a gáz. Évekkel
ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy az EU legnagyobb gázmezőjének számító makói medence 600 milliárd köbméternyi gázt rejt, ám nem sokkal később már 1500 milliárdnál is többről szólt a fáma. Ha mindez a felszínre kerülne és hasznosítható lenne, akár hosszú időre függetleníthetnénk magunkat az orosz gáztól. Sőt, a hazai fogyasztás biztosítása mellett még exportra is futná. A gáz akár száz évre is elegendő lenne az ország számára, hiszen az éves fogyasztásunk   14 milliárd köbméter körülire tehető. Bár a speciális kitermelési körülmények között nem feltétlenül lenne nagyságrenddel olcsóbb számunkra a hazai gáz, a jelentős állami bevétel azonban mindenképpen az ország hasznára válhatna. Magából a kitermelésből ugyan nem részesedik az állam, a kitermelt gáz után viszont igen, 12 százalékát ugyanis bányajáradék címén be kell fizetnie a kitermelést végző cégnek az államkasszába. Ez mintegy 5000 milliárd forintos bevételt jelentene.
Az, hogy a két óriás, az Exxon és a Mol kiugrása végleg véget vet-e a „gázálomnak”, ma még kérdés. Amíg a Falcon kitart, addig van némi remény. Annál is inkább, mert ha vállalja a kutatások, a fúrások horribilis költségeit, akkor valószínűsíthetően lát esélyt a sikerre.

„Magyar Dallas”

Energiahordozó-nagyhatalom aligha leszünk, de jó tudni, hogy a makói medencén kívül számos helyen folynak ígéretes kutatások az országban. A Mol kutatásokat végez a szintén nem hagyományos típusú gázmezőkön a Derecske-, a Dráva- és a Zala-medencében is, ahol – ahogy a makói történet lezárásakor bejelentették – hasznosítják a dél-alföldi tapasztalataikat. De a Nyírségben is kincset rejt a föld mélye. A Falcon szerencséjének tudható be, hogy jelentős mennyiségű olajat találtak a magyarcsanádi régióban. A brit JTX két helyszínen is szerencsével járt. Görbeházán ezer méter mélységben találtak figyelemre méltó mennyiségű földgázt, Hajdúnánáson pedig olajmezőt és 400 millió köbméternyi gázmezőt fedeztek fel.

Olvasson tovább: