Kereső toggle

Újabb aranyláz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rekordmagasságokba emelkedett az arany ára a nemzetközi tőzsdéken. Egy uncia értéke meghaladta az 1040 dollárt. Aki tavaly novemberben fektetett aranyba, az 11 hónap alatt 42 százalékos profitot realizált.

A legtöbbünk akkor találkozik arannyal, amikor felveszi a karikagyűrűjét, a hölgyeknél a nyaklánc és a karkötő is gyakori, persze mindössze néhány grammnyi mennyiségben. Pedig vannak befektetők, akik kilószámra vesznek aranyat, különösen az egy évvel ezelőtt kirobbant pénzügyi válság óta. A közelmúltban már háromszor is rekordot döntött az aranyár a tőzsdéken, ami egyelőre csak nominális értéken igaz, mivel reálértéken számítva a nyolcvanas évek árfolyamát még nem közelíti meg. Ez azt jelzi, hogy bőven van hová emelkednie az 1048 dolláros unciánkénti árnak, de idővel jelentős értékcsökkenés is beállhat, különösen, ha stabilizálódik a világgazdaság.
Az áremelkedés egyik fő oka a dollár gyengélkedése. Az euró egy évtizedes sikerpályája ellenére még mindig a dollár a világ első számú tartalékvalutája. Felröppent a hír, hogy egyes arab államok a dollárról más nemzetközi valutára állnának át az olajkereskedelemben. A hírt ugyan cáfolták, mégis sokan igyekeztek megszabadulni dollárbefektetéseiktől, ami tovább srófolta az aranyárat. Persze a dollárárfolyamot elsősorban nem a rémhírek gyengítik, hanem az alacsonyan tartott kamatláb és az amerikai gazdaság élénkítésére szánt milliárdos állami támogatások. Az aranyár elszabadulásának okait keresve nem szabad elfelejteni a spekulációs befektetéseket. Sok befektető ugyanis az alacsony banki kamatlábak miatt inkább a nemesfémpiacon próbál szerencsét, hogy extra profithoz jusson.
Adrian Ash, a BullionVault.com brit aranykereskedő brókercég kutatási vezetője a BBC-nek elmondta, hogy az aranyvásárlás egyúttal pszichológiai befektetés is. Az arany a történelem bizonytalan időszakaiban már számtalanszor gazdasági válság, államcsőd vagy háború idején is megállta a helyét. Hosszú távon az arany biztonságosnak tűnő befektetés még a jelenlegi pénzügyi kultúrában is. Persze ez nem jelenti azt, hogy hirtelen keresletcsökkenés esetén ne zuhanjon nagyot az ár. A nyugati világban az egyéni befektetők általában ritkán teszik a pénzüket aranyrudakba. Persze ha válság van, akkor a trendek is átrendeződnek. A TG-Gold-Super-Markt vállalat aranyat árusító automatákat állított fel Németországban, de kerültek gépek Ausztriába és Svédországba is. A vásárlók készpénzes vagy kártyás fizetés után a dobozos Cola vagy a szendvics helyett megkapják a kért néhány gramm aranyat. Németországban 2009 első negyedében 59 tonna aranyat vettek magánszemélyek különféle formákban, ami négyszerese az előző évi mennyiségnek. Ennek ellenére nyugaton az aranybefektetés inkább a professzionális nagybefektetők, tőzsdézők műfaja, viszont az egyre népesebb Ázsiában, például Kínában és Indiában is a lakosság nagy része aranyban tartja vagyonát. Az indiai farmerek például ősszel a termésük ellenértékét leginkább aranyba fektetik, hogy védekezzenek az indiai valuta értékvesztése ellen.
A londoni Barclay Capital banki befektető szerint akár további 50 százalékkal is emelkedhet az aranyár, mielőtt tetőzne a piac. Tavaly november óta több mint 40 százalékkal emelkedett az arany ára. Aki tavaly novemberben aranyba fektetett 42 százalékos profitot realizált 11 hónap alatt, ami a mai időkben nem rossz üzlet. Az európai központi bankok a válság ellenére is ragaszkodnak aranytartalékaikhoz. Az Arany Világtanács adatai szerint 2008-ban és 2009-ben az európai központi bankok csupán 155 tonna aranyat dobtak piacra, a megengedett 500 tonnát meg sem közelítve ezzel. Nick Moore a londoni Royal Bank of Scotland vezető piaci stratégája elmondta, hogy az arany bebizonyította, hogy nem egy barbár relikvia, ahogyan azt John M. Keynes leírta, hanem ebben a krízisben is jelentős összetevője a befektetési portfoliónak.

Olvasson tovább: