Kereső toggle

EU-csúcs – Újabb gázválság?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pénzügyi válság ellen ellenőrző központ, az energiabiztonságért új energiaközpont. Az unió vezetői az e heti brüsszeli EU-csúcson igyekeznek kiutat találni a gazdasági és pénzügyi krízisből, illetve megelőzni egy újabb gázválságot. Lettországot az unió és az IMF drákói szigorral menti. Magyarország szeretne kevesebbet fizetni a felzárkóztatási alapokba.

A brüsszeli EU-csúcson számos megoldatlan probléma várta a tagállamok kormány-, illetve államfőit. Az uniós pénzügyminiszterek már Luxemburgban megegyeztek arról, hogy létrehoznak egy pénzügyi ellenőrző szervezetet, amely az unió pénzügyi rendszerét felügyelve szabna gátat a bankcsődöknek és a velük járó cégcsődöknek. Az Európai Bizottság az Európai Központi Bank (EKB) elnökét látná szívesen az új szerv vezetőjeként. Néhány eurózónán kívüli tagállam, élükön Nagy-Britanniával, attól tart, hogy az EKB nem képviselné megfelelően érdekeiket, és a britek féltve őrzött pénzpiaci vezető szerepe is sérülne. Ennek ellenére Joaquín Almunia pénzügyi biztos a bizottság álláspontját tartja nyerőnek. Az európai szintű kontroll ellenére a bankszektor továbbra is „törékeny marad” – véli a jelenlegi elnökséget adó Csehország pénzügyminisztere, sőt minden bizonnyal a jövőben is kell foglalkozni bankmentésekkel.

Az energiaügyi miniszterek a Vlagyimir Putyin orosz elnök által javasolt EU–orosz hitelalap létrehozását vitatták meg, amivel az oroszok az ukrán fizetési nehézségeket szerették volna áthidalni. Az unió szakminiszterei egyöntetűen elutasították Putyin ajánlatát. A döntés következtében valószínűleg elkerülhetetlen lesz az újabb gázválság, mivel Ukrajna jelezte, hogy az ukrán gázipari vállalat, a Naftogáz már júliusban sem tudja kifizetni a Gazpromnak a 4,2 milliárd dolláros tartozást, amit az ukrán gáztárolók feltöltéséért cserébe kellene átutalni. A Gazprom nem fizetés esetén ugyanúgy járhat el, mint januárban, amikor a gázcsapok elzárása válsághoz vezetett. Jelenleg annyi a különbség, hogy a nyári időszak miatt az EU nehezebben zsarolható, és van néhány hónapja, hogy a télre szükséges gázmennyiség beszerzését garantálja. Ennek érdekében a tagállamok a jövőben havonta lesznek kötelesek Brüsszelnek jelentést adni stratégiai olajkészleteikről, ami megkönnyítheti az uniós szintű tervezést a tartalékokkal.

A tagországoknak az átlagos importjukra vetítve 90 napi tartalékkal kell rendelkezniük, illetve a hazai fogyasztási átlag alapján számolt, 61 napra elegendő készletet kell tárolniuk. Egyre kellemetlenebb a gázkrízis újabb kulminálódása és az ukrán gáztranzit bizonytalansága. Az unió szakminiszterei egy új energiaügynökség létrehozásáról is döntöttek, bár a leendő Energiaszabályozói és Együttműködési Ügynökség (ACER) székhelye még kérdéses. A központért a szlovák, román, illetve szlovén jelöltek állnak egymással szoros versenyben. A gázhelyzet nyilván szorosan összefügg az ukrán gazdaság katasztrofális állapotával, hiszen az IMF-hitelek ellenére is Damoklesz kardjaként lebeg az ukrán kormányzat felett az államcsőd veszélye. Ukrajna nem EU-tagállam, ezért kevésbé számíthat az unió feltétlen támogatására, bár nyilvánvaló, hogy az EU-nak alapvető érdeke az ukrán gazdasági stabilitás. Ráadásul az unió balti tagállamait is hónapok óta kerülgeti a gazdasági összeomlás. Lettország csak drákói intézkedések árán menekülhet meg az államcsődtől.

Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a lett valuta leértékelése még a tervezett megszorító intézkedéseknél is nagyobb szenvedést okoz majd az embereknek. Dombrovskis szerint most már csak arra van esély, hogy legalább a lakosság egyes rétegeit megóvják az elszegényedéstől. Lettországban idén már megbukott egy kormány a szociális elégedetlenség és az utcai tömegtüntetések következtében. Félő, hogy a mostani megszorítások még nagyobb elégedetlenséghez vezetnek, és a jelenlegi, stabilitást kereső kormánykoalíció is távozni kényszerül. A közalkalmazotti bérek egyszer már 15 százalékos csökkentésre kerültek, most újabb 20 százalékos bércsökkentést tervez a kormány a közszférában, és a nyugdíjakat 10 százalékkal mérsékelnék. Lettország esetében alapvetően egy szegény társadalomról van szó, ahol a 2007-ben még két számjegyű gazdasági növekedés nyomán a lakossági fogyasztás hirtelen megugrott, sőt a fellendülésben bízva a lakosság javarészt svéd bankok felé és külföldi valutában el is adósodott.

A hazai valuta leértékelődése és a jövedelmek csökkenése az eladósodást és elszegényedést növeli. Egy lett közgazdász a megszorítást „gazdasági gyilkosságnak” nevezte. Pedig a kormánynak más választása nem nagyon van, mivel az EU-tól és az IMF-től kapott 7,5 milliárd eurós hitelkeret következő 1,4 milliárdos részletének átutalását a költségvetési deficit elszabadulása miatt befagyasztotta az IMF. A kormányzat az állami kiadások 10 százalékos mérséklésével elérheti, hogy a hitelezés a tervezett ütemben folytatódjon. Keserű pirula ez a lettek számára, akiknek Dombrovskis miniszterelnök szerint a múlt hibáiért kell most fizetniük. Mikor Európában a legmagasabb, 10 százalék feletti növekedést produkálta a lett gazdaság, nem fordítottak hangsúlyt a költségvetés helyreállítására és az antiinflációs politikára. Magyarország helyzete a letteknél sokkal kedvezőbb, és már nem is hazánk az EU legrosszabb tanulója, mégis szembetűnő, hogy mennyire hasonló hibák vezettek mindkét tagállamban a mostani bajokhoz. Az EU-csúcson hazánk szeretné elérni, hogy a gazdasági válságra való tekintettel átmenetileg csökkentsék a tagállamok társfinanszírozási rátáját mind a két nagy felzárkóztatási alap esetében. Balázs Péter külügyminiszter az unió külügyminisztereinek tanácsülésén állt elő a magyar javaslattal. A magyar diplomácia vezetője szerint ez a könnyítés nagy segítséget jelentene Magyarországnak a válság leküzdésében.

Olvasson tovább: