Kereső toggle

Krízisoptimizmus - Meddig mélyülhet még a válság?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nemzetközi krízis alaposan megtépázta a német gazdaságot is, de Merkel kancellár magabiztos: „Meg tudjuk csinálni!” – hangoztatta. A feladat nem könnyű, hiszen Európa legerősebb gazdasága az idén lehet, hogy öt százalékkal is visszaesik.

A gazdasági válság a legerősebb gazdaságokat és a stabil politikai hátterű országokat is kikezdi. Ahogy nálunk, úgy Németországban is folyamatosan romlanak a gazdasági előrejelzések. A Deutsche Bank legfrissebb elemzése szerint az sem elképzelhetetlen, hogy 5 százalékos recesszióba fordulnak a németek. A recesszió mélyülését jelzi, hogy amíg tavaly csupán 6 százalékkal esett vissza a német export, addig az idén januárban 20 százalékkal. Optimista előrejelzés szerint ebben az évben 15 százalékkal zsugorodhat a kivitelük. Ez a rossz hír automatikusan rontja a hazai kilátásokat, mivel a német piac számít a magyar vállalatok legnagyobb partnerének. Amennyiben megvalósul a német gazdaság 5 százalékos visszaesése, le kell számolni az ábrándokkal: legalább ennyivel, ha nem többel esik vissza a gazdaságunk. A The Economist brit üzleti lap nem zárja ki a magyar gazdaság 7 százalékos zsugorodását sem. A WTO prognózisa szerint az idén a világ kereskedelme 9 százalékkal is visszaeshet, amire a második világháború óta nem volt példa.

A németek mindenesetre magabiztosak. Köhler szövetségi elnök és Merkel kancellár nyilatkozatai alapján összeállt az optimizmust sugárzó német recept. „Meg tudjuk csinálni!"- hangzott a szövetségi elnök biztatása. Németországnak tehát már van receptje a válság túlélésére. Sajnos, Magyarországon egyelőre még a szakácsot keresik.

Horst Köhler német szövetségi elnök hagyományos március végi, immár negyedik berlini beszédében arra figyelmeztetett, hogy a világ nem eshet újra abba a hibába, mint az 1929-es válságot követően. Köhler szerint az akkori világot a nemzeti egoizmus jellemezte, és a szomszéd országok kárából igyekeztek hasznot húzni a nemzetállamok. A korabeli vak protekcionista politika erősítette a válságot, és fatális következményei lettek - utalt az elnök a nácizmus és a világháború szörnyűségeire. A válság a javunkra is fordulhat - mondta -, ha a károkból tanulunk, de a gondolkodásmódnak is meg kell változnia, le kell győzni az ismeretlentől való félelmet. A Die Welt szerint a szövetségi elnök egyik legjobb beszédét mondta el a recesszióhoz híven befűtetlen, renoválás alatt álló, régi berlini protestáns templomban, amely az NDK ideje alatt romokban állt.

Angela Merkel március elején azt nyilatkozta, hogy „ilyen recesszió, ami a világ összes országában egyszerre zajlik, a második világháború óta nem volt. Mégis biztos vagyok abban, hogy Németország képes a legtöbb országnál jobban kezelni a válságot". A kancellár asszony szavai jelezték a baj ellenére az optimizmust, amivel Németország a krízishez viszonyul. 1945 óta igazán csak az olajválságok rendítették meg az ipari termelésben és exportban élenjáró német gazdaságot. Merkel szerint a megoldás az állami beavatkozás. „A válságtól kényszerítve átlépjük a piac határait. Olyan lépéseket is megteszünk, amiket egyébként nem tennénk, aztán ha a folyamat végére érünk, akkor visszatérünk a szociális piacgazdaság régi határaihoz." Konkrét esetekre is utalva: „Olyan vállalatokat, mint az Opel, támogatni fogunk, ha az állami segítséggel ezek a vállalatok a jövőjüket megalapozzák, és nem vész kárba a segítség, hanem a haszon minden német számára nagyobb lesz, mint a kár." Ez bizony kőkemény protekcionizmus, nagyon hasonlít az USA jelenlegi gazdaságpolitikájához, hivatalosan a németek azonban ellenzik a protekcionizmust, amiből az következik, hogy az állami segítség csak korlátozottan és egyedi esetekben történhet. Angela Merkel a Bildnek adott exkluzív interjújában megerősítette, hogy a német pénzintézetekbe elhelyezett betétek biztonságát „ha és de nélkül", azaz minden körülmények között garantálják.

A nagy gazdasági világválság hatása a múlt század harmincas éveiben Németországban volt a legpusztítóbb. A jelenlegi krízis sokban különbözik, de ez is az USA-ból indult, és szintén jelentősen érinti Európát. Németországot leginkább ipara miatt rázza meg a válság. Az építőipar az ingatlanválsággal együtt mindenütt vajúdik, hiszen a csökkenő ingatlanárak nem kedveznek a beruházásoknak. Németország prémiumiparága, az autóipar a jelenlegi krízis egyik legnagyobb vesztese, ráadásul más ágazatokat is magával rántott. A pénzügyi krízis a hitelek befagyásához vezetett, az autóipar pedig évtizedek óta fogyasztói hitelekből finanszírozta az értékesítéseket. Az USA autóiparának csődközeli helyzete elsősorban a németekre hatott, ugyanis a Ford és a General Motors (Opel) több ezer fős német gyárakkal rendelkeznek. Ráadásul a Mercedes a Chrysler felvásárlásával és pánikszerű eladásával eurómilliárdokat bukott még jóval a világválság kirobbanása előtt. A beszűkülő hitelek, a pénzügyi válság által gerjesztett munkanélküliség és a spórolás az autóeladások drasztikus eséséhez vezetett. Az autógyárak leépítései a munkanélküliséget tovább növelték, és a beszállító cégekre is átterjedt a visszaesés. A vegyipari beszállítók közül a BASF, az elektrotechnikai cégek közül a Siemens kényszerülnek tetemes leépítésekre. De nemcsak közismert multinacionális cégek, hanem minden ötödik német vállalat leépítést tervez. Az anyavállalat, a General Motors reménytelennek látszó helyzete miatt az Opel került a legnehezebb helyzetbe, de a német kormány nem hagyja magára a nemzetközi hírnévnek örvendő autógyárat. Ahhoz, hogy a harmincas éveket idéző tömeges munkanélküliséget elkerüljék, meg kell menteni az autóipart, miközben annak át kell alakulnia.

Olvasson tovább: