Számos nyugat-európai lap ostorozza Brüsszelt, mivel nem kezeli kellő súllyal a tíz új tagállam helyzetét. Legélesebben talán a brit The Economist fogalmazott, amikor így értekezett cikkében: „Európa keleti fele rémálomszerű problémákkal néz szembe". A lap szerint az 1997-es ázsiai és a 2001-es dél-amerikai válság jelei együttesen mutatkoznak a keleti blokkban. A lap emlékeztetett, hogy Argentínában éppen a hatalmasra duzzadt államadósság idézte elő a krízist, mivel a peso jelentős gyengülése miatt a fizetésképtelenség határára sodródott az ország. Mindez gazdasági összeomlást, 20 százalék feletti munkanélküliséget, elszabadult inflációt vont maga után. A lap azt is megjegyzi, hogy amíg a térségben elkerülhetetlen a recesszió, addig az argentin típusú összeomlás - éppen az unió védőhálója miatt - nem valószínű.
A Financial Times is borúlátóan látja a térségünket. Mint fogalmazott: „a Szovjetunió összeomlása óta ez a legveszélyesebb időszak a térség országai számára."
A lap szerint több alapvető hiba juttatta idáig a volt szocialista országokat. Elsősorban az a kormányzati magatartás a felelős, amely arra ösztönözte a lakosságot és a vállalkozásokat, hogy devizában adósodjanak el. Másodsorban az, hogy csupán alternatív lehetőségként és nem a legfontosabb teendőként kezelték az euró bevezetését. Pedig ha ezt tartották volna elsődlegesnek, - ahogy ezt Szlovénia és Szlovákia példája is mutatja -, már bevezethették volna a közös pénzt. Ebben az esetben elkerülhették volna ezt a kritikus helyzetet. A halogatás „katasztrófának" bizonyul - fogalmaztak a lap szerzői.
2009. 03. 06. (XIII/10)
