Kereső toggle

Családi dráma

Uniós pénzosztás „testvériesen”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb repedés keletkezett az unió térképén. Lapkommentárok szerint már ketté is szakadt az unió a kelet-nyugati történelmi határ mentén, miután nyíltan elutasította a kritikus helyzetbe került keleti térség együttes megsegítését.

Számos nyugat-európai lap ostorozza Brüsszelt, mivel nem kezeli kellő súllyal a tíz új tagállam helyzetét. Legélesebben talán a brit The Economist fogalmazott, amikor így értekezett cikkében: „Európa keleti fele rémálomszerű problémákkal néz szembe". A lap szerint az 1997-es ázsiai és a 2001-es dél-amerikai válság jelei együttesen mutatkoznak a keleti blokkban. A lap emlékeztetett, hogy Argentínában éppen a hatalmasra duzzadt államadósság idézte elő a krízist, mivel a peso jelentős gyengülése miatt a fizetésképtelenség határára sodródott az ország. Mindez gazdasági összeomlást, 20 százalék feletti munkanélküliséget, elszabadult inflációt vont maga után. A lap azt is megjegyzi, hogy amíg a térségben elkerülhetetlen a recesszió, addig az argentin típusú összeomlás - éppen az unió védőhálója miatt - nem valószínű.

A Financial Times is borúlátóan látja a térségünket. Mint fogalmazott: „a Szovjetunió összeomlása óta ez a legveszélyesebb időszak a térség országai számára."

A lap szerint több alapvető hiba juttatta idáig a volt szocialista országokat. Elsősorban az a kormányzati magatartás a felelős, amely arra ösztönözte a lakosságot és a vállalkozásokat, hogy devizában adósodjanak el. Másodsorban az, hogy csupán alternatív lehetőségként és nem a legfontosabb teendőként kezelték az euró bevezetését. Pedig ha ezt tartották volna elsődlegesnek, - ahogy ezt Szlovénia és Szlovákia példája is mutatja -, már bevezethették volna a közös pénzt. Ebben az esetben elkerülhették volna ezt a kritikus helyzetet. A halogatás „katasztrófának" bizonyul - fogalmaztak a lap szerzői.

Sajátságos utakon

„Az elkövetkező időszak az »elhúzódó gyötrelmek« periódusa lesz, melyet mélyülő recesszió, romló életkörülmények, illetve társadalmilag és politikailag egyre fájdalmasabb intézkedések fémjeleznek" - áll a Political Capital Kelet-Európa helyzetét vizsgáló elemzésében.

A kelet-európai országokra most, a válság kirobbanása után igencsak rájár a rúd. A krízis elsöpörte azt a befektetői réteget, amely eddig hajlandó volt finanszírozni ezt az igen magas államadósságot, ám a válság kirobbanása óta folyamatosan vonják ki a pénzüket a régió állampapírpiacairól, tőzsdéiről. A gyakran politikai bizonytalansággal, a világgazdaság helyzetétől jelentősen függő gazdaságokkal rendelkező országok gyenge láncszemnek bizonyulnak a nemzetközi befektetők számára. Az együttes kivonulás pedig felerősítette az addig eltussolt belső problémákat: a lakosság és a vállalkozások jelentős eladósodását, a gazdaság gyenge teljesítőképességét, a vállalkozások tőkeszegénységét. Mivel a térség valutái akár 30-40 százalékkal gyengültek az elmúlt időben, az adósság törlesztése egyre inkább napi gondot okoz. Ehhez kell még hozzáadni a fenyegető recessziót, ami munkanélküliséget és a fizetésképtelenség rémét vetíti előre - egyéni és állami szinten egyaránt.

Eddig a nyugati országok passzívan szemlélték a keleti térség „vergődését", és meglehetősen hidegen hagyta őket az esetleges negatív forgatókönyv. Távolságtartásuk cinizmusba torkollott, amikor százmilliárdos segélycsomagokat adtak bankjaiknak, ám megtiltották számukra, hogy kelet-európai leányvállalataikat is részesítsék a segítségből. Csak fokozza a faramuci helyzetet, hogy ezek az anyabankok jelentős tőkét vontak ki a kelet-európai „lányaiktól", így mára nemcsak a hitelek bedőlésének réme, hanem a likviditás elapadása is fenyegeti a térség bankjait.

Történik mindez akkor, amikor az elmúlt időszakban számos nyugat-európai bank eresztett gyökeret a térségben, így a hitelek esetleges tömeges bedőlése súlyos kihatással lehet a nyugati országokra nézve is. Jellemzően leginkább az osztrák bankok voltak aktívak, a térségben annyi hitelt helyeztek ki, amely kiteszi az osztrák GDP 80 százalékát, de a német bankok jelenléte is erős. Mindezek mellett tehát nehezen érthető a nyugati országok „önzősége", hiszen a keleti térség összeomlása magával rántaná az egész uniót.

Kontinensnyi küszködés

„Kontinensnyi küszködésnek" lehetünk szemtanúi. Szinte hetente jelentenek be kormányok újabb és újabb intézkedéseket, mentőcsomagot, hogy elkerüljék a legrosszabb forgatókönyvet.

A gazdasági válság az unió valamenyi kelet-európai országát negatívan érinti, szinte mindenhol jelentősen visszaesik a gazdaság növekedése, és ennek következményeként a költségvetési bevételek. A kormányok mozgástere rendkívül szűkös. A Political Capital szerint a térség kormányai hasonló dilemma elé kerülnek: válságkezelés az állami kiadások lefaragására, vagy az adóemelésre fókuszálás. Ez alól két ország, Szlovákia és Bulgária jelent kivételt. Szlovákiában a kormány inkább a költségvetési hiány duzzasztásának árán igyekszik a növekedést fenntartani, Bulgária pedig várható szufficites költségvetése miatt nem kényszerül szigorú intézkedésekre. A megszorítások azonban Kelet-Európa-szerte jellemzővé váltak, amelyek természetszerűen növelik a lakosság elégedetlenségét, alááshatják a kormányba vetett bizalmat, és további országokban is elvezethetnek olyan erőszakos demonstrációkhoz, mint amilyenek Litvániában, Lettországban vagy Bulgáriában voltak láthatók.

A kutatóintézet szerint a válság első szakaszának vesztesei a balti országok, valamint Magyarország, illetve kisebb részben Románia és Bulgária. Rövid távon ezekben az államokban tehát a válság negatív hatása jóval erősebb lehet, és egy hirtelen „sokk" is érzékenyebben érintheti őket. Hosszú távon ugyanakkor megerősödve kerülhetnek ki a válságból. A jelenlegi helyzetben ugyanis a gazdasági érdeket felülírhatja a rövid távú politikai racionalitás. Az elkövetkező időszakban a felelőtlen kormányzás sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben bosszulja meg magát, hiszen az általános rettegésben lévő befektetők a költségvetési „puhítás" és az osztogatás első jeleire megvonhatják amúgy is ingatag bizalmukat ezen országoktól.

Lapszemle

The New York Times
„A mélyülő gazdasági válság miatt veszélybe került az egységes Európa gondolata” – fogalmazott a lap, miután több nyugati EU-állam, Németország vezetésével elutasította a Kelet-Európának nyújtandó támogatási keretre vonatkozó magyar kezdeményezést. „A világgazdasági válság olyan erőket szabadított el, amelyek azzal fenyegetnek, hogy Európa szembenálló táborokra bomlik.”

The Wall Street Journal
„A globális recesszió súlyos mértékben megrongálta az EU 27 tagállamát egybetartó kapcsokat. A keleti országcsoportnak évtizedek óta a legnagyobb kihívással kell megküzdenie az EU-beli szolidaritást és közös érdekeket illetően.”

The Washington Post
„Az EU megtagadta a segítségnyújtást Kelet-Európától, a szervezetben éles megosztottság van azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a válasz a gazdasági válságra.” A nézeteltérések olyan mélyek, hogy a vasárnapi EU-csúcson a vezetők két külön találkozót is tartottak Brüsszelben.”

Die Welt
„Bármennyire fájdalmas is, a válság döntést és ezzel együtt esélyt is jelent az újrakezdésre. A magyarok azonban azt bizonyítják, hogy ezt az esélyt miként lehet eljátszani.”
„Budapest ne csodálkozzon javaslata egyértelmű elutasítása miatt, hiszen öncélúan kilenc további uniós tagállamot egy kaptafára akart húzni.”

Lépések

A kelet-európai országokban jelentős óvintézkedéseket kellett eddig is hozni a válság hatásainak tompítása érdekében. A Political Capital összeállításából kiderül, hogy Magyarország és Románia jelentősen csökkentheti költségvetési hiányát, a balti országok pedig gazdaságuk átalakítására kényszerülhetnek. Bulgária és Románia az EU-források befagyasztásától félve kénytelen a politikai korrupció felszámolásának irányába is intézkedéseket tenni.

További költségvetési megszorítások szükségességéről beszélt Lettország új, kijelölt miniszterelnökének beiktatása előtt. Valdis Dombrovskis ugyanakkor ellenzi az euróhoz kötött nemzeti valuta, a lat leértékelését. Szerinte a 2,3 millió lakosú, EU- és NATO-tag volt szovjet köztársaság a csőd szélén áll.
Lettország egyike a pénzügyi és világgazdasági válságtól leginkább sújtott országoknak Európában. A balti állam számára tavaly év végén 7,5 milliárd euró értékű készenléti hitelkeretet kapott. A lett kormány vállalta egy sor reform és takarékossági intézkedés keresztülvitelét. Januárban és február elején tömegtüntetések voltak Rigában és más lett városokban, volt, ahol a megmozdulások erőszakba torkolltak. A lett pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a lett hazai össztermék (GDP) idén 12 százalékkal csökken. (2007-ben még 10,3 százalékkal nőtt.)

Olvasson tovább: