Kereső toggle

Viharzóna a pénzpiacokon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Épp egy vihar felé tartunk, nem pedig abból kifelé” – fogalmazott Soros
György, magyar származású befektetési szakember a BBC adásában az amerikai
pénzügyi válságra utalva. A krízisnek múlt héten újabb, eddig legsúlyosabb
hulláma söpört végig globális világunkon. Bankcsődökről, tőzsdekrachról
szóltak a hírek, az elmúlt napokban azonban elültek az események, sőt egyes
tőzsdéken emelkedésbe fogtak az indexek. Lapunknak nyilatkozó elemzők azonban
óva intenek attól, hogy elhiggyük, vége a hitelpiac válságának.

Példa nélküli események zajlanak az USA pénzpiacain. Eddig számos pénzintézet
ment csődbe, ezerszámra veszítették el emberek az állásaikat, mintegy 1000
milliárd dolláros veszteség keletkezett. A The Washington Post úgy fogalmazott:
„Az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét a hét végén a modern idők legsúlyosabb
válsága rázta meg.” A válság kevéssel több, mint egy éve tart, nem sokan
gondolták, hogy a két legnagyobb amerikai jelzáloghitel-intézet, a Fannie Mae és
a Freddie Mac és a világ legnagyobb biztosítótársasága, az AIG, vagy a közel 160
éve működő Lehman Brother’s is a csőd szélére kerül. „A Wall Streetre
beköltözött a félelem, senki nem tudja, melyik pénzintézet lesz a következő
áldozat” – írta a The New York Times. A félelem nem alaptalan, hiszen csak a
több százmilliárd dolláros gyors állami beavatkozás mentette meg a világot
attól, hogy kiterjedjen a krízis. Tíz nagy nemzetközi pénzintézet megállapodott
abban, hogy létrehoznak egy 70 milliárd dolláros alapot a további likviditási
nehézségek enyhítésére.

A pénzpiaci válság természetesen részévé válik az elnökválasztási kampánynak is.
Barack Obama demokrata jelölt szerint az eddigi kudarcot vallott
gazdaságpolitikára mondták most ki a halálos ítéletet. A republikánus John
McCain szerint azonban az amerikai pénzügyi szektor irányítói között
tapasztalható önzés, kapzsiság és korrupció vezetett idáig, amin elnökként
változtatni kíván.

Fájdalmas korrekció

Nem sokan vállalkoznak arra, hogy megítéljék, mikor ér véget ez a válság.
Szakértők azonban legalább 1-2 éves időszakra teszik a lecsengést, addig további
pénzintézetek összeomlásáról, tőzsdei krachokról hallunk majd – fogalmaztak
lapunk megkeresésére pénzügyi elemzők.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint elsősorban a bankszektorban
csődökre, összeolvadásokra kerülhet sor, leginkább Amerikában, de – mivel nagyok
a hullámok – az európai bankok sem maradhatnak ki.

Barcza szerint a válság elsősorban az amerikai ingatlanpiaci buborék
kipukkanására vezethető vissza. Az elmúlt 10 évben – az inflációt kiszűrve –
kétszeresére emelkedtek az ingatlanárak. A felfutást a lakosság sajátságos módon
igyekezett mind jobban kamatoztatni. Mivel az árak folyamatosan emelkedtek, a
meglevő hiteleik helyett – az ingatlanuk növekvő értékének arányában – időről
időre újabb és újabb hiteleket vettek fel, amelyeket az életszínvonaluk
emelésére fordítottak: lecserélték az autót, utaztak, újrabútorozták a házukat,
stb. Általánossá vált, hogy többet fogyasztottak, mint amennyit a jövedelmük
megengedett volna. Ez egy idő után fenntarthatatlanná vált. Az évek során pedig
az ingatlanárak egyre inkább elszakadtak a valóságtól. Csak idő kérdése volt,
mikor pukkan ki a lufi, és mikor kezdődik el a korrekció – mondta az elemző. Az
ingatlanok túlárazása mellett a válság másik tipikus jellemzője az volt, hogy a
pénzintézetek olyan embereknek is adtak hiteleket, akik nem voltak
hitelképesek. A bankok biztosra mentek, hiszen a hitelek fedezete folyamatosan
növekvő értékű volt.

A korrekció fájdalmas lesz – mondta Barcza. Nem megkerülhető a recesszió,
illetve a háztartások jövedelmének, valamint a vállalatok profitjának
csökkenése. Az amerikai hitelválság nem áll meg a kontinens határán, egyre
jobban begyűrűzik a fejlett világ országaiba is. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank
elemzője kérdésünkre kifejtette: Európában is eltűnhet a növekedés, azaz nulla
százalék körüli GDP-bővülésre számíthatunk. A válság komolyságát mutatja, hogy
Írországban, Angliában, Spanyolországban már kipukkant az ingatlanlufi.
Nagy-Britanniában a gazdaság recesszióközeli állapotba került, és Németországról
is hasonló hírek kaptak szárnyra. A jó hír mindebben – tette hozzá –, hogy a
visszaesés várhatóan nem húzódik el évekre, hanem főként 2009-re vonatkozik.

Áttételesen bennünket is érint a válság. Ha régiónkban lassul a gazdaság
növekedése, a magyar gazdaság potenciálja is csökkenhet. Magyarország sajátságos
helyzetben van, amikor 2007-ben szárnyalt a régió gazdasága, nálunk éppen a
megszorító intézkedések miatt 1,3 százalékra visszaesett a növekedés üteme,
most, amikor növekedhetnénk, a külső feltételek nehezedtek meg. A mostaninál
rosszabb helyzet azonban várhatóan nem lesz – szögezte le –, de az általános
visszaesés miatt nem érezzük majd, hogy kifelé megyünk a gödörből. A krízis
nálunk közvetlenül azokat érinti, akik részvényeket, főként kockázatosabb
papírokat vásároltak. Többen vannak viszont azok, akik a nyugdíjpénztári tagság
révén érintettek. Mivel a pénztáraknak törvényi kötelességük, hogy a
megtakarítások egy részét részvényekben tartsák, sajnos gyengébb hozamokra kell
számítanunk.

Fő az óvatosság

A hitelválság természetes velejárója, hogy nehezebbé válik a hitelhez jutás.
Várhatóan drágábban és kevesebb hitelt adnak majd a bankok, kritikusabban
bírálják el a fedezetet is a jelzáloghitel felvételénél, mint amit az előző
években megszoktunk.

Török Zoltán szerint úgy lehet nyertesen kijönni ebből a helyzetből, ha a
kockázatos befektetések helyett most a biztonságra törekszünk.

Ebben az időszakban fontos az óvatosság – szögezte le. Nem ajánlatos a
zavarosban halászni – fogalmazott a szakértő. A bankbetétek, az állampapírok
újra vonzókká válhatnak. Mivel nem várható gyors kamatcsökkentés, és a bankoknak
szükségük lesz a forrásokra, várhatóan magasabb kamatot fizetnek majd a
pénzünkért.

Olvasson tovább: