Kereső toggle

Adócsökkentés emeléssel

Erőtlen kormányzati javaslatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem okozott túl nagy meglepetést a napokban ismertté vált jövő évi
adótörvény-tervezet. Szakértők szerint nem ad választ érdemben a gazdaság
nehézségeire, sőt a lapunknak nyilatkozó szakember szerint még az is
elképzelhető, hogy nem csökkenne, hanem emelkedne a vállalkozások adóterhe.

Gyurcsány Ferenc kormányfő pártja évadnyitó rendezvényén kifejtette, hogy
nyugatos, polgári Magyarországot szeretnének elérni, ám ehhez „nem egyoldalú
radikalizmus, hanem sok fontos és sok oldalon megtett kiegyensúlyozott lépésekre
van szükség”. Ezzel üzent azoknak a szakembereknek, akik a környező országokban
végrehajtott jelentős adócsökkentést tárják a kormány elé mint egyedüli
megoldást a lelassult gazdasági növekedés, a magas munkanélküliség, a leromlott
versenyképességi mutatók javítására. Bár a miniszterelnök elismerte, hogy
jelentős adócsökkentésre lenne szüksége az országnak, úgy véli, erre most nincs
lehetőség.

Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének
elnöke a Heteknek kifejtette, jól hangzik ugyan a program, de nem váltja be a
hozzá fűzött reményeket. Nem tartalmazza ugyanis azokat a lépéseket, amelyek
hozzásegítenék a gazdaságot a gyorsabb növekedéshez, összességében nem járul
hozzá az ország versenyképességének javulásához.

Az adótörvény javaslatai ennek megfelelően nem tartalmaznak jelentős változást,
áttörést semmilyen területen sem. Bár most is, mint szinte minden évben számos
adónem változna, összhatásukban nem hoznának érdemi csökkenést.

Dicsérendő szándék a tb-járulék csökkentése. Az elképzelés szerint a járulék
jövő áprilistól 5 százalékkal mérséklődne 140 ezer forintig. Zara László
számításai szerint ez egy vállalkozás számára éves szinten 84 ezer forintot
jelent. A huszonötnél több főt foglalkoztató cégek a járulékcsökkentésnek
köszönhetően a megspórolt pénzen fel tudnak venni egy új alkalmazottat.

Zara László szerint egyrészt pozitív, hogy megszűnik a 4 százalékos különadó, ám
ennek hatását kiolthatja a társasági adó 16-ról 18 százalékra való emelése. Az
az elképzelés azonban, hogy számos tétellel nem lehetne csökkenteni az
adóalapot, ez a kis- és középvállalatok számára kis mértékben ugyan, de
növelheti az adóteher mértékét. Az adójavaslat szerint ugyanis a
céltartalékképzést, illetve az iparűzési adót nem lehetne leírni az adóalapból,
ami miatt – számos szakértő szerint – akár bújtatott adóemelésről is
beszélhetünk. Külön figyelemre méltó, hogy amennyiben a parlament megszavazza a
társasági adó mértékének változását, a kormány gyakorlatilag szembe megy saját
korábbi döntésével. Mint emlékezetes, 2004-ben a Medgyessy–Gyurcsány-kormány
azzal büszkélkedett, hogy 18-ról 16 százalékra csökkentette a társasági adót,
most pedig 16 százalékról visszaemelné 18 százalékra.

Szintén önmagának mond ellent a kormány, amikor a munkahelyteremtés
szükségességét hangoztatja, ugyanakkor a javaslat szerint jövőre megszüntetnék a
tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén eddig járó támogatást. Ezzel
párhuzamosan jövőre megszűnne a különféle ajándéktárgyak, adományok után járó
adókedvezmény is, amely visszavetheti a jótékonykodási hajlandóságot.

Nem kell bújtatott adóemelésről beszélni a cégautó tekintetében, hiszen a
kormány nyíltan beszél előterjesztésében arról, hogy 2009-től 6 százalékos
vagyonadót vetne ki a vállalati autókra. Mindennek talán a lízingcégek
örülhetnek, hiszen fellendülhet a piacuk, kisebb cégek pedig szerényebb minőségű
autópark felé mozdulhatnak el.

Szintén visszaesést indukálna a természetbeni juttatások 11 százalékos
megadóztatása is. Jelenleg ugyanis az étkezési utalvány vagy az üdülési csekk
adómentes, melyet részben fizetéskiegészítésként adnak a munkaadók. Ezt a
burkolt adóeltitkolást szándékoznak megzabolázni az adókivetéssel, ám ezzel
párhuzamosan a bérek csökkenését is előidézheti a kormányzat. Egyúttal
visszavetheti az üdülési csekk reneszánszát is, mely egyre inkább általánossá
vált az elmúlt években, hozzájárulva a hazai turizmus fejlő-déséhez.

Zara László szerint, ahogy a vállalkozások esetében, a foglalkoztatottak számára
is kettős hatás érvényesül. Előnyös lehet egyrészről az, hogy az alsó, 18
százalékos szja-kulcshoz a mostani 1,7 millió forint helyett 2 millió éves
jövedelem tartozna. Változatlan maradna a legmagasabb, 36 százalékos adómérték,
ebben a kategóriában az éves 7,1 millió feletti jövedelmekre megmaradna a 4
százalékos különadó is. A havi bruttó 120 ezer forintos és ennél nagyobb
jövedelem esetében havi 4500 forinttal több maradna a dolgozónál. Változatlanok
maradnának az adójóváírás szabályai is. Így évi 1 milliós jövedelemig havi
11 340, míg évi 1,7 millió forintos jövedelemig havi 9 ezer forint
érvényesíthető. A szakember szerint azonban a természetbeni juttatások
megadóztatása a dolgozók számára hátrányokkal járhat, mivel – főként kisebb
vállalkozások – várhatóan továbbterhelik az adót a dolgozókra, akik kevesebb
étkezési jegyet és egyéb juttatást kapnak majd.

Adóemelés nonstop

Minden bizonnyal nem az adócsökkentésrõl lesz híres a Gyurcsány-kormány. Az
elmúlt hat évben ugyanis nyolc esetben emeltek adót, és ugyanennyi új adót
vezettek be. Emelték a munkaadóit, az egészségbiztosítási járulékot, a 15
százalékos áfát, a cégautó, illetve az öröködési vagy az eva adóját.
Megszüntették a magánnyugdíjpénztár után járó kedvezményt, az adóhitelt, és a 0
százalékos áfát. Csökkentették ugyan a társasági adót 18-ról 16 százalékra, ám a
mostani elképzelések szerint visszaemelnék erre a szintre. Mindemellett 8 új
adót vezettek be. Az innovációs járulékot, az energia-, a környezetterhelési
adót, a 4 százalékos különadót, a luxusadót, a kamat és árfolyamnyereség után
fizetendõ adót. És ki ne emlékezne a rövid életû vizit- és kórházi díjra.

Olvasson tovább: