Kereső toggle

Lehetünk Európa high-tech központja?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lehetünk Európa high-tech központja? Ettől jelenleg még fényévekre vagyunk,
pedig ez lehetne az egyik kitörési pont a kátyúba ragadt magyar gazdaság
számára. A múlt héten az Európai Unió illetékes miniszterei Budapestet
választották az EU új kutatási-fejlesztési központjának székhelyéül.

Budapestre kerül az Európai Unió tudományos központja, az Európai Innovációs
és Technológia Intézet (EIT). A budai Infopark D épületében fog dolgozni az a
körülbelül hatvan fős nemzetközi kutatógárda, akiktől nem kevesebbet vár el az
EU, minthogy felzárkóztassák az uniót az ezen a téren lépéselőnnyel rendelkező
Egyesült Államok és Japán mellé, sőt akár át is vegyék a kezdeményező szerepet
tőlük. Az intézményt valószínűleg eleve a közép-kelet-európai régiónak szánták
Brüsszelben, ugyanis fontosnak tartják, hogy ne minden EU-s intézmény a
Brüsszel–Luxemburg–Strasbourg-háromszögben helyezkedjen el. Hogy végül miért
Budapest és nem a lengyelországi Wroclaw lett a befutó, arra Budapest stratégiai
elhelyezkedése és a sikeresebb pályázati anyag a válasz.

A pályázati anyagban, amelyet a Bajnai Gordon újdonsült gazdasági miniszter
vezette team prezentált Brüsszelben, nagy hangsúlyt kapott Budapest tudományos
múltja és jelene, illetve azok a világ technológiai élvonalába tartozó cégek,
amelyek már eddig valamilyen szempontból a magyar fővárost választották. Annak
ellenére, hogy állami szinten szánalmasan keveset költünk kutatás-fejlesztésre,
számos multinacionális cég kutató és fejlesztő, illetve technológiai központja
már Budapesten van. Persze vannak hazai sikersztorik is, például a Kürti Sándor
által alapított KÜRT Adatmentő és Információbiztonsági Zrt., amelyik a világ
high-tech élvonalába tartozik. Kürti Sándor és számos hazai nemzetközi
tekintélyű tudós és kutató mellett Rubik Ernő neve is feltűnik a pályázati
anyagban, ki ne tudná, hogy miért. A multik által Budapesten, illetve
Magyarországon működtetett kutatási-fejlesztési, technológiai központok
listájából csak néhány név: Ericsson, IBM, GE Lighting, Nokia, Cisco, SAP,
Sanofi-Aventis, Astra-Zeneca, Knorr-Bremse, Audi stb. Budapest elhelyezkedése, a
nyugatot kelettel összekötő geopolitikai szerepe és a hazai tudományos oktatás
magas színvonala szintén szerepelt az érvanyagban. Nyilván az is nyomott a
latban, hogy a magyar kormány húsz évre vállalta az épületbérlet költségeit, és
öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségét. Egyébként az EIT 2013-ig 308,7
millió eurót kap közös költségvetésből.

Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint az EIT valószínűleg jelentős vonzerőt jelent
majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tőke számára, erősíti majd
Magyarország versenyképességét. Az első kézből származó információk, a szorosabb
személyes kapcsolatok jelentősen hozzájárulhatnak az európai és a magyarországi
kutatóhelyek és -vállalatok további fejlődéséhez, valamint a központ
megkönnyítheti Magyarország csatlakozását a jelentősebb európai kutatási, ipari
projektekhez, és javítja esélyeinket a kutatást és fejlesztést igénylő
beruházások elnyerésében is. Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős
szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára,
olvasható a közleményben. Demszky Gábor főpolgármester óriási lehetőségnek
nevezte azt, hogy az EIT Budapestre kerül. Valóban, a diplomáciai sikeren túl
egy lökést adhat a hazai cégek számára, hogy a magas szakmai tudást igénylő
csúcstechnológiák kifejlesztése terén megtalálják a kitörési pontokat. Az EIT
első programjai a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében
indulnak, ugyanis mindkét terület stratégiai jelentőségű az unió számára.

Az EIT kapcsán mégis egy EU-n kívüli példa lehet igencsak ösztönző hazánk
számára. Izraelben az országra kényszerített folyamatos fegyveres konfliktusok
soha nem tették lehetővé a hirtelen, az egész társadalmat elérő anyagi jólétet,
ami a hatvanas évektől folyamatosan jellemezte a fejlett nyugati államokat.
Ezért az izraeli minta használhatóbb lehet számunkra, mint a fejlett
nyugat-európai gazdaságoké, amelyek sokkal kedvezőbb külső és belső körülmények
között fejlődhettek. A csupán hatvanéves modern izraeli gazdaság húzóágazatát
olyan hazai kis- és középvállalkozások adják, amelyek exportképes high-tech
fejlesztésekkel külföldi piacokat szereztek. Izrael már évek óta a
csúcstechnológiából profitál. A kis országban 3-4000 high-tech vállalkozás
állítja elő a 200 milliárd USD nagyságrendű GDP több mint 70 százalékát. Közülük
több mint száz, főként informatikai céget jegyeznek az amerikai tőzsdén. Izrael
a polgári szektorban a GDP 4,8 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre –
összehasonlításképpen ez az érték Magyarországon nem éri el az 1 százalékot.
Bőven van még mit fejlődni a kutatás-fejlesztés területén.

De vannak ígéretes hazai példák is. A Nav N Go informatikai vállalkozás
háromdimenziós, GPS technológiájú navigációs szoftvereivel néhány év alatt egy
kis „garázscégből” több száz főt foglalkoztató, több milliárd forint árbevételű,
nemzetközileg elismert vállalat lett. Az „iGO My way” száz százalékban magyar
szellemi termék, kizárólag hazai fejlesztőkkel készített szoftver. Többek között
olyan világcégek használják, illetve forgalmazzák, mint a Mio, a Sony vagy a
Hewlett-Packard. Ilyen termékből és vállalkozásból kellene még sok.

Olvasson tovább: