Kereső toggle

Röghöz kötött magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Komoly érvágás lehet az ingatlanforgalmazókra és a magánszemélyekre nézve
egyaránt a napokban életbe lépett törvény. Eszerint egy öt éven belül vásárolt
ingatlan eladása esetén keletkező „nyereség” után 25 százalékos adót kell
fizetni. Megszűnik ugyanis az a kedvezmény, melynek értelmében nem kell adót
fizetni az eladott ingatlanból származó bevétel után, ha azon másik ingatlant
vásárolunk.

Január 1-jét követően értékesített ingatlan után adóznunk kell az államnak. A
lényeg az, ha eladjuk az öt éven belül szerzett ingatlant, a vételi és az
eladási ár különbözete után 25 százalékos adót kell fizetni. Táblázatunkban
részletezzük az évenként csökkenő mértékű adóalapot. Csökkenthető ez az
ingatlannal kapcsolatos kiadásokkal, ha ezeket számlával tudjuk igazolni. Ilyen
lehet például a közjegyzői díj, a földhivatali kiadások, esetleges felújítással,
bővítéssel kapcsolatos kiadások.

Egy esetben van lehetőség kedvezményre, akkor, ha az értékesítési öszszegből
saját maga vagy közeli hozzátartozója számára férőhelyet vásárol idősek
otthonában, fogyatékosok lakóotthonában vagy hasonló ápolási intézetben.

Amennyiben öt évnél régebben birtokoljuk az ingatlant, az eladásból származó
jövedelem adómentes januártól. Nem lakásnak minősülő ingatlanok esetében azonban
– mint például garázs, üdülő, zártkert – marad a tizenöt éves fizetési
kötelezettség.

Alkotmányos aggályok

Lapunk megkeresésére a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára, Kispál Sándor
elmondta: az új törvény viszszaveti a társadalmi fejlődést, az ingatlanpiacot,
visszafogja az amúgy is gyenge mobilitást.

Mindenképpen negatív hatása lesz az ingatlanpiacra – tette hozzá, hiszen ezentúl
az emberek kétszer is meggondolják, vásároljanak-e ingatlant. Azok ugyanis, akik
közel vannak az ötéves határhoz, kivárnak, csupán azért, hogy ne kelljen adót
fizetniük. Ez a piac megtorpanásával jár együtt, mivel a kereslet és a kínálat
is csökken. Az, hogy kevesebb ingatlan lesz a kínálati oldalon, elvileg emelheti
az árakat – mondta a főtitkár –, ennek értéke azonban most még nem becsülhető
meg.

Kispál Sándor szerint a törvény komoly hatással lehet az építőiparra is, hiszen
várhatóan érzékelhetően csökken majd az új lakások iránt érdeklődők száma. A
megszorítások hatásaként már egyébként is jelentősen zuhant az ágazat
teljesítménye,s ez tovább folytatódhat.

A főtitkár társadalmi problémákat is lát. Az ingatlanpiaci tendenciáktól
függetlenül az új törvény kedvezőtlen hatással lehet a munkaerőpiacra is, mivel
az adófizetési kötelezettség jelentősen megnehezítheti az országon belüli
költözést. Eddig is – az európai szinthez képest – igen csekély volt a
hajlandóság arra, hogy munkavállalás érdekében valaki más régióba vagy az ország
más területére költözzön, még akkor sem, ha ennek munkanélküliség volt az ára –
hívta fel a figyelmet a főtitkár. Az adófizetés kötelezettsége miatt pedig még
inkább lecsökken az úgynevezett szabad munkaerő-áramlás, azaz nő a magyarok
röghöz kötöttsége.

Kispál Sándor szerint az intézkedés alkotmányossági kérdéseket is felvet. Az
ingatlanokat adózott jövedelemből vásároljuk, ami után illetéket fizetünk, ezen
túl az értékesítés után még adót is kell fizetni.

Másrészről a magyaroknak szinte az egyetlen vagyontárgyuk az ingatlanuk, a
törvény értelmében pedig nem lehetséges szankció nélkül rendelkezni vele. Az
inflációt, illetve az ingatlan jó elhelyezkedésből fakadó értéknövekedést tehát
megadóztatja az állam.

A megszorításokat követő inflációs hatás, a reálbérek csökkenése miatt kisebb az
emberek vásárlóereje. Kitapintható a bizonytalanság, a rossz hangulat,
elégedetlenség, ami ezek után tovább erősödhet – fogalmazott Kispál.

Költségvetési falánkság

„Hogy miért volt minderre szükség? – tette fel a kérdést a főtitkár. – A
költségvetési bevételek növelése volt az egyetlen cél, több tízmilliárd forint
folyhat be ennek köszönhetően. Ez így rövidlátó intézkedés” – tette hozzá.

A kormány nemcsak az egészségügyi reformmal kapcsolatban, hanem az ingatlanpiaci
szakmai, társadalmi szervezetek véleményét sem kérte ki a törvényalkotás során,
holott erre törvényi kötelezettsége van. Sőt a változtatás szándékáról még csak
nem is értesítették a szakma képviselőit. A szövetség is csak a sajtóból
értesült arról, hogy ilyen törvény született. Nem is hallottak arról, hogy
szakmai tanulmány vagy hatásvizsgálat készült volna a törvény következményeire
vonatkozóan.

Kispál Sándor szerint a méltányossági alapon kiszabható kedvezmény bevezetése
hiba volt. „Nem tudjuk ugyanis – fogalmazott –, milyen feltételek mellett és kik
döntenek a kérelmek felől. Azt sem tudjuk, milyen jogorvoslati lehetőségek
állnak rendelkezésre. Erről szóló rendelkezések nincsenek kifejtve a
jogszabályban” – tette hozzá.

Ingatlaneladás esetén fizetendő adóalap

Lakóingatlan vételének éve - 2008-as értékesítés esetén

2007 - 100%

2006 - 90%

2005 - 60%

2004 - 30%

2003 - 0%

Olvasson tovább: