Kereső toggle

Zavar az ingatlanadó körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jelentős késésben van a kormány – ám ezt senki sem bánja, ha új adó
bevezetéséről van szó. Az ingatlanadóról szóló törvényt eredetileg júniusban
kellett volna megalkotnia az Országgyűlésnek, ehhez képest bizonytalanság,
megválaszolatlan kérdések és egy bukott államtitkár jelzi, hogy a háttérben
valami készülődik.

A kormány még tavaly nyáron, megalakulását követően nyilatkozott arról, hogy
szíve szerint megadóztatná az ingatlanokat, 110-120 milliárd éves bevételt
remélve ettől. A jelek szerint a nem kis felháborodást kiváltó elképzelést
mindeddig elnyomták az időközben elindult reformok, ám a költségvetési
lyuktömögetés hevében csak idő kérdése, mikor kerülnek terítékre az ingatlanok.


„Egyelőre teljes a bizonytalanság az ingatlanszakmában, nem ismertek a kormány
szándékai. Mindenesetre elindult a lobbitevékenység” – adott helyzetértékelést
lapunknak Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.

Így továbbra is alapvető kérdés, hogy ki fizetné az ingatlanadót, illetve milyen
ingatlankör esne az adófizetés hatálya alá: kereskedelmi létesítmények,
bevásárlóközpontok is, vagy csak lakás jellegű ingatlanok? Esetükben a legkisebb
garzontól kezdve a luxusvillákig vagy csak egy bizonyos értékhatár felett
kellene fizetni? Az sem világos, hogy az adót az ingatlanok elhelyezkedése,
úgynevezett értékövezetbe való tartozása vagy inkább a négyzetméter alapján
rónák ki, s mekkora lenne ennek a nagysága?

Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója
szerint téved, aki azt hiszi, hogy beszedhető az ingatlan 1 százalékának
megfelelő, évi több százezer forintos adó. Varga szerint a lakosság
terhelhetősége az ingatlan értékének kéttized százalékáig, tehát egy 10 milliós
lakás utáni évi 20 ezer forintig terjed.

Valkó Dávid szerint a szakmában dolgozók többsége úgy véli, hogy az ingatlan fél
százalékánál magasabb adósáv már jelentős megterhelést jelentene a
tulajdonosoknak. A többség sávos és fokozatosan bevezetett adózást tartana
megfelelőnek az ingatlan egytizede és egy százaléka közötti mértékben. A
rendszert azonban összhangba kell hozni a jövedelemadózás esetleges
változtatásával is – tette hozzá.

Értesüléseink szerint a törvény megalkotása ezen a ponton kritikussá is válhat,
mivel az SZDSZ csak átfogó adóreform keretében támogatná az ingatlanadó
bevezetését. Az ingatlanadó már eddig is érintette a kormány öszszetételét,
hiszen Katona Tamás pénzügyminiszteri államtitkárnak távoznia kellett, mert egy
fórumon – engedély nélkül – beszélt a lehetséges variációkról. Katona akkor a
9,5 millió forint feletti ingatlanokra vonatkoztatta az ingatlanadót. Ekkor
hallottunk először és mindeddig utoljára arról, hogy a kormány nem terjesztené
ki mindenkire az adófizetést, hanem alsó határt szabna. Azóta már 15 milliós
limitről is lehetett hallani, de hivatalos állásfoglalást azóta sem közölt a
tárca. Valkó Dávid szerint, ha a kormány limitet szabna, logikusnak tűnne, ha az
átlag ingatlanárat venné alapul. Ez a fővárosban megközelíti a 20 millió
forintot, míg vidéken ennek 70-75 százalékát éri el.

Ma még kérdés, hogy érték vagy négyzetméter alapú lesz-e az adó. Első látásra az
érték alapú tűnik logikusnak – mondta kérdésünkre Varga Dénes –, ám ha sikerülne
is igazságossá tenni ezt a rendszert, nagyon drága lenne. Alapvető kérdés, hogy
ha értékövezetbe való tartozás alapján fizetnénk az adót, ki mondja meg, hogy az
egyes ingatlanok mennyit érnek. Ki lát bele, hogy az adott ingatlannak milyen a
felszereltsége, az állaga, mekkora telken fekszik? Az ügyvezető szerint, ha
csupán az övezethez való tartozás alapján kellene fizetni az adót, aránytalan
különbségek, igazságtalanságok adódnának. Valkó Dávid szerint is előre
borítékolható, hogy az övezeti besorolásból számos probléma adódhat, hiszen
hatalmas különbségek lehetnek akár egyetlen utcán belül is. Állhat egymás
szomszédságában elhanyagoltabb, vizes ház és egy több száz négyzetméteres villa
is. Az elemző szerint javasolt, hogy régiók szerint más értékhatárt szabjanak
meg ugyanakkor: külön Budapesten vagy vidéki nagyobb városokban, illetve kisebb
településeken található ingatlanokra.

Az értékövezetbe való besorolás felveti azt a kérdést is, hogy ki határozza meg
az ingatlanunk értékét. Néhány országban, mint például az Egyesült Államokban,
értékbecslők járják végig az országot, és mérik fel az ingatlanokat. Ehhez a
munkához több ezer emberre is szükség lenne, évről évre meg kellene ismételni,
hiszen változhat az ingatlan értéke; lakásfelújítás esetén vagy a környéken
történt komolyabb fejlesztés révén jelentősen emelkedhet az ár. Lapunknak
nyilatkozó szakemberek szerint jelentős plusz költséggel járna ez a módszer,
összességében kivitelezhetetlen és túl drága. De más probléma is felmerülhet –
tette hozzá Valkó Dávid. Jelenleg is több ezer vagyonosodási vizsgálatot folytat
az APEH, s ha emellett értékbecslők is járnák az országot, hogy felmérjék, kinek
milyen értéke van, irreálisan nagy feszültséget gerjesztene, hiszen ez a
társadalom teljes átvilágításával járna.

Varga szerint egyszerűbb és követhetőbb lenne a négyzetméter alapján kivetni az
adót, ugyanakkor figyelembe kellene venni, hogy adott négyzetméteren hány fő
lakik. Továbbá úgy gondolja, hogy a rendszert csak úgy lehetne bevezetni, ha
kedvezményeket is beépítenek. Ha egy nagyobb alapterületű házban több generáció
lakik, ne fizessenek annyit, mintha egy egygyermekes házaspár él ugyanekkora
házban. A DEM javaslata szerint az ingatlan alapterületéből lakónként le lehetne
írni 20-25 négyzetmétert, és csak a fennmaradó rész után kellene adózni. De
ebben a rendszerben kikötnénk – tette hozzá –, hogy mindenki fizetne minimáladót,
5 vagy 10 ezer forintot évente. Varga Dénes szerint azokban az esetekben kellene
százezres nagyságrendű adót fizetni, ahol az ingatlan alapterülete a benne lakók
számához viszonyítva nagynak mondható.

Mégis lesz ingatlanadó

Veres János pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap javaslataira reagálva
szerdán bejelentette, hogy a konvergenciaprogram értelmében 2008-ban már lesz
ingatlanadó. (MTI)

Olvasson tovább: