Kereső toggle

Szívből és nem színből gyógyítanak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Van olyan kórház Magyarországon, ahol jelenleg minden nőgyógyász önkéntes
segítői státusban dolgozik. Az eset jól jelzi az egészségügyben előállt
tarthatatlan helyzetet, amely a színlelt szerződések megszüntetésével állhat elő
– hangzott el a parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén. Az állami
hivatalok és a média mellett ugyanis az egészségügyet érintette leginkább az a
kormányintézkedés, mely szerint július 1-jéig fel kell számolni a színlelt
szerződéseket – magyarul a szakember- és forráshiány szülte
kényszervállalkozásokat.

A kormányzat az APEH és a munkafelügyeletek segítségével akarja
szabálykövetőbb magatartásra rábírni a közalkalmazotti szférát, amelynek szinte
minden területén – a minisztériumokig bezárólag – jellemző a munka kiszervezése
közalkalmazottiból vállalkozóiba.

A szakbizottsági ülésen ugyanakkor elhangzott: az egészségügy annyira sajátos
ágazat, hogy speciális munkajogi szabályozást igényel. Egy színházat be lehet
zárni, de egy kórháznak akkor is működnie kell, ha csak egy orvos marad benne. A
hatályos törvények együttesen alkalmazhatatlanok az egészségügyben, hiszen az
általános orvoshiány miatt az ügyeleti rendszert a tisztán közalkalmazotti
foglalkoztatási rendszerben összeomlás fenyegeti, mivel csak a törvényes
munkaidőt megsértve lesznek képesek a kórházak a folyamatos betegellátást
biztosítani. Ezért az ügyeleti munkavégzést – amelynek minden perce munkaidőnek
számít az LB 2004-es határozata szerint – ki kellene vonni az általános
munkajogi és törvényi szabályozás alól. A szakbizottság javaslata szerint
azonnali jogszabály-módosításokra van szükség. Egyrészt a munkafelügyeleteknek
készült irányelvbe azonnal és egyértelműen be kell iktatni a szabad foglalkozású
és a közreműködő vállalkozói orvosi tevékenység fogalmát. Másrészt a sürgősségi
ügyeleti tevékenységben a munkajog, a járulék és az adójog területén egyaránt
érvényesíteni kell a sajátos munkaköri szempontokat.

A szakemberek legalább fél éves átállási időt kértek, s mint elhangzott: a
kórházakkal vállalkozási szerződésben álló orvosok adózása akkora költségvetési
lyukat okoz, amin egy levegőmolekula még épp átfér, de egy vízmolekula már
semmiképp. Információink szerint a most megszüntetett kiskapu eddig azt
jelentette, hogy a kórházak legnagyobb kiadását jelentő bérköltségeket
lefaraghatták úgy, hogy egyes szakorvosok vállalkozókként dolgozhattak, ami
annyival jelentett nekik többet, amennyit le bírtak írni az adójukból. Golub
Ivánnak, a Magyar Kórházszövetség elnökének elmondása szerint a vállalkozások
felszámolásával várhatóan 30-35%-kal csökkennek a keresetek, a kórházak
bérkiadása viszont 50 százalékkal nő. Számításaik szerint egy nagyobb megyei
kórházban a váltás 500 millió és 1 milliárd forint közötti költségnövekedést
idéz elő.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy a kialakult
helyzet több éves folyamat és nemtörődömség eredménye, amiben a kormány is
hibás, ráadásul a tapasztalat szerint ezek a szerződések nem is színleltek, csak
most annak tekintik őket. Kényszerből jöttek létre, többek között azért, mert a
doktorok képtelenek megélni a közalkalmazotti bérük nettójából. „Az is megoldás
lehet, ahogy Szekszárdon tették – hangsúlyozta az elnök –, ahol ügyvédeket
hívtak, és átalakították a szerződéseket, vállalva azt, hogyha ellenőrzés lesz,
a bíróságon folytatják.” Éger szerint a hosszú távú megoldást a kötelező
pihenőidő és a vezérelt munkaidő-szervezés bevezetése jelentheti, de plusz
források bevonása nélkül ez sem fog menni.



Éger István

Egy lapunknak nyilatkozó traumatológiai sebész elmondta: éveken át
rendszeresen előfordult, hogy teljes hétvégi ügyeletet követően állt hétfőn
reggel munkába. Golub Iván szerint az egészségügyben a területi ellátás, illetve
a heti hatvan óra hivatalos munkaidő kényszerítette rá a kórházakat arra, hogy
egyéb foglalkoztatási formákat (vállalkozóként, közreműködőként) használva
alkalmazzák az orvosokat. Mostantól az a gyakorlat, miszerint egy szakorvos
ugyanabban a kórházban 8–16 óráig közalkalmazottként, majd reggel 8 óráig
ügyeletben vállalkozóként látja el a feladatát, törvényellenes, és színlelt
szerződésnek számít; elsősorban a munkaidőszabályok kijátszása miatt.

Az MKSZ felmérése szerint az orvosok 12,5 százaléka megbízásos jogviszonyban
gyógyít, a többiek alkalmazottak, akik részben megbízásos módszerrel is
dolgozhattak. A jelenlegi orvoshiány 2500 fő, leginkább altatóorvosokból és
radiológusokból van hiány. Ezúttal főként vidéken sérülhet a betegellátás, ahol
a fővárosinál rosszabb a helyzet, így nagyobb az orvoshiány is. Az ország több
pontján nem írták alá az orvosok az új megállapodásokat, így például
Zalaegerszegen, ahol a kórház 20, míg az orvosok 47 alá nem írt szerződésről
tudnak. Ez főként a „műtétes” szakmákat és a radiológiát érinti, ezért
rendkívüli ellátási-munkaszervezési intézkedéseket tettek a megyei kórházban.


A foglalkoztatás formájától függetlenül egész Európa orvoshiánnyal küzd, s a
munkaidő-szabályozás és az egészségügyi ellátás összehangolását egyelőre sehol
nem képesek megoldani.

Olvasson tovább: