Az átlagos vagy annál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők rosszabbul járnak jövőre – mondta a Heteknek Domokos László. "Hiába ismételgeti a kormány, hogy az adótörvények az igazságosság jegyében készültek, a gyakorlat nem ezt bizonyítja." A Fidesz azzal a javaslattal él, hogy a kormány elképzeléseivel szemben az egy- és kétgyermekes családoknál is maradjon meg az adókedvezmény.
Domokos kérdésünkre elmondta, nem elégedettek a személyi jövedelemadónál tervezett változásokkal. Az átlagosnak mondható, bruttó 156 ezer forintos átlagjövedelem változatlanul a legmagasabb kulccsal, 38 százalékkal adózik, ami nem fogadható el. A Fidesz ezért azt javasolja, hogy az átlagkereset ne a felső kulcsba tartozzon, hanem az alsó 18 százalékosba. Ehhez 3-400 ezer forinttal meg kellene emelni a felső kulcs jövedelemhatárát, és csökkenteni kellene az alsó, 18 százalékos kulcsot is.
Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának vezetője szerint törvényjavaslatuk alapján éppen az átlagkeresők, illetve az ennél kevesebbet keresők járnak jól. A családtámogatási rendszer változása révén ők kétszer annyi támogatást kapnak a családi pótlék címén, mint az idén. A számításaik szerint a családok 97 százaléka jobban jár azzal, hogy bár a rendszeres nevelési segély és (egy-kétgyerekesek esetében) az adókedvezmény megszűnik, de beépül a duplájára emelt családi pótlékba – mondta Szabó a Heteknek. Amíg ugyanis ma a minimálbérért dolgozó szülők gyermekenként 5100 forintot kapnak, jövőre 11 ezer forint jár nekik, három vagy több gyermek esetén pedig havi 4000 forintos adó-visszaigénylés is lehetséges.
Az szja-módosítás is az átlagos és e körül keresőknek jelent kedvezményt, a minimálbér emelése pedig a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára hoz előnyt – fejtette ki Szabó. A jövőre tervezett minimálbér 63 ezer forint, a középfokú végzettséggel rendelkezők minimálbére további 10, a diplomásoké pedig további 20 százalékkal lesz magasabb. Ezenfelül számításba kell még venni az áfacsökkentés előnyeit is – emlékeztetett Szabó: "Jövőre a 25 százalékos kulcs 5 százalékos csökkenése 4 százalékkal mérsékli az árakat, olcsóbb lesz például a villanyáram, az élelmiszerek egyharmada, de a lakásárak, az építkezés is, illetve a tartós fogyasztási cikkek és a telefonköltségek is."
2005. 09. 30. (IX/39)
