Kereső toggle

Az MSZP újra győzött a kormánnyal szemben

Táppénz-visszavonuló

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szakszervezeti és ellenzéki nyomásra megingott a kormány a táppénz csökkentését célzó terveiben. Mint ismeretes, az elképzelések szerint a csalók kiszűrése és a rendszer igazságosabbá tétele érdekében jövő év áprilisa után a betegszabadság alatt a fizetésnek nem a 70, hanem csupán a 65 százalékát kapná a beteg. Emellett drasztikusan, 180 napról 30-ra csökkenne a munkaviszony megszűnése után járó táppénz időtartama. A bírálók igazságtalannak és indokolatlannak tarják az elképzelést, és felhívják a figyelmet arra, hogy ezzel a lépéssel a kevés számú csalóval együtt hátrány érné a becsületes betegek tömegeit. 



Beavatkozások Fotó: MTI

A táppénzügy nem az első eset, amikor a kormány visszavonulót fúj. A saját pártja, az MSZP ellenállásán bukott meg például korábban az 53. heti nyugdíj jövő évi kifizetése, a lakáshitelek után járó adókedvezmény erőteljesebb szűkítése vagy a nagy felháborodást és aggodalmat kiváltó ingatlanadó ötlete. A kormánypárt harcolta ki továbbá, hogy a távhőszolgáltatás ne kerüljön a magasabb áfakulcsba. Az ügy állása szerint a táppénz mértéke sem csökken az eredeti elképzelések szerint, marad a kereset 70 százalékának megfelelő összeg, de szigorúbb és gyakoribb ellenőrzést vezetnének be, amely révén kiszűrnék a csalókat, hogy csökkenjenek a jogtalan kifizetések. Az egyeztetési szakaszban levő szakértői anyag szerint központilag határoznák meg, hogy az egyes betegségek, műtétek hány napos táppénzt igényelnek. Az ma még kérdéses, hogy változna-e az az elképzelés, hogy a munkaviszony megszűnése után csak 30 napig maradjon fenn a táppénzjogosultság – amely most 180 nap.

A kabinet képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban feltűnően, akár 25 százalékkal többen mentek táppénzre, de a megbetegedések aránya nem változott eközben, így – szerintük – joggal feltételezhető, hogy a jelenlegi rendszerben gyakori az indokolatlan táppénzigény. 

Valóban, a statisztikai adatok szerint a passzív jogon kifizetett táppénz aránya meredeken emelkedett az elmúlt években. 1999-ben még csak 6,3 százalék volt, 2001-ben már 11,2, és tavaly megközelítette a 12 százalékot. A rendszerváltást követő években 200 ezer fő volt betegszabadságon naponta, de ez a szám 1996-ban drasztikusan csökkent napi 123 ezerre. Ez a tendencia az ezt követő években is folytatódott, egészen 2000-ig, amikor 112 ezerre apadt, de innentől kezdve újra emelkedésbe fogott. Tavaly 121,5 ezer ember volt táppénzen egyetlen nap alatt. Az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kiadásai mindezek mellett nem csökkentek, sőt ellenkezőleg, növekedtek. Az egyértelm? mélypont 1996 volt, amikor 33 milliárd forintot tett "csak" ki a táppénz kiadása, de egy évvel később már 8 milliárddal, két évvel később pedig már 31 milliárddal volt több. Tavaly egyetlen év alatt 26 százalékkal ugrott meg, és megközelítette a 81 milliárd forintot. 

Figyelemre méltó azonban, hogy amíg a kormány a kiadások megugrását a táppénzcsalók számának emelkedésével indokolja, s erre hivatkozva tervezi a jövő évi változásokat, addig az OEP éppen az ellenkezőjét állítja. Az elmúlt években egyértelműen emelkedtek a pénztár kiadásai, ám az OEP szerint mindez a megemelkedett reálbérek miatt következett be, mivel a táppénz kiszámításakor az aktuális átlagfizetést veszik alapul. A kiadások megugrása tehát elsősorban nem a táppénzt illegálisan igénybe vevők elburjánzásával hozható összefüggésbe, hanem az életszínvonal emelkedésével. A jóléti rendszerváltást zászlajára tűző kormány pedig éppen a szociális juttatásokat nyirbálná meg.

Olvasson tovább: