Kereső toggle

Leállt a pénzügyi világ szívverése

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A keddi példátlan terrortámadás nemcsak a tudósításokból ismertté vált épületekben, intézményekben és emberéletekben tett jóvátehetetlen károkat, hanem ezzel célponttá vált az USA és a világ globális pénzügyi rendszere is. A terroristák egyszerre két fronton támadtak: az egyik az amerikai kormányzati hivatalok, másrészről viszont az üzleti élet, a globális pénzügyi rendszer szimbólumának számító World Trade Center ellen. A több mint 400 méteres épületegyüttesben 26 ország 400-nál is több vállalata bérelt irodahelyiségeket, naponta ötvenezer dolgozót foglalkoztatva. Az ezrekben mérhető halálos áldozatok mellett több 10 milliárd dolláros káresetről beszélhetünk. A pénzügyi szektoron kívül a biztosító- és a légitársaságoknak kell jelentős veszteségeket elkönyvelniük. A terror világgazdaságra gyakorolt hatásáról egyelőre megoszlanak a vélemények. A jövőbe senki sem lát.



Munkahelyükről távozó alkalmazottak a romos Wall Streeten. A terror nyomán háborús helyzethez mérhető eséseket produkáltak a tőzsdék Fotó: Reuters

A nemzetközi piacok rendkívüli érzékenységgel reagáltak az USA történetének eddigi legsúlyosabb terrortámadására. Az európai tőzsdék legtöbbjén háborús helyzetekhez mérhető eséseket produkáltak a részvényárak, miközben a szinte minden részvénytől szabadulni kívánó befektetők aranyba, illetve állampapírokba menekítették tőkéjüket. Az arany az események napján 7 százalékkal drágult, miközben a kőolaj világpiaci ára egy nap leforgása alatt 4 dollárral emelkedett, majd két nap múlva visszaállt az eredeti árfolyamra. Az európai és az ázsiai tőzsdék lapzártánkig, csütörtökig megnyugodni látszódtak. Ehhez nem kis mértékben járultak hozzá a világ gazdasági vezetőinek egybehangolt pozitív nyilatkozatai is. Bár az amerikai tőzsdék csak hétfőn nyitnak ki, kulcskérdés az, hogy a kis- és nagybefektetők idegessége és bizonytalansága mennyire csitul le a nyitás napjáig, mennyire hisznek a magabiztos nyilatkozatoknak. A terrort követő napokban mindenesetre zűrzavar, kapkodás jellemezte a börzéket, amit jól mutatott az is, hogy az első napi 8-15 százalékos esés után két nappal stabilizálódtak az árfolyamok. 



Nincs jövőbe látó



Az Amerikát ért támadás gazdasági következményeit ma senki sem látja előre. A szakértők véleménye megoszlik, ám egy kisebb vagy nagyobb válságjelenség kialakulását nem vetik el. A következmények kimenetele részben attól függ, hogyan fognak reagálni a pénzügyi befektetők, illetve az amerikai polgárok, amikor hétfőn kinyitnak az amerikai börzék. Ha ösztönösen, hisztérikusan eladásba fognak, akkor kétségtelenül mély zuhanásba kezdenek az indexek, s ez beláthatatlan, az egész világra kiható következményekkel járhat. 

Talán túlzásnak tűnik azt mondani, hogy a mostani helyzet a nagy világgazdasági válsághoz hasonlít. Pedig az akkori válság "hógolyóját" a túlértékelt tőzsdei papírok viharos zuhanása indította el a lejtőn, az emberek pánikszerűen eladták a papírjaikat, ami csak tovább csökkentette az árfolyamokat. Mivel sokan erőn felül, akár hitelre is vásároltak értékpapírokat, és a tőzsdepánik idején a vásárolt értéknek töredékéért tudtak csak túladni a papírokon, így milliók jutottak koldusbotra, és cégek sokasága ment tönkre. Ez a mai gazdasági helyzetben nemigen fordulhat elő, de ha fegyelmezetlenül, hisztérikusan eladásba kezdenének az amerikaiak, az kisebb mértékű, de hasonló következményekkel járhat. Az amerikai lakosság ugyanis a GDP 1 százalékának megfelelő (!) összeget tart részvényekben, ezt azonban nem csupán a megtakarításaiból, hanem jórészt hitelekből fedezi. A fogyasztói társadalom ideálja, a hitelkártyarendszer mind hozzájárult ahhoz, hogy ma az amerikai középosztály egy része eladósodott. Egy esetleges tőzsdekrach családok százezreit sodorhatja a tönk szélére, s a társadalom nagy része – látva a bizonytalanságot– visszafogja a fogyasztását. Ez a vállalatokat arra kényszeríti, hogy csökkentsék a termelésüket, ami a nyereségességük csökkenését, elbocsátásokat, a munkanélküliség megugrását és az infláció emelkedését hozhatja magával. Nem vitás, hogy mindez tovább gerjeszti a fogyasztás visszafogását. Ez a spirál pedig csak tovább mélyíti a válságot. A következő napok nagy kérdése tehát az amerikai fogyasztók magatartása. A CNN hírtelevíziónak Anthony Chan közgazdász ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: "Remélem, és ezért imádkozom, hogy a fogyasztók a helyes utat válaszszák, ezzel megmutatnák az ellenállásukat a terrorizmussal szemben." A kérdés azért nem érdektelen, mert az USA gazdasági válsága esetén – lévén a legerősebb, legmeghatározóbb a világon – az egész világot beleránthatja egy válságba, receszszióba. Az imént felvázolt folyamatok elméletben léteznek csupán, és reméljük, hogy maradnak is, viszont hasonló folyamatok elindulása nem zárható ki. 



Olajválság 2001?



A legrosszabb forgatókönyvben szerepel még egy az 1973-as olajválsághoz hasonló szituáció is, amikor tartósan mesterségesen magas volt az olaj ára, derékba törve ezzel a világ gazdaságának fejlődését. Megnyugtató, hogy a főbb olajtermelő országokat tömörítő szervezet, az OPEC főtitkára a csapást követő órákban kijelentette: a világ olajellátásának stabilitása érdekében a szervezet kész kitermelési kapacitás-tartalékait mozgósítani, és nem engedi, hogy a helyzettel visszaélve bárki csökkentse az olajkitermelést. Kizártnak tartotta, hogy az egyes tagországok az "olajfegyverhez" nyúlnak. 

Az olajszállítmányok kedd óta rendben megérkeznek a felhasználókhoz, az olaj ára két nappal a terrortámadás után visszaállt a kiinduló 28 dolláros szintre. Ma még nyitott kérdés azonban, mi történik abban az esetben, ha ígéretéhez híven az USA válaszlépésekre szánja el magát. Napokkal a történtek után egyre több a bizonyíték arról, hogy arab személyeknek köze volt a támadáshoz. Noha az USA a szükséges nyersolajat nem kizárólag arab országoktól vásárolja, beláthatatlan következményekkel járhat, ha a konfliktus az "olajmezőkre" is kiterjed. 



Pesszimisták és hivatali optimisták



A terrortámadás időzítése abból a szempontból sem szerencsés, hogy a világgazdaság motorjának számító USA-t olyan időszakban éri a nyilvánvalóan komoly pénzpiaci kihatásokkal is járó megrázkódtatás, amikor gazdasága eleve lassulóban van. Az idén az USA gazdasági növekedése közel a felét éri csak el a tavalyinak, és a történtek az idei kilátásokat tovább rontják. 

A csapásmérésnek az USA és a világ gazdaságára gyakorolt lehetséges hatásának megítélése megosztja az elemzőket. Vannak a pesszimisták, optimisták és hivatalból "kötelezően" optimisták. A hivatalból is optimista IMF és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint a világ hét legnagyobb gazdasági hatalmának központi bankjai szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy a világgazdaság összeomlik. A mostanihoz hasonló forgatókönyv szerint a visszaesés rövid ideig tart, majd ezt követően visszaáll a normális pályára. Példátlan összefogást tanúsítottak a világ pénzügyi vezetői: a G7, a világ hét legfejlettebb államát tömörítő szervezet képviselője kijelentette: minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a tragédia ne rombolja le a világgazdaságot. A világ vezető központi bankjai ezt a célt támogatva 120 milliárd dollárt pumpáltak bele a pénzrendszerbe, összehangolt kamatcsökkentésre azonban nem lehet számítani. Wim Duisenberg az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy ha szükséges, kész beavatkozni a piaci folyamatokba az Egyesült Államok megsegítése érdekében. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó J. P. Morgan befektetési szakértője felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az USA nemcsak terroristák ellen, hanem egy állam ellen hajt végre megtorló intézkedéseket, jóval súlyosabb gazdasági következményeket von maga után. 

A pesszimisták közé tartoznak azok az elemzők, akik szerint tovább zsugorodik az amerikai gazdaság, részben azért, mert emelkedni fog az olaj ára, részben azért, mert a bizalomvesztés miatt visszaesik az idegenforgalom. Számos elemző elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi események hatására recesszióba csúszik az eddig is komoly lassulással küzdő amerikai gazdaság és a japán gazdaság folyamatos gyengélkedésével és az európai lassulással karöltve ez a lehetőség komoly veszélyeket rejteget az egész globális gazdaságra nézve is. A múlt héten látott napvilágot (tehát a fekete események előtt !) a Nemzetközi Valutaalap tanulmánya, miszerint várhatóan egy százalékkal lassul az idén a világ gazdasága. 

Az optimisták táborát szaporítják azok az elemzők, akik ugyan nem vállalkoznak arra, hogy előre megjósolják a terroresemény világgazdaságra gyakorolt hatását, de úgy vélik, hogy egy hatásos válaszlépés visszaállíthatja a befektetők bizalmát. 

A német IWH gazdaságkutató intézet szerint az USA elleni terrortámadás növeli a globális recesszió veszélyét, főként abban az esetben, ha az amerikai lakosság visszafogja a fogyasztását, sőt Amerika nem tekinthető többé biztos befektetési területnek. Hans Eichel német pénzügyminiszter egyszerűen csak ostobaságnak minősítette a kutatók eme véleményét. 


Magyarország mint menedékhely

"Az amerikai terrortámadás miatt semmilyen negatív jel és ok sincs arra, hogy lassulna a magyar gazdaság növekedési üteme, így erre az évre 4,5 százalékos gazdasági élénkülést prognosztizálunk" – mondta Matolcsy György gazdasági miniszter, hasonlóan pénzügyminiszter kollégájához és a miniszterelnökhöz. A földrajzi távolság előnyeit élvezve a budapesti börze szerdán és csütörtökön a rendes menetrend szerint működött, a forintárfolyam nem gyengült, a bankokban a normális ügymenet szerint zajlott a munka, a szokásosnál nem volt nagyobb készpénzforgalom, tehát nem volt pániknak jele. Az események kedvezőtlen alakulása esetén azonban az olajár esetleges emelkedése miatt számolni kell az infláció emelkedésével. A világ gazdaságának további lassulása kedvezőtlenül hathat az export teljesítményére, mivel a kivitelünk 70 százaléka az Európai Unióba irányul. A Heteknek nyilatkozó kutatók, Simai Mihály akadémikus professzor és a Karsai GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint nem valószín? a világgazdasági válság kialakulása, és hazánkat sem érzik veszélyeztetve.

Ugyanakkor meglepő vélemény látott napvilágot: egyes londoni elemzők úgy vélik, hogy a jelen helyzetben a befektetők számára a kelet-közép-európai feltörekvő gazdaságok kínálhatják a biztonságot. A szakértők úgy vélekednek, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország menedéket nyújthat a piaci kilengések elől menekülő befektetőknek. Karsai Gábor kifejtette, ennek az értékelésnek nem szabad egyelőre túl nagy jelentőséget tulajdonítani. A jelenlegi helyzetben nagyon nagy a bizonytalanság, másrészt az említett országok nagyságrendjüknél fogva nem alkalmasak komolyabb befektetésre. 


Felbecsülhetetlen károk

A károk jelenleg felbecsülhetetlenek, annyi azonban bizonyos, hogy több tízmilliárd dollárban mérhetőek. A Kongresszus vezetői és a Fehér Ház megállapodott abban, hogy a mentési munkákra és a további terrorizmusellenes intézkedésekre 20 milliárd dollárt különítenek el. 

A "fekete kedd" nagy veszteseinek alighanem a biztosítótársaságok tekinthetők, hiszen az első napok után végzett igencsak hozzávetett számítások szerint 15 (más szakértők szerint akár 40) milliárd dollárra is tehető az az összeg, amit az érintett cégek követelni fognak. 

A biztosítótársaságok részvényei ennek megfelelően már kedden meredeken (15 százalék körül) zuhanni kezdtek, nem kizárt, hogy néhány társaság fizetésképtelenné válik emiatt. Minden bizonnyal a történelem legnagyobb kártérítése előtt állnak a biztosítótársaságok, hiszen a WTC-re közel 1,5 milliárdos biztosítást kötöttek. Várhatóan az eset másik nagy vesztesének számító légitársaságok is kárigénnyel jelentkeznek a biztosítóknál, hiszen a légtér lezárása, a felfüggesztett járatok miatt komoly bevételkiesést könyveltek el. 


World Trade Center anno 2001



A World Trade Center nevéről sokaknak a kíméletlen terrorakció fog eszébe jutni. Az Amerika büszkeségének számító ikertornyokban és azok szomszédságában koncentrálódnak ugyanakkor a világ vezető pénzügyi vállalatai, legmeghatározóbb pénzügyi piacai és azok vezetői. A lerombolt New York-i Kereskedelmi Központ és annak környékén találhatók azoknak a pénzügyi óriáscégeknek a vezető irodái is, amelyeket egyértelműen a zsidó nagytőke központjának tekintenek. Az USA-t ért támadás egyben újabb frontot nyitott az Izrael és a zsidóság elleni konfliktusban is, amely kihatással lehet az Egyesült Államokból évente Izraelbe rendszeresen átutalt több milliárd dollárnyi magán- és állami támogatás mozgására és nagyságrendjére is.

A Világkereskedelmi Központ épületeinek legnagyobb bérlője a Morgan Stanley Dean Witter befektetési bank volt. A 22 emeletet elfoglaló pénzügyi mamutcég 3500 alkalmazott sorsa felől aggódhatott. Legfrissebb jelentések szerint azonban többségük túlélte a katasztrófát. A bankok és egyéb pénzügyi szervezetek igyekeznek minél előbb visszazökkenni a hétköznapi kerékvágásba, de ha ez sikerül is, sokuk soha nem tud majd úgy tevékenykedni, mint korábban, hiszen olyan, nagyrészt pénzügyi szakértők százait veszítették el, akik a vállalataik "lelke" voltak. A Wall Streeten sokan azon gondolkodnak, cégek sora tűnt el a támadás nyomán. Elsősorban Cantor Fitzgerald került szóba. A legnagyobb államkötvény díler négy emeletet foglalt el, ezer alkalmazottja volt, Cantor már sokukról biztosan tudja, hogy halottak. A rombolás során a technológiai részvénypiac, a Nasdaq épülete is használhatatlanná vált. Manhattan déli csúcsának teljes lezárásával a pénzügyi világ szívverése állt le, egyelőre meghatározatlan időre.

Olvasson tovább: