Kereső toggle

Adórendőrség alkotmányos dilemmákkal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Alkotmánybíróság (AB) 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egyes feladatairól szóló törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek felhatalmazzák az adóhivatal bűnügyi igazgatóságát a rendőrséggel azonos módon való titkos információgyűjtésre. Az indoklás szerint a jogszabályt csak kétharmados többséggel fogadhatta volna el a parlament, amelyet az ellenzék politikusai már a szavazás idején jeleztek.

Az Országgyűlés 1998 őszén fogadta el egyszer? többséggel az adórendőrség megalakításáról szóló jogszabályt. Orbán Viktor miniszterelnök a szervezet létrejöttét akkor "a polgári demokrácia mérföldkövének" nevezte, amelytől az állami bevételek növekedését, az adócsalók leleplezését várták. Az ellenzék már a kezdetektől ellenezte az APEH nyomozóhatóságának megalapítását, és alkotmányos aggályait hangoztatta, amiért feles törvénnyel titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására is jogot kapott a testület. Az SZDSZ szerint demokráciában csak széles kör? megegyezés alapján, kétharmados döntésekkel lehet új erőszakszervezeteket alapítani. A Fidesz képviselői akkor nem értettek ezzel egyet. 

Az AB érvelése szerint az akkor megalakuló törvény csak formailag tekinthető alkotmányellenesnek és nem pedig tartalmilag. A kifogás csak annyi, hogy nem kétharmados többséggel fogadták el annak idején, noha a jogszabályt a rendőrségi törvény kiterjesztéseként kellett volna kezelni, mivel annak a normáit vette át. Az AB hétfői határozata szerint önmagában nem kifogásolható alkotmányossági szempontból, hogy a jogalkotó az adóbűncselekmények hatékonyabb felderítése érdekében titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására is felhatalmazást adott az APEH-nek. Maga a törvényhozói cél tehát egy teljesen alkotmányos célkitűzésnek mondható, hiszen a bűnüldözéshez az állampolgároknak alkotmányos érdekük fűződik. S ahhoz, hogy ezt hatékonyan végezzék, titkosszolgálati eszközöket is be kell vetni, amelyet állítólag nagyon szigorú törvényi feltételek mellett végeznek.

Kérdésünkre pedig, hogy miért kell még plusz másfél évet várni a rendelet életbe lépéséhez azt a választ kaptuk, hogy mivel az alkotmányellenesség fő okát csak a szavazáskor felmerülő eljárásban látták, ezért tekintettel az éppen nyomozás alatt álló ügyekre változatlanul működhet tovább az adórendőrség. 

Az APEH a döntésre reagálva közleményében azt hangsúlyozta, hogy a bűnügyi igazgatóság eddig is a rá vonatkozó törvények szerint járt el. Amennyiben az alkotmánybírósági döntés következtében a jogszabályi környezet megváltozik, eljárásaikat is az új lehetőségekhez igazítják.

Olvasson tovább: