Kereső toggle

Nagy pénz, nagy foci

Guruló milliárdok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közelmúltban a kormány 21,4 milliárd forintot szavazott meg a központi költségvetésből
a magyar labdarúgás támogatására, mintegy befektetésként adva ezt az összeget,
annak minél korábbi, haszonnal való megtérülésére. A kormányzat tehát üzletet lát
a fociban, annak ellenére, hogy egyelőre az MLSZ jelentései inkább veszteségekről szólnak:
a múlt évben 4 milliárd forint kiadás mellett csak 3,5 milliárd forintnyi bevételt
tudtak felmutatni a legmenőbb csapatok. A foci körül kialakult botrányok, politikai
csatározások, a futball-huliganizmus is inkább taszítják, mint vonzzák a befektetőket,
szponzorokat, de még a széles rajongótábort is. Többen támadták a kormányt, hogy
populista intézkedést hozott, és egy számára kedves sportágat az indokoltnál
nagyobb mértékben támogat.

A futball nyereségessé tétele nem lehetetlen, és külföldről is számtalan pozitív
példa hozható. Az angol klubok például tisztán üzleti vállalkozásként működnek,
általában részvénytársasági formában, nyereségesek, profitot termelnek, osztalékot
fizetnek részvényeseiknek és a rajongótábor is elégedett. A leggazdagabb klub, a
Manchester United például az elmúlt évben 111 millió fontos forgalom mellett 22 millió
font nyereséget ért el, és emellett 1991 óta az egyik legsikeresebb csapat, 1999-ben
megnyerte az Európa Kupát, a nemzeti kupát, sőt a Premier Ligát is. A United vezetői
székét húsz évig elfoglaló Martin Edwards hitvallása a csapat pénzügyeivel
kapcsolatban a megfontoltság, a pazarlás elkerülése és a részvényesek érdekeinek
szem előtt tartása. Edwards ezen nézeteivel ugyan nem volt túl népszerű a szurkolók
között, de a befektetőknek magas profitot és osztalékot eredményezett ez a politika.


Más európai klubcsapatoknál nem a nyereség termelése a legfőbb cél. A működési költségek
előteremtése azonban itt is nagyon fontos, de a Financial Times szerint nem számít,
hogy például a Real Madrid tavaly 180 millió fontos adóssággal zárt, úgyse hagyná
senki, hogy csődbe menjen. Kedvezőtlen pénzügyi helyzete ellenére is a Real fizette
ki az eddigi legmagasabb összeget játékos átigazolásáért: 37 millió fontot adott a
Barcelona csapatának Luis Figóért.

A következő két évben az Ifjúsági és Sportminisztérium 12,7 milliárd forintot költ
az igencsak rossz állapotban levő stadionok korszerűsítésére, a beléptetőrendszer
modernizálására. Remélhetőleg így kiszűrhetők lesznek a bliccelők: eddig ugyanis
csak minden harmadik néző fizetett a meccsért. További 8,7 milliárd forintot pedig a
televíziós közvetítési jogok értékesítésével foglalkozó Profi Liga kap, amely révén
a klubok további tőkeinjekcióhoz jutnak. Az egyre növekvő kiadások, amelyeknek
jelentős részét a bérköltségek és az átigazolásokért fizetett összegek teszik
ki, valamennyi csapatot bevételeik növelésére ösztönöznek. A bevételek növelése
mellett a költségcsökkentés sem hagyható el, hiszen egy átlag élvonalbeli játékos
évi 6 milliós fizetése messze van a teljesítményarányosságtól. A magyar labdarúgás
nem tudni, melyik útját választja a finanszírozásnak, de minden adófizető és
focirajongó polgár csak remélni tudja, hogy nem lyukas kapuba kerül ez a most
megszavazott húszmilliárd.

Olvasson tovább: